Két újabb városunk lett

Kálmán Béla (független), Nyírmada polgármestere elmondta: a több mint 5.000 lakosú településnek az 1800-as években mezőváros volt, hiszen a kárpátaljai és az erdélyi úgynevezett sóutak egyik központja volt, üzletekkel, bankkal, kaszinóval és vásártartási joggal. Akkoriban nagyobb volt mint a közeli Vásárosnamény és Baktalórántháza, de a politika később mégis azokat emelte járási székhelyi rangra.

A most lényegében visszakapott városi címtől a közszolgáltatások jelentős fejlődését várják – folytatta az önkormányzati vezető -, az épülő M3-as autópálya újabb szabolcsi szakasza pedig reményeik szerint befektetőket vonz majd a településre, hogy a jelenleg döntően mezőgazdaságból és élelmiszeripari feldolgozásból élő nyírmadaiak, valamint az ingázók helyben kaphassanak állást.

Tisza Sándor (független), Vaja polgármestere szintén úgy fogalmazott, hogy a település visszakapta városi címét, hiszen 1836 és 1886 között fél évszázadon át volt mezőváros. A csaknem 4.000 lakosú Vaján több jelentősebb ipari üzem, csomagolóanyag-, konzerv- és gyümölcsfeldolgozó gyár, valamint logisztikai nagyvállalkozás működik, amelyekben nemcsak a helyiek, hanem a környékbeliek közül is sokan kapnak munkát. A településnél lesz az épülő M3-as sztráda új szakaszának leágazási csomópontja Észak-Erdély felé az M49-es gyorsforgalmi úttal, amitől további ipari létesítmények építését remélik.

Vaja híres Rákóczi-emlékeket gyűjtő múzeumáról, valamint természetvédelem alatt álló taváról, így jelentős az idegenforgalom is a településen.

Július 1-jei hatállyal Nyírmadán és Vaján kívül még 20 nagyközség: Balatonkenese, Beled, Budakalász, Csanádpalota, Gyönk, Igal, Jászkisér, Mágocs, Medgyesegyháza, Mélykút, Mezőkeresztes, Nagymányok, Pacsa, Rácalmás, Rákóczifalva, Sajóbábony, Tápiószele, Újkígyós, Vép és Zsámbék részesült városi címben. A nagyközségi önkormányzatok képviselő-testületeinek kezdeményezésére, Varga Zoltán önkormányzati miniszter előterjesztésére Sólyom László köztársasági elnök döntött a várossá nyilvánításról.