Gazdaság / HR
Mitől ugrál annyit az olaj ára?
Az olajár alakulásában nagy szerepet játszik a dollár ingadozása, a nigériai polgárháború és az iráni zavargások is. De természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gazdasági jelentéseket sem: íme az összegzés.
Általános körkép
Van nekünk egy olyan kincset érő energiahordozónk, amely bár mindennél nagyobb károkat tud okozni a vizek élővilágának, de az ember mégis fekete aranynak nevezi, hisz nélküle az egész gazdaság gyakorlatilag megállna. Ez víz helyett általában a levegőt szennyező folyékony energia a kőolaj, amiért egyes államok háborúkat indítanak, mások csak egyszerűen gyilkolnak érte. Világpiaci ára rengeteg mindet meghatároz, a föld össztartaléka pedig azt, hogy a világ gazdaságának hosszútávú iránya merre tarthat.
Az utóbbiért nem kell aggódnunk, hiszen a legfrissebb adatok szerint a biztosan feltárt és gazdaