2022. június 29. - Péter, Pál

Végrevégre! A kommunizmus felsőügynökeinek listája!

Vérciki, hogy még mindig képtelenek vagyunk meghozni az ügynöktörvényt. Teljes gáz! Most a Heti Válasz jóvoltából előkerült néhány izgalmas név a kommunista rendszer végnapjaiból.
2009. július 1. szerda 17:59 - Pénzes Dávid
Az ügynökkérdés idestova 20 éve napirenden van. A rendszerváltás környékén volt egy úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal, aki az akkori hatalom képviselőivel megállapodott a forradalom nélküli forradalom menetében. Ám az ő akkori puhapöcsűségük a mai napig megnyomorítja az egész ország életét.

Blogbejegyzés I.
„Úgy nézem, egyikük sem ment péknek vagy tapétázónak. 99%-a biztonsági szakértő. Gondolom jól jön a pártállami múlt, a megmaradt bejárás ide-oda, a "Lajoskám nézd meg nekem az adatbázisban ezt-azt, én majd intézek neked egy beszerzést vagy nyaralást jugóba" típusú szarkeverés, bratyizás. Undorító”
Abban a történelmi pillanatban azt kellett volna mondani, „drága elvtársak, ti most úgy húztok el innen, mint a vadlibák, és nem vállaltok semmiféle szerepet a demokratikusan felépülő rendszerben.” Ennyi, kész, pont. Az akkori ellenzék elfelejtett egy rendkívül lényeges igazságot: egy állami rendszer működtetése nem annak keretein, azaz a törvényeken, hanem a vezetői kvalitásain, egyéni képességein múlik.

Ha egy demokratikus rendszerbe behozok egy diktatórikus rendszerben szocializált, sőt annak működtetésében tevékenyen részt vett embert, akkor eleve kudarcra ítélem az új rendszer működését. Ez látszott Medgyessy Péternél, vagy a volt cenzornál, aki most, 2009-ben (!) az MSZP elnökeként viszi még mélyebbre a pártot.

Elsumákolták

Blogbejegyzés II.
„Normális estben 1991 körül kellett volna a TELJES listának napvilágot látnia, az érintetteknek meg önként visszavonulni a közélettől. Ellenkező esetben közölni kellett volna velük, hogy vissza "szeretnének" vonulni a közélettől.”
Elég lett volna egy mondatot elfogadni: minden akta nyilvános. Ez persze rengeteg embernek érintette volna az egzisztenciáját, éppen azokét, akik döntéshelyzetben voltak. Naná, hogy nem döntöttek. Ezért van ma tele a kormány és számtalan állami cég volt KISZ-vezetőkkel, volt állambiztonsági tisztekkel, besúgókkal, ügynökökkel. Ez nem tesz jót a demokráciának - és akkor még enyhén fogalmaztunk. Láthatjuk az eredményét.

A Heti Válasz listája azért kiváló, mert a jeles személyeknek nemcsak a múltbeli posztjait, de mai tevékenységüket is összegyűjtötte. Így világosan kiderül, milyen karriert futottak be azok az emberek, akik 19888-89 környékén szervezték, irányították a kommunista állam titkosszolgálatát.

Konkrétumok

Az alábbi nevekből érdemes szemezgetni egy kicsit. Kiderült, hogy az ország leggazdagabb embere Demján Sándor állambiztonsági főtisztekre támaszkodott, mikor néhány vállalkozását rájuk bízta (Récsey Róbert, Szabó Ferenc, Szita János).

Horváth József és Tasnádi László a Fidesz-éra alatt kapott állami csúcspozíciót. Igaz, őket a 2002-es kormányváltás után a rendszer kivetette magából. De ott van Lehotka Ferenc, a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje, aki 1989 június 16-án több hálózati személlyel is kapcsolatot tartott. Ő most a MÁV Zrt. biztonsági igazgatóságának szakértője.

A listából kiderül, hogy a Katonai Biztonsági Hivatalban lényegében nem volt rendszerváltás, hiszen az intézményt 1994-től (múlt hét végi haláláig) az a Stefán Géza vezette, aki 1989-ben még a legmagasabb beosztású állambiztonságiként ügyelt Nagy Imre újratemetésére.

Szocik is

Blogbejegyzés III.
„Addig nem lesz ebben az országban változás, amíg a megmaradt összes pártállami dokumentumot (mindent!) nyilvánosságra nem hozzák és kutathatóvá nem teszik. Ha még ma is képesek azzal takarózni, hogy állambiztonsági okokból nem lehet nyilvánosságra hozni a diktatúra iratait, akkor itt még mindig diktatúra van.”
Béres László a III/III-as, aki 1989. június 16-án a tömeget figyelte, ma Ferencváros rendőrkapitány. Rummel József, a rendszerváltás előtt III/III-as, III/II-es, illetve III/I-es tiszt.
2006-ban a Magyar Szocialista Párt hódmezővásárhelyi szervezetének kampányfőnöke volt. Kivágó Iván Györgyné nevére már fel sem kapjuk a fejünket, róla mindent tudunk.

Az nem baj, maximum csak zavaró tényező, hogy azok akik szerepet vállaltak az állambiztonság felső vezetésében, most sikeres vállalkozásokat visznek. Hiszen munkájuk során nyilvánvalóan komoly tapasztalatokat szereztek, így az általuk alapított különféle biztonságtechnika cégekben piaci körülmények között is kamatoztatni tudják e tudást.

Ők nem lehetnek itt

A súlyos gond azokkal van, akik állami cégekben, állami hivatalokban, esetleg pártokban kaptak jól fizető, és befolyásos helyeket. Egy egészséges társadalomnak természetes igénye lehet, hogy őket ne alkalmazza a demokratikus értékeket valló hatalom.

Az, hogy a titkosszolgálati tevékenységek értékesek, a történelem sokszor megmutatta. Ezt az értéket minden korban megfelelően nagyra tartották. Ám az nonszensz, hogy egy diktatúrából demokráciára való váltáskor ugyanazok üljenek pozícióban. Ez magát a rendszerváltást kérdőjelezheti meg.

Ezek ez emberek sáfárkodjanak a megszerzett tudással úgy, ahogy akarnak, de ne az adófizetők pénzén.

A lista

A Heti Válasz a nevek mellett feltüntette, hogy az illető a belső reakció elleni csoportfőnökség (III/III.), a kémelhárítás (III/II.) vagy a hírszerzés (III/I.) mely osztályán dolgozott. A lap kiemeli, hogy az „átkosban" egybemosódtak a szervezeti ábra részletei; előfordult, hogy egy katolikus egyházzal szembeni elhárító (III/III-1-a.) a radikális ellenzék megfigyelését végző alosztály (III/III-4-a.) helyett/mellett tüsténkedett.
1. Andó József • 1989-ben a BM III/II-11. osztály, később a BM adatfeldolgozó szolgálatának vezetője.
A Majordomusz Ingatlanhasznosító Kft. cégvezetője.

2. Ifj. Apró Antal • 1989 végétől a BM III/II-2. osztály vezetője (Gyurcsány Ferenc anyósának testvére).
Az Apró Controll Vállalkozásbiztonsági Kft. tulajdonosa.

3. Bozsikné Bárányos Krisztina • 1989-ben alosztályvezető a BRFK operatív jelentéseket összeállító részlegénél. Június 16-án a rendőrfőkapitánynak és állambiztonsági helyettesének számolt be a Nagy Imre-újratemetés operatív biztosításáról.
A BudaNet-cégcsoport társtulajdonosa, 2001-ig Gálszécsy András (Antall József kormányának titkosszolgálati minisztere) üzlettársa.

4. Dankó László • 1984-től a III/II. csoportfőnökség helyettes vezetője, ő felelt a Nagy Imre és társai 1989. június 16-i újratemetésével kapcsolatos sajtóterv kémelhárítás által vállalt feladataiért (interjú szervezése Király Bélával és Kopácsi Sándorral).
2004-ben az állami Bábolna Rt. felügyelőbizottsági tagja, jelenleg a Halászsas Bt. tulajdonosa.

5. Farkas Gyula • 1990-ig a BM III/II-3. osztály helyettes vezetője.
A felszámolás alatt álló Qvantor Bau Építőipari Kft. társtulajdonosa.

6. Forgács Lajos • 1984-től a BM III/III-4. osztály vezetője. A „Subások" fedőnevű nyomozás (Csoóri Sándor és Für Lajos csoportja) kapcsán szerepet vállalt Ilia Mihály irodalomtörténész lejáratási kísérletében. Részt vett a Nagy Imre-újratemetés biztosítására alakult operatív bizottság ülésén, ő felelt Bartis Ferenc és Érsek Iván megbékélésre felszólító cikkeiért.
Az R-Side Biztonsági Tanácsadó Kft. alapítója, 2008-ig a cég vezetője.

7. Hajós Sándor • A BM III/III-7. osztály helyettes vezetőjeként tagja volt az 1989. június 16-a biztosítására alakult testületnek. Háttéranyagot biztosított Tőke Péternek, a Reform főszerkesztőjének a belügyminiszterrel készítendő interjúhoz. Részt vett az 1989. október 23-a biztosítására alakult operatív testület munkájában is.
Az ezredforduló után az üzleti hírszerzéssel foglalkozó Posys Kft. szakértője.

8. Izsó Attila • 1990-ig a BM III/III-5/b. alosztály vezetője.
A MÁV egyik takarítócégeként ismert RIC Zrt. vezérigazgatója.

9. Kaló József • A rendszerváltás előtt a Borsod megyei rendőrfőkapitány állambiztonsági helyettese, majd főkapitány.
A Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének elnöke.

10. Kékesdi L. Gyula • 1989-től a III/III-7. osztály vezetője, korábban az MDF-rendezvényekről jelentő Kiss Ernő Csaba beszervezője. Június 16-án az ő irányításával állították össze a helyzetjelentéseket az újratemetésről. Tagja volt az 1989. október 23-a biztosítására alakult testületnek is.
2005-ig a kancellária nemzetbiztonsági irodájának főosztályvezető-helyettese.

11. Koi László • 1990-ig a BM III/II-11. osztály (titkárság) vezetője.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara budapesti elnöke, az S. K.-Info Bt. vezetője.

12. Lusztig Péter • A rendszerváltozás előtt a pécsi III/I. alosztály vezetője, a Baranya megyei rendőrfőkapitány biztonsági helyettese.
A 90-es évek elején megyei rendőrfőkapitány, később a rendészeti minisztérium tanácsadója, Zuschlag János belügyi kapcsolata.

13. Pajcsics József • 1981-ben a III/1. vizsgálati osztály vezető-helyettese, Krassó György zaklatásának engedélyezője, a rendőrség részéről 1988-1989-ben ő vett részt Nagy Imre sírhelyének megkeresésében.
1995-ben az ORFK vizsgálati osztályának helyettes vezetője, később ügyvéd, a Magyar Kriminológiai Társaság alapító tagja, titokvédelemi szakértő.

14. Récsey Róbert • 1989-ig a budapesti rendőrfőkapitány állambiztonsági helyettese, később a kormányőrség parancsnoka. Már a BRFK III/III-A. alosztályán is az MSZMP és a minisztertanács vezetőinek védelméről gondoskodott, láttamozta az „ellenzék ellenséges akcióiról" szóló jelentéseket.
A Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Bank Biztonság Bizalom Zrt. elnöke, az Arcadom Építőipari Zrt. felügyelő bizottsági tagja.

15. Rogán Gyula • 1990-ig a BM III/II-1. osztály vezetője.
Az Abisko Holding Kft. és a Pro Patria Engineering Védelmi Kft. ügyvezetője.

16. Stefán Géza • 1989-ben a budapesti rendőrfőkapitány helyettese. Állambiztonsági vonalon ő volt a legmagasabb beosztású tiszt, így a Nagy Imre újratemetésével kapcsolatos operatív akciók is a jóváhagyásával történtek. Láttamozta a BRFK minden fontos állambiztonsági iratát.
A Katonai Biztonsági Hivatal volt főigazgatója, a múlt hétvégén hunyt el.

17. Strényi Ferenc • 1990-ig a BM III/IV. csoportfőnöke.
A Toldi Miklós Vagyonvédelmi Kft. társtulajdonosa.

18. Szabó Ferenc • 1990-ig a BM III/II-8. osztály vezetője.
A Bank Biztonság Bizalom Zrt. és az ugyancsak Demján-érdekkörbe tartozó Airport Security Kft. társtulajdonosa, a Pink-Diamond Pénznyerő-automatákat Üzemeltető Kft. ügyvezetője.

19. Szita János • 1989-ben az állambiztonsági miniszterhelyettes titkárságának helyettes vezetője, korábban az 56-osok és Lezsák Sándor figyelése tartozott a feladatai közé. Ő szervezte be az 1989. június 16-i eseményekről a Pofosz nevében jelentő Szentgály Sándort is.
Az Airport Security Kft. ügyvezetője, társtulajdonos az R-Side Biztonsági Tanácsadó Kft.-ben.

20. Szövényi György • A rendszerváltás előtt a BM III. Főcsoportfőnökség alezredese, Kőszeg Ferenc egykori kihallgatója.
A Contarex Security Kft. és a Contarex Electronic Kft. ügyvezetője.

Beosztott állambiztonságiak


21. Augusztini Tamás • A BM III/III-4-c. alosztály beosztottja.
A Kristály Manufaktúra Parád 1708 Kft. ügyvezetője.

22. Balla Béla • 1989-ben a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje. Június 16-án titkos megbízottakkal és más állambiztonságiakkal kellett kapcsolatot tartania.
A BRFK volt bűnügyi igazgatója, Lamperth Mónika belügyminisztersége idején a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának műveleti szolgálatvezető-helyettese.

23. Béres László • 1989-ben a BRFK III/III-D. alosztály tisztje. Június 16-án „vizuális felderítést" hajtott végre a Hősök terén.
Ferencváros jelenlegi rendőrfőkapitánya, korábban VI-VII., illetve XVIII. kerületi kapitány.

24. Bikádi János • 1986 és 1990 között a Csongrád megyei politikai rendőrség századosaként értékelte többek közt Nagy Imre újratemetésének szegedi előkészületeit.
A szegedi Cserepes Sori Piac Kft. nemrég nyugdíjba vonult ügyvezetője.

25. Chászár László • 1989-ben a BM III/III-1-a. alosztály beosztottja.
A Cordon-Team Vagyonvédelmi Kft. ügyvezetője.

26. Csüllög Sándor • 1989-ben a BM III/III-4-c. alosztály beosztottja, Katkó Tamás fotóművész tartótisztje.
Az RTL Klub legnagyobb stratégiai partnereként ismert IKO Media Group terjesztési igazgatója.

27. Évinger István • 1989-ben a BM III/III-1-a. alosztály beosztottja.
A Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével közösen alapított Lex Magánnyomozó Kft. tulajdonosa.

28. Harmados György • A BM III/III-7. osztály tisztjeként ő állította össze a többi állambiztonsági részlegnek küldött tájékoztatókat Nagy Imre újratemetésekor.
A fent említett Posys Kft. résztulajdonos-ügyvezetője.

29. Herbán Tibor • 1989-ben a BM III/III- 2-b. alosztály beosztottja.
A Bank Biztonság Bizalom Zrt. szervezési igazgatója.

30. Horváth József • 1989-ben a BM III/III-4-b. alosztály beosztottja.
A Fidesz-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleti főigazgató-helyettese, később a Szilvásy György vezette titkosszolgálati szervek által „leleplezett" UD Vagyonvédelmi Zrt. társtulajdonosa.

31. Kaizinger Zoltán • 1989-ben a BM III/III-2-a. alosztály beosztottja, a Fidesz-tagként (Nagy Imre újratemetése kapcsán) demonstrációellenes hangulat szításával megbízott Szeszák Zsoltot ő szervezte be.
2004-ig a ciprusi gyökerű Omninvest Oltóanyagtermelő Kft. felügyelőbizottsági tagja, 2005-ig ugyanilyen megbízást lát el a Medyag Immunbiológiai Kft.-ben.

32. Kalauz Lajos • 1989-ben a BM III/III- 3-a. alosztály beosztottja.
A Micro Police Magánnyomozói Kft. résztulajdonosa.

33. Karmos Gábor • 1989-ben a BM III/III-2-a. alosztály beosztottja. Harmados György mellett részt vett a többi állambiztonsági részlegnek küldött iratok összeállításában. Titkárhelyettese volt az 1989. október 23-a biztosítására alakult operatív bizottságnak.
A Közúti Közlekedési Akadémia Kft. vezetője, a Lorre-Centrum Kft. tulajdonosa, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkárhelyettese.

34. Kazinczy Gusztáv • 1989-ben a III/III-2-a. alosztály beosztottja, a június 16-i újratemetésről jelentő Szakáll Ákos tartótisztje.
A Kulcsár Attilához kötődő perekben a telefonlehallgatások szakértője (a Nemzetbiztonsági Hivatal alezredeseként).

35. Kivágó Iván Györgyné • 1990 előtt a III/II-8/B. alosztály munkatársa.
1991-ig a nemzetbiztonság kötelékében maradt, jelenleg a XXIII. kerület szocialista alpolgármestere. A legutóbbi költségvetési szavazáskor a Fővárosi Közgyűlés tagja.

36. Kohári Tibor • 1989-ben a BRFK III/III-D. alosztály tisztje. Ő foglalkozott Fónay Jenő levelezésének kiértékelésével. Június 16-án több titkos megbízottal is kapcsolatot tartott.
Magánnyomozókat, biztonságszervezőket oktat, neve szerepel a rendészeti tárca vizsgaelnöki listáján.

37. Lakó János • 1989-ben a BRFK III/III-B. alosztály tisztje. Nagy Imre és társai újratemetésének napján kapcsolatban állt több ügynökkel.
A gibraltári cégek tulajdonában lévő Gallon-Invest Kft. ügyvezetője, a Wabard Biztosító Zrt. biztonsági főnöke.

38. Lehotka Ferenc • 1989-ben a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje. Június 16-án több hálózati személlyel is kapcsolatot tartott.
A MÁV Zrt. biztonsági igazgatóságának szakértője.

39. Pallagi Anikó • 1989-ben a BM III/III- 2-a. alosztály tisztje.
A Mihók Erika, Pallagi Anikó és Göböl Edina Ügyvédi Iroda tagja, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa, a főiskola Büntetőjog című jegyzetének társszerzője.

40. Peredi György • 1989-ben a BM III/III-4-b. alosztály beosztottja, az SZDSZ-rendezvényekről jelentő Horváth László Pongrác tartótisztje.
A magánnyomozásra szakosodott VI-PE Információs Bt. vezetője, a fent említett Posys Kft. állandó partnere.

41. Péter-Bartha Gábor • 1989-ben a BM III/III-1-a. alosztály beosztottja.
A Medgyessy-Gyurcsány-kormányok idején a nemzetbiztonsági kabinet titkára. Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszter 2004-ben a szolgálati érdemjel arany fokozatával tüntette ki.

42. Plézer Viktor • 1989-ben a BM III/III-3-a. alosztály beosztottja.
Az Általános ismeretek a bűnügyi rendőrség nemzetközi szervezetéről című könyv szerzője, szakmai konferenciákon a legnagyobb biztonsági cégek között jegyzett G4S-csoport szakértője.

43. Rovó József • 1989-ben a BM III/III- 6-a. alosztály beosztottja.
A König Security Kft. és a Ras-Tech Vagyonvédelmi Kft. vezetője.

44. Rummel József • A rendszerváltás előtt III/III-as, III/II-es, illetve III/I-es tiszt.
2006-ban a Magyar Szocialista Párt hódmezővásárhelyi szervezetének kampányfőnöke.

45. Salgó László • A rendszerváltás előtt a Csongrád megyei III/I-II-III-kirendeltség elemzőtisztje.
2002 és 2004 között országos rendőrfőkapitány, utána az Europol igazgatóhelyettese volt.

46. Samu Mihály • 1989-ben a BM III/III-2-a. alosztály beosztottja.
A Securitas Biztonsági Szolgáltatások Kft. ügyvezetője.

47. Sasvári Rudolf • 1989-ben a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje. Június 16-án kapcsolatban állt több ügynökkel.
Az Ulysses Team Magánnyomozó Kft. tulajdonosa, az Üzleti hírszerzés, avagy az ügynöktartás ábécéje című könyv szerzője.

48. Szekeres Ferenc • 1989-ben a BM III/III-1-c. beosztottja.
A moszkvai magyar nagykövetség attaséja (a rendészeti tárca delegáltja).

49. Tasnádi László • 1989-ben a BRFK III/II-2. alosztály tisztje. Június 16-án kapcsolatban állt több ügynökkel.
A 2002-es kormányváltás után eltávolították az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bűnügyi igazgatói székéből, ma a Pintér Sándor tulajdonában álló Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. vezérigazgatója és a Pajzs 07 Biztonságvédelmi Zrt. igazgatósági tagja.

50. Troll György • 1989-ben a BM III/III-4-a. alosztály beosztottja.
Az I. S.-Inside Security Tanácsadó Kft. tulajdonosa.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie »
Hozzászólás:

...
2009. július 12. 09:01
http://josekejo.blogspot.com/2009/06/normal-0-21-false-false-false_30.html
...
2009. július 12. 08:41
Köszönjük Dávid!
Google to fund, "noch ein mal"! :
"Ötven szép név
Végrevégre! A kommunizmus felsőügynökeinek listája!
2009. július 1. szerda 17:59 - Pénzes Dávid

Az ügynökkérdés idestova 20 éve napirenden van. A rendszerváltás környékén volt egy úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal, aki az akkori hatalom képviselőivel megállapodott a forradalom nélküli forradalom menetében. Ám az ő akkori puhapöcsűségük a mai napig megnyomorítja az egész ország életét.

Abban a történelmi pillanatban azt kellett volna mondani, "drága elvtársak, ti most úgy húztok el innen, mint a vadlibák, és nem vállaltok semmiféle szerepet a demokratikusan felépülő rendszerben." Ennyi, kész, pont. Az akkori ellenzék elfelejtett egy rendkívül lényeges igazságot: egy állami rendszer működtetése nem annak keretein, azaz a törvényeken, hanem a vezetői kvalitásain, egyéni képességein múlik.

Ha egy demokratikus rendszerbe behozok egy diktatórikus rendszerben szocializált, sőt annak működtetésében tevékenyen részt vett embert, akkor eleve kudarcra ítélem az új rendszer működését. Ez látszott Medgyessy Péternél, vagy a volt cenzornál, aki most, 2009-ben (!) az MSZP elnökeként viszi még mélyebbre a pártot.

Elsumákolták

Elég lett volna egy mondatot elfogadni: minden akta nyilvános. Ez persze rengeteg embernek érintette volna az egzisztenciáját, éppen azokét, akik döntéshelyzetben voltak. Naná, hogy nem döntöttek. Ezért van ma tele a kormány és számtalan állami cég volt KISZ-vezetőkkel, volt állambiztonsági tisztekkel, besúgókkal, ügynökökkel. Ez nem tesz jót a demokráciának - és akkor még enyhén fogalmaztunk. Láthatjuk az eredményét.

A Heti Válasz listája azért kiváló, mert a jeles személyeknek nemcsak a múltbeli posztjait, de mai tevékenységüket is összegyűjtötte. Így világosan kiderül, milyen karriert futottak be azok az emberek, akik 19888-89 környékén szervezték, irányították a kommunista állam titkosszolgálatát.

