Dél-Európa: lezárva!

Az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlás intenzitása az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat. A gazdasági válság hatására ennek pont az ellenkezőjére lehetett volna számítani. A déli uniós tagállamok azonban az utóbbi hónapokban bevezetett példátlanul szigorú intézkedésekkel megállították a rohamot.

Az EU illetékes igazgatósága, a Frontex adatai szerint az idei első negyedévben „csupán” 20 ezer illegális bevándorló érkezett az EU-ba, a tavalyi 24 ezerrel szemben.

Kevesebben érkeznek a tengeren

Gyakorlatilag az összes afrikai és ázsiai országból érkeznek bevándorlók Európába. Az elmúlt években, ha illegális bevándorlókról volt szó a hírekben, akkor általában alkalmi úszóalkalmatosságokon (amelyek inkább lélekvesztők) a Földközi-tengeren keresztül Olaszországba, Spanyolországba és Görögországba érkező szegény, főleg afrikai embereket mutattak a híradások.

A tény a sztereotípiákkal szemben az, hogy a bevándorlók mintegy 8 százaléka érkezik a Földközi-tengeren, a többiek a szárazföldön, Kelet-Európa felől érkezi az EU-ba.
Mégis, a déli uniós országok (elsősorban Olaszország) szigorítottak a szabályokon és nem a kelet-közép-európai tagállamok.

Az illegális bevándorlók jelentős része „semmi nélkül”, azaz pénz és szaktudás nélkül választja új hazájának a vén kontinens valamely virágzó államát (pl. Hollandiát vagy Nagy-Britanniát), s viszonylag kevesek rendelkeznek egyáltalán valami szakértelemmel. Szaktudás hiányában eddig sem volt sok esélyük a munkába állásra, a gazdasági válság hatására azonban a lehetőségeik a minimumra csökkentek.

A gazdasági válság tehát alaposan felpörgeti az európai munkanélküliséget, így alig marad munka az illegális bevándorlóknak. Így ők ugyanolyan szegény, sőt rosszabb, szinte koldussorsra jutnának itt, mint otthon. Emiatt eleve sokan már útnak sem indulnak.

A Frontex igazgatóhelyettese ezt megerősíti, mert szerinte is annak köszönhető a 16 százalékos visszaesés, hogy a válság miatt egyre kevesebb potenciális bevándorló bízik benne, hogy állást találhat a közösség területén.

A végül útra kelők pedig sokkal kisebb szerencsében bízhatnak, mint eddig. Olaszország ugyanis drámai mértékben megszigorította az idegenrendészeti törvényt. A bejelentett munkahellyel nem rendelkező illegális bevándorlókat igen komoly pénzbírsággal és fogva tartással is sújthatják a jövőben a hatóságok. A Berlusconi-kormány persze nemcsak a már az országban tartózkodókat igyekszik „jobb belátásra bírni”, hanem nagyobb gondot fordít a megelőzésre is. A minap az egyik legjelentősebb „forrásországgal”, Líbiával kötöttek olyan szerződést, amely a jövőben lehetővé teszi, hogy az olasz haditengerészet és parti őrség visszafordítsa a bejutni próbálók hajóit. (Líbia a fő kiindulópontja az Európába tartó, jórészt a Szaharától délre fekvő országokból érkező menekülteknek, akik közül tavaly 37 ezren értek partot Olaszországban, 75 százalékkal többen, mint az előző évben – jelentette a BBC.)

Az intézkedések meghozták a remélt eredményt, mert az EUbusiness hivatkozott statisztikái szerint a január 1. és július 5. közötti időszakban a Szicíliába érkezők száma 54, a Szardínia szigetére érkezőké pedig 56 százalékkal csökkent.
@@
Nemcsak Olaszország partjait érik el a bevándorlók, hanem Spanyolországét és Görögországét is. Emiatt a napokban találkozott egymással a két ország kormányfője. A spanyol miniszterelnök kijelentette, hogy Spanyolország 2010 első féléves uniós elnökségének egyik fő prioritása lesz az illegális bevándorlás elleni küzdelem. Ennek érdekében két eszközt vetnének be: megerősítenék a Frontexet és a fő „forrásországokkal” olyan kétoldalú egyezményeket kötnének, amelyekben a gazdasági támogatás fejében ezek az országok segítséget nyújtanának a megelőzésben és a visszatoloncolásban is.

A görögök pedig európai parti őrség felállítását javasolják. A görög kormányfő egyúttal megragadta az alkalmat arra, hogy Törökországnak is üzenjen. Szerinte Törökországnak hatékonyabban kellene együttműködnie az EU-val az illegális bevándorlás elleni küzdelemben. (Ismeretes: a törökök eddig mindig megtagadták az iraki, pakisztáni és más ázsiai államokból Törökország területén keresztül az Unióba érkezett személyek visszafogadását.

De velünk mi a helyzet?

A Frontex statisztikái szerint jelenleg az illegális bevándorlóknak csak a 8 százaléka választja a vízi utat, a fennmaradó több mint 90 százalékuk pedig a szárazföldön jön be Európába.

Két jelentős átkelési pont van: az egyik Ukrajna felől, a másik Törökország felől. A két útvonalnak van egy találkozási pontja, amely nem más, mint Magyarország. Hazánkban épp nem érezhető az illegális bevándorlók rohamának lanyhulása, sőt, nap mint nap érkeznek illegális határsértők lefüleléséről szóló hírek.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál (BÁH) érdeklődésünkre elmondták, hogy a hazánkba illegálisan érkezők számát nagyon nehéz megbecsülni, de az tény, hogy 2009. első félévében a hazánkba érkezett regisztrált menedékkérők száma közel a duplájára nőtt (2269 fő) az előző év azonos időszakához képest, és döntő többségük (2156 fő) illegálisan lépte át a Magyar Köztársaság államhatárát.

Itt meg kell jegyeznünk, hogy a 2008. év első félévében a BÁH 1133 jogsértő külföldivel szemben intézkedett, míg 2009 első félévében 1377 fővel szemben.

2009. január 1-je és június 30-a között 708 külföldi személy kiutasítása került elrendelésre (közülük 460 főt a Hivatal területi szervei, míg 248 főt a bíróságok utasítottak ki).

"A fenti statisztikai adatok alapján elmondható, hogy hazánkban a felderített esetek vonatkozásában az illegális migránsok száma a tavalyi évhez képest nem csökkenő, hanem kismértékben emelkedő tendenciát mutat" – áll a BÁH közleményében.

S hogy honnan érkeznek ezek az emberek? Az illegális migránsok elsősorban Koszóvóból és Szerbiából érkeznek, ezen kívül jelentős az afrikai és a távol-keleti országokból érkező illegális migránsok száma is.

Mindezek alapján tehát elmondhatjuk, hogy térségünkben a helyzet továbbra is változatlan, sőt, a statisztika inkább romló tendenciát mutat. Kérdés, hogy hogyan lehetne ezt megelőzni vagy esetleg visszafordítani? Lehet, hogy végre-valahára egységesíteni kellene az uniós szabályozást?