Nem térnének vissza Koszovóba az elűzöttek

Szerbiában jelenleg 97 ezer menekültet és mintegy 200 ezer úgynevezett hontalant tartanak nyilván. Ezeknek az embereknek a többsége a délszláv háború, illetve a koszovói összecsapások idején hagyta el otthonát. Jelentős részük roma, és zömük rettenetes szegénységben, embertelen körülmények között él.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szerbiai kirendeltségét vezető Lenart Kocalainen a tanácskozáson elmondta, hogy szervezete és a belgrádi kormány komoly erőfeszítéseket tett a Koszovóba hazatérni akarók számbavétele érdekében, s azért, hogy rávegye a koszovói hatóságokat: legalább a minimális feltételeit biztosítsák annak, hogy aki szeretne, az visszamehessen elhagyott lakóhelyére. A világszervezet hivatalnoka szerint azonban a menekültek problémájának tartós rendezése során a belgrádi kormánynak számot kell vetnie azzal, hogy az érintettek zöme Szerbiában kíván maradni.

Megfigyelők ennek kapcsán emlékeztetnek rá, hogy a menekültek ügye súlyos feszültségeket kelt Szerbiában. Belgrád helyzetét az is nehezíti, hogy neki kell befogadnia a volt Jugoszláviából Nyugat-Európába emigrált, s onnan tartózkodási engedély híján visszatoloncoltak többségét.

Szerbia nagyobb városaiban, köztük Belgrádban nyomorúságos viskókból álló telepek jöttek létre. A Vajdaságban a helyi magyarság tiltakozik minden betelepülő miatt, támadásnak, ellene irányuló összeesküvésnek tekinti minden idegen beköltözését.

A magyar pártok egyöntetűen követelik, hogy egyetlen menekült se érkezzen magyar többségű településekre, elhelyezésükről gondoskodjon a belgrádi kormány, mert jelenlétük sérti a délvidéki magyarokat, akiknek semmi közük ahhoz, hogy földönfutókká váltak.