Konkrétumok

Az alábbi nevekből érdemes szemezgetni egy kicsit. Kiderült, hogy az ország leggazdagabb embere Demján Sándor állambiztonsági főtisztekre támaszkodott, mikor néhány vállalkozását rájuk bízta (Récsey Róbert, Szabó Ferenc, Szita János).

Horváth József és Tasnádi László a Fidesz-éra alatt kapott állami csúcspozíciót. Igaz, őket a 2002-es kormányváltás után a rendszer kivetette magából. De ott van Lehotka Ferenc, a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje, aki 1989 június 16-án több hálózati személlyel is kapcsolatot tartott. Ő most a MÁV Zrt. biztonsági igazgatóságának szakértője.

A listából kiderül, hogy a Katonai Biztonsági Hivatalban lényegében nem volt rendszerváltás, hiszen az intézményt 1994-től (múlt hét végi haláláig) az a Stefán Géza vezette, aki 1989-ben még a legmagasabb beosztású állambiztonságiként ügyelt Nagy Imre újratemetésére.

Szocik is

Béres László a III/III-as, aki 1989. június 16-án a tömeget figyelte, ma Ferencváros rendőrkapitány. Rummel József, a rendszerváltás előtt III/III-as, III/II-es, illetve III/I-es tiszt.
2006-ban a Magyar Szocialista Párt hódmezővásárhelyi szervezetének kampányfőnöke volt. Kivágó Iván Györgyné nevére már fel sem kapjuk a fejünket, róla mindent tudunk.

Az nem baj, maximum csak zavaró tényező, hogy azok akik szerepet vállaltak az állambiztonság felső vezetésében, most sikeres vállalkozásokat visznek. Hiszen munkájuk során nyilvánvalóan komoly tapasztalatokat szereztek, így az általuk alapított különféle biztonságtechnika cégekben piaci körülmények között is kamatoztatni tudják e tudást.

Ők nem lehetnek itt

A súlyos gond azokkal van, akik állami cégekben, állami hivatalokban, esetleg pártokban kaptak jól fizető, és befolyásos helyeket. Egy egészséges társadalomnak természetes igénye lehet, hogy őket ne alkalmazza a demokratikus értékeket valló hatalom.

Az, hogy a titkosszolgálati tevékenységek értékesek, a történelem sokszor megmutatta. Ezt az értéket minden korban megfelelően nagyra tartották. Ám az nonszensz, hogy egy diktatúrából demokráciára való váltáskor ugyanazok üljenek pozícióban. Ez magát a rendszerváltást kérdőjelezheti meg.

Ezek ez emberek sáfárkodjanak a megszerzett tudással úgy, ahogy akarnak, de ne az adófizetők pénzén.

A lista

A Heti Válasz a nevek mellett feltüntette, hogy az illető a belső reakció elleni csoportfőnökség (III/III.), a kémelhárítás (III/II.) vagy a hírszerzés (III/I.) mely osztályán dolgozott. A lap kiemeli, hogy az "átkosban" egybemosódtak a szervezeti ábra részletei; előfordult, hogy egy katolikus egyházzal szembeni elhárító (III/III-1-a.) a radikális ellenzék megfigyelését végző alosztály (III/III-4-a.) helyett/mellett tüsténkedett.
1. Andó József � 1989-ben a BM III/II-11. osztály, később a BM adatfeldolgozó szolgálatának vezetője.
A Majordomusz Ingatlanhasznosító Kft. cégvezetője.

2. Ifj. Apró Antal � 1989 végétől a BM III/II-2. osztály vezetője (Gyurcsány Ferenc anyósának testvére).
Az Apró Controll Vállalkozásbiztonsági Kft. tulajdonosa.

3. Bozsikné Bárányos Krisztina � 1989-ben alosztályvezető a BRFK operatív jelentéseket összeállító részlegénél. Június 16-án a rendőrfőkapitánynak és állambiztonsági helyettesének számolt be a Nagy Imre-újratemetés operatív biztosításáról.
A BudaNet-cégcsoport társtulajdonosa, 2001-ig Gálszécsy András (Antall József kormányának titkosszolgálati minisztere) üzlettársa.

4. Dankó László � 1984-től a III/II. csoportfőnökség helyettes vezetője, ő felelt a Nagy Imre és társai 1989. június 16-i újratemetésével kapcsolatos sajtóterv kémelhárítás által vállalt feladataiért (interjú szervezése Király Bélával és Kopácsi Sándorral).
2004-ben az állami Bábolna Rt. felügyelőbizottsági tagja, jelenleg a Halászsas Bt. tulajdonosa.

5. Farkas Gyula � 1990-ig a BM III/II-3. osztály helyettes vezetője.
A felszámolás alatt álló Qvantor Bau Építőipari Kft. társtulajdonosa.

6. Forgács Lajos � 1984-től a BM III/III-4. osztály vezetője. A "Subások" fedőnevű nyomozás (Csoóri Sándor és Für Lajos csoportja) kapcsán szerepet vállalt Ilia Mihály irodalomtörténész lejáratási kísérletében. Részt vett a Nagy Imre-újratemetés biztosítására alakult operatív bizottság ülésén, ő felelt Bartis Ferenc és Érsek Iván megbékélésre felszólító cikkeiért.
Az R-Side Biztonsági Tanácsadó Kft. alapítója, 2008-ig a cég vezetője.

7. Hajós Sándor � A BM III/III-7. osztály helyettes vezetőjeként tagja volt az 1989. június 16-a biztosítására alakult testületnek. Háttéranyagot biztosított Tőke Péternek, a Reform főszerkesztőjének a belügyminiszterrel készítendő interjúhoz. Részt vett az 1989. október 23-a biztosítására alakult operatív testület munkájában is.
Az ezredforduló után az üzleti hírszerzéssel foglalkozó Posys Kft. szakértője.

8. Izsó Attila � 1990-ig a BM III/III-5/b. alosztály vezetője.
A MÁV egyik takarítócégeként ismert RIC Zrt. vezérigazgatója.

9. Kaló József � A rendszerváltás előtt a Borsod megyei rendőrfőkapitány állambiztonsági helyettese, majd főkapitány.
A Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének elnöke.

10. Kékesdi L. Gyula � 1989-től a III/III-7. osztály vezetője, korábban az MDF-rendezvényekről jelentő Kiss Ernő Csaba beszervezője. Június 16-án az ő irányításával állították össze a helyzetjelentéseket az újratemetésről. Tagja volt az 1989. október 23-a biztosítására alakult testületnek is.
2005-ig a kancellária nemzetbiztonsági irodájának főosztályvezető-helyettese.

11. Koi László � 1990-ig a BM III/II-11. osztály (titkárság) vezetője.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara budapesti elnöke, az S. K.-Info Bt. vezetője.

12. Lusztig Péter � A rendszerváltozás előtt a pécsi III/I. alosztály vezetője, a Baranya megyei rendőrfőkapitány biztonsági helyettese.
A 90-es évek elején megyei rendőrfőkapitány, később a rendészeti minisztérium tanácsadója, Zuschlag János belügyi kapcsolata.

13. Pajcsics József � 1981-ben a III/1. vizsgálati osztály vezető-helyettese, Krassó György zaklatásának engedélyezője, a rendőrség részéről 1988-1989-ben ő vett részt Nagy Imre sírhelyének megkeresésében.
1995-ben az ORFK vizsgálati osztályának helyettes vezetője, később ügyvéd, a Magyar Kriminológiai Társaság alapító tagja, titokvédelemi szakértő.

14. Récsey Róbert � 1989-ig a budapesti rendőrfőkapitány állambiztonsági helyettese, később a kormányőrség parancsnoka. Már a BRFK III/III-A. alosztályán is az MSZMP és a minisztertanács vezetőinek védelméről gondoskodott, láttamozta az "ellenzék ellenséges akcióiról" szóló jelentéseket.
A Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Bank Biztonság Bizalom Zrt. elnöke, az Arcadom Építőipari Zrt. felügyelő bizottsági tagja.

15. Rogán Gyula � 1990-ig a BM III/II-1. osztály vezetője.
Az Abisko Holding Kft. és a Pro Patria Engineering Védelmi Kft. ügyvezetője.

16. Stefán Géza � 1989-ben a budapesti rendőrfőkapitány helyettese. Állambiztonsági vonalon ő volt a legmagasabb beosztású tiszt, így a Nagy Imre újratemetésével kapcsolatos operatív akciók is a jóváhagyásával történtek. Láttamozta a BRFK minden fontos állambiztonsági iratát.
A Katonai Biztonsági Hivatal volt főigazgatója, a múlt hétvégén hunyt el.

17. Strényi Ferenc � 1990-ig a BM III/IV. csoportfőnöke.
A Toldi Miklós Vagyonvédelmi Kft. társtulajdonosa.

18. Szabó Ferenc � 1990-ig a BM III/II-8. osztály vezetője.
A Bank Biztonság Bizalom Zrt. és az ugyancsak Demján-érdekkörbe tartozó Airport Security Kft. társtulajdonosa, a Pink-Diamond Pénznyerő-automatákat Üzemeltető Kft. ügyvezetője.

19. Szita János � 1989-ben az állambiztonsági miniszterhelyettes titkárságának helyettes vezetője, korábban az 56-osok és Lezsák Sándor figyelése tartozott a feladatai közé. Ő szervezte be az 1989. június 16-i eseményekről a Pofosz nevében jelentő Szentgály Sándort is.
Az Airport Security Kft. ügyvezetője, társtulajdonos az R-Side Biztonsági Tanácsadó Kft.-ben.

20. Szövényi György � A rendszerváltás előtt a BM III. Főcsoportfőnökség alezredese, Kőszeg Ferenc egykori kihallgatója.
A Contarex Security Kft. és a Contarex Electronic Kft. ügyvezetője.

Beosztott állambiztonságiak

21. Augusztini Tamás � A BM III/III-4-c. alosztály beosztottja.
A Kristály Manufaktúra Parád 1708 Kft. ügyvezetője.

22. Balla Béla � 1989-ben a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje. Június 16-án titkos megbízottakkal és más állambiztonságiakkal kellett kapcsolatot tartania.
A BRFK volt bűnügyi igazgatója, Lamperth Mónika belügyminisztersége idején a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának műveleti szolgálatvezető-helyettese.

23. Béres László � 1989-ben a BRFK III/III-D. alosztály tisztje. Június 16-án "vizuális felderítést" hajtott végre a Hősök terén.
Ferencváros jelenlegi rendőrfőkapitánya, korábban VI-VII., illetve XVIII. kerületi kapitány.

24. Bikádi János � 1986 és 1990 között a Csongrád megyei politikai rendőrség századosaként értékelte többek közt Nagy Imre újratemetésének szegedi előkészületeit.
A szegedi Cserepes Sori Piac Kft. nemrég nyugdíjba vonult ügyvezetője.

25. Chászár László � 1989-ben a BM III/III-1-a. alosztály beosztottja.
A Cordon-Team Vagyonvédelmi Kft. ügyvezetője.

26. Csüllög Sándor � 1989-ben a BM III/III-4-c. alosztály beosztottja, Katkó Tamás fotóművész tartótisztje.
Az RTL Klub legnagyobb stratégiai partnereként ismert IKO Media Group terjesztési igazgatója.

27. Évinger István � 1989-ben a BM III/III-1-a. alosztály beosztottja.
A Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével közösen alapított Lex Magánnyomozó Kft. tulajdonosa.

28. Harmados György � A BM III/III-7. osztály tisztjeként ő állította össze a többi állambiztonsági részlegnek küldött tájékoztatókat Nagy Imre újratemetésekor.
A fent említett Posys Kft. résztulajdonos-ügyvezetője.

29. Herbán Tibor � 1989-ben a BM III/III- 2-b. alosztály beosztottja.
A Bank Biztonság Bizalom Zrt. szervezési igazgatója.

