Minden, amit egy faluról csak tudni lehet

Szász József, a beregi község polgármestere az MTI-nek elmondta: a tájházat egy megvásárolt régi, a tájegységre jellemző stílusú paraszti lakóházban rendezték be.
A létesítményben helyet kapott egy vám-, rendészet-, had- és helytörténeti kiállítás, valamint egy, a 19. századi falusi életet korhű eszközökkel bemutató gyűjtemény.

Az önkormányzati vezető megjegyezte, hogy Vámosatya – mint a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon fekvő egykor jelentős település – 1341 és 1910 között vámszedési joggal rendelkezett. A tájházban ezért látható vámtörténeti tárlat.

Hozzátette: a szerdai megnyitóünnepségre a vám- és pénzügyőrség alkalmi kiállítást is berendezett a "legfurcsább csempészeszközökből". A különös tárlaton olyan tárgyakat mutattak be, amelyekben cigarettát, alkoholt vagy kábítószert próbáltak illegálisan áthozni a határon. Így látható cigarettával kitömött gyermekülés, lábtörlő, akkumulátor, preparált, vastag talpú cipő, átalakított poroltó, dupla- és triplafenekű láda, sőt még "Boldog névnapot" feliratú torta is.

Szász József kitért arra, hogy a vámosatyai tájházban bemutatott gyűjtemények összeállításához segítséget kaptak Gulyás István állatorvostól, a Tarnamérai Rendőrmúzeum alapítójától is.

A létesítmény hétköznapokon 8 és 15.30 óra között fogadja a látogatókat, míg hétvégeken bejelentkezés alapján nyitnak ki az érdeklődők előtt.

A polgármester megemlítette: az önkormányzat engedélyt kapott a község területén lévő Büdy-vár romjainak feltárására. A várat, amely egykor a beregi síkság egyetlen kővára volt, a Büdy-család építtette a XIII. században, s 3-5 méter mély vizesárok vette körül annak idején. Ma már csak az árkok nyomai és csekély falmaradványok láthatók, a belső várrészt szinte eltűntette az idő.

Vámosatyán – ahol 1658-ban és 1710-ben beregi vármegyegyűlést is rendeztek – a tájház és a Büdy-vár romjai mellett más látnivaló is akad, például a XIV. században épült református templom, amelynek középkori, fából készült ajtaja és korabeli zárja ma is ép. A templomhoz épült a XVIII. században a zsindelyes borítású, 26,5 méter magas fa harangtorony, amelynek tetőrészén négy kisebb torony is látható. A parókia régi épülete ugyancsak építészeti ritkaságnak számít. A község határában terül el a beregi síkság második legnagyobb erdeje, a 600 hektáros Bockereki-erdő, a hazánkban ritka fekete gólyák kedvelt fészkelő helye is.