30. Horváth József � 1989-ben a BM III/III-4-b. alosztály beosztottja.
A Fidesz-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleti főigazgató-helyettese, később a Szilvásy György vezette titkosszolgálati szervek által "leleplezett" UD Vagyonvédelmi Zrt. társtulajdonosa.

31. Kaizinger Zoltán � 1989-ben a BM III/III-2-a. alosztály beosztottja, a Fidesz-tagként (Nagy Imre újratemetése kapcsán) demonstrációellenes hangulat szításával megbízott Szeszák Zsoltot ő szervezte be.
2004-ig a ciprusi gyökerű Omninvest Oltóanyagtermelő Kft. felügyelőbizottsági tagja, 2005-ig ugyanilyen megbízást lát el a Medyag Immunbiológiai Kft.-ben.

32. Kalauz Lajos � 1989-ben a BM III/III- 3-a. alosztály beosztottja.
A Micro Police Magánnyomozói Kft. résztulajdonosa.

33. Karmos Gábor � 1989-ben a BM III/III-2-a. alosztály beosztottja. Harmados György mellett részt vett a többi állambiztonsági részlegnek küldött iratok összeállításában. Titkárhelyettese volt az 1989. október 23-a biztosítására alakult operatív bizottságnak.
A Közúti Közlekedési Akadémia Kft. vezetője, a Lorre-Centrum Kft. tulajdonosa, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkárhelyettese.

34. Kazinczy Gusztáv � 1989-ben a III/III-2-a. alosztály beosztottja, a június 16-i újratemetésről jelentő Szakáll Ákos tartótisztje.
A Kulcsár Attilához kötődő perekben a telefonlehallgatások szakértője (a Nemzetbiztonsági Hivatal alezredeseként).

35. Kivágó Iván Györgyné � 1990 előtt a III/II-8/B. alosztály munkatársa.
1991-ig a nemzetbiztonság kötelékében maradt, jelenleg a XXIII. kerület szocialista alpolgármestere. A legutóbbi költségvetési szavazáskor a Fővárosi Közgyűlés tagja.

36. Kohári Tibor � 1989-ben a BRFK III/III-D. alosztály tisztje. Ő foglalkozott Fónay Jenő levelezésének kiértékelésével. Június 16-án több titkos megbízottal is kapcsolatot tartott.
Magánnyomozókat, biztonságszervezőket oktat, neve szerepel a rendészeti tárca vizsgaelnöki listáján.

37. Lakó János � 1989-ben a BRFK III/III-B. alosztály tisztje. Nagy Imre és társai újratemetésének napján kapcsolatban állt több ügynökkel.
A gibraltári cégek tulajdonában lévő Gallon-Invest Kft. ügyvezetője, a Wabard Biztosító Zrt. biztonsági főnöke.

38. Lehotka Ferenc � 1989-ben a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje. Június 16-án több hálózati személlyel is kapcsolatot tartott.
A MÁV Zrt. biztonsági igazgatóságának szakértője.

39. Pallagi Anikó � 1989-ben a BM III/III- 2-a. alosztály tisztje.
A Mihók Erika, Pallagi Anikó és Göböl Edina Ügyvédi Iroda tagja, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa, a főiskola Büntetőjog című jegyzetének társszerzője.

40. Peredi György � 1989-ben a BM III/III-4-b. alosztály beosztottja, az SZDSZ-rendezvényekről jelentő Horváth László Pongrác tartótisztje.
A magánnyomozásra szakosodott VI-PE Információs Bt. vezetője, a fent említett Posys Kft. állandó partnere.

41. Péter-Bartha Gábor � 1989-ben a BM III/III-1-a. alosztály beosztottja.
A Medgyessy-Gyurcsány-kormányok idején a nemzetbiztonsági kabinet titkára. Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszter 2004-ben a szolgálati érdemjel arany fokozatával tüntette ki.

42. Plézer Viktor � 1989-ben a BM III/III-3-a. alosztály beosztottja.
Az Általános ismeretek a bűnügyi rendőrség nemzetközi szervezetéről című könyv szerzője, szakmai konferenciákon a legnagyobb biztonsági cégek között jegyzett G4S-csoport szakértője.

43. Rovó József � 1989-ben a BM III/III- 6-a. alosztály beosztottja.
A König Security Kft. és a Ras-Tech Vagyonvédelmi Kft. vezetője.

44. Rummel József � A rendszerváltás előtt III/III-as, III/II-es, illetve III/I-es tiszt.
2006-ban a Magyar Szocialista Párt hódmezővásárhelyi szervezetének kampányfőnöke.

45. Salgó László � A rendszerváltás előtt a Csongrád megyei III/I-II-III-kirendeltség elemzőtisztje.
2002 és 2004 között országos rendőrfőkapitány, utána az Europol igazgatóhelyettese volt.

46. Samu Mihály � 1989-ben a BM III/III-2-a. alosztály beosztottja.
A Securitas Biztonsági Szolgáltatások Kft. ügyvezetője.

47. Sasvári Rudolf � 1989-ben a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje. Június 16-án kapcsolatban állt több ügynökkel.
Az Ulysses Team Magánnyomozó Kft. tulajdonosa, az Üzleti hírszerzés, avagy az ügynöktartás ábécéje című könyv szerzője.

48. Szekeres Ferenc � 1989-ben a BM III/III-1-c. beosztottja.
A moszkvai magyar nagykövetség attaséja (a rendészeti tárca delegáltja).

49. Tasnádi László � 1989-ben a BRFK III/II-2. alosztály tisztje. Június 16-án kapcsolatban állt több ügynökkel.
A 2002-es kormányváltás után eltávolították az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bűnügyi igazgatói székéből, ma a Pintér Sándor tulajdonában álló Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. vezérigazgatója és a Pajzs 07 Biztonságvédelmi Zrt. igazgatósági tagja.

50. Troll György � 1989-ben a BM III/III-4-a. alosztály beosztottja.
Az I. S.-Inside Security Tanácsadó Kft. tulajdonosa.

Hírextra

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Mi a baj a pártok hatalomgyakorlásával?
SzLenke, 2009, július 1 - 16:00 MSZ

A pártok hatalomgyakorlásával nem lenne semmi probléma, ha ebbéli működésüket jogilag rendezett körülmények között végeznék. A baj az, hogy a pártok jogilag szabályozatlanul, felelősség nélkül vannak jelen az ország irányításában.

Az Alkotmány két összefüggésben is foglalkozik a pártok működésével:

3. §.(2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

3. §.(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet.

Tehát az Alkotmány szerint a pártok ugyanazt tehetik, mint bármelyik civil szervezet: Élve a gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadságával, közreműködhetnek a népakarat kialakításában, kinyilvánításában. Tehát nem irányítják a népakaratot, mint az egypárti diktatúrában tették, még csak nincs is kötelező szerepvállalásuk ezzel kapcsolatban csak közreműködhetnek a népakarat kialakításában, kinyilvánításában.

Ezzel összhangban a pártok létrehozása is az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján történik épp úgy, mint az országban működő sok ezer civil szervezeté. E tekintetben semmi különbség nincs a pártok és a civilszervezetek között.

Ezen kívül létezik az 1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról, amely azon egyesületekre vonatkozik, akik az őket bejegyző bíróság előtt kijelentik, hogy magukra nézve kötelezőnek ismerik el a törvény előírásait. Ezekből lesznek az úgynevezett politikai pártok, de ez a törvény a hatalomgyakorlás szempontjából nem ad semmilyen többlet felhatalmazást a többi civil szervezethez képest.

A párt működése fejezet egyetlen mondatból áll: A pártok munkahelyen (szolgálati helyen, tanintézetben) szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek.

A következő fejezet a pártok megszűnését szabályozza, majd jön a lényegesebb, a pártok vagyonáról és gazdálkodásáról szóló fejezet. Ebben bőkezűen ellátják magukat költségvetési pénzekkel és egyéb állami juttatásokkal. A javakból csak az országos listát állító, illetve az Országgyűlésbe ilyen módon képviselőket juttató pártok részesülnek. Ez a fejezet készíti elő a jelenlegi kétpártrendszer kialakulását azzal, hogy a kis pártokat - a többi civil szervezettel együtt - kizárja a támogatásból.

A törvény 2003. évi módosítása további költségvetési pénzek lehívását teszi lehetővé ún. pártalapítványok létrehozásával, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási feladatok végzésére. Az erre juttatott összeg az elmúlt 5 évben - miközben a társadalomtól folyton a megszorítások elviselését kérték -, 15-20 szorosára növekedett.

Ugye, kedves Olvasó mindannyian érezzük, milyen jelentős előrelépések történtek ennek következtében a társadalom tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási területein?

E törvény 9. § (1) így szól: A pártok kötelesek minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját honlappal rendelkező pártok a honlapjukon is - e törvény 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint - közzétenni.

Lehet, hogy én kerestem rosszul. de a két nagy párt honlapján ilyen beszámolót nem találtam.

Visszatérve az eredeti probléma felvetéshez látjuk, hogy a pártok hatalomgyakorlása jogilag megalapozatlan. Semmilyen ilyen jogosultságuk nincs, sőt, kifejezett tiltásuk van a hatalom közvetlen gyakorlására. Nyilván az elmúlt egypárti diktatúra emlékére született ez a tiltás, amikor még az állampárt közhatalmi funkciót is betöltött.

A rendszerváltással a pártok a közhatalom közvetlen gyakorlásától elálltak, de a listaállítási jog biztosításával megszerezték maguknak a jogot arra, hogy a hatalomgyakorlás eszközeit, a képviselőket kézbe vegyék, és ez által kisajátítsák maguknak az ország fölötti hatalmat.

Közhatalmat közvetlenül nem gyakorolnak, de ők döntik el, hogy ki gyakorolhatja. Innentől kezdve a pártok döntenek el mindent, hogy mi fog történni az országban, épp úgy, mint az egypárti diktatúrában. Ők döntik el, hogy milyen törvények szülessenek, kiket érintsen hátrányosan, kiknek kedvezzenek. Ők döntik el, ki legyen az államfő, alkotmánybíró, főügyész, LB elnök, stb., de a kuratóriumokban ők döntik el azt is, ki legyen a rádió, a televízió elnöke, kik kerüljenek az állami vállalatok felügyelő bizottságaiba, igazgatótanácsaiba, ki gazdálkodjon a nemzet vagyonával, egyszóval a társadalom minden fontos részét ellenőrzésük alatt tartják a politikai pártok. A választóknak annyi lehetőségük maradt, hogy a pártok jelöltjei közül kiválaszthatják azt a személyt, akik a törvényhozásban a hatalmat gyakorolni fogják.

Tehát a jelenlegi gyakorlat azért alkotmányellenes, mert a választók csak választanak, de hatalmat nem gyakorolnak! A hatalmat az gyakorolja, aki a képviselők munkáját irányítja, befolyásolja. Az Alkotmány szerint ez a jog kizárólag a népet illetné meg. A politikai pártok a listaállítás jogával magukhoz ragadták a képviselők irányítását, és ezzel gyakorlatilag megszerezték az ország feletti hatalmat is. Ez minden bajnak az alapja.

A lista a pártok trójai falova, melyen keresztül belopakodnak a hatalomba, kézbe veszik a nép képviselőit, és gyakorolják azt a hatalmat, amely a jogállam szerint a népet illeti. Azt tesznek az országban, amit akarnak, felelősséggel nem tartoznak semmiért. Ez a felelőtlenség vezetett oda, ahol most tartunk. Ennek kell véget vetnünk ahhoz, hogy az országunk normális, megbízható fejlődési pályára álljon.

A helyzet rendezéséhez vezető út első lépése a pártlisták eltörlése. Ezt követően még sok tennivaló marad, de a legfontosabbat, a pártok direkt hatalomgyakorlását ezzel már megszüntetjük. Ezt követően jöhet a többi aprómunka, amelyre a következő írásokban láthatnak javaslatot.

Forrás: nephatalom.hu
"
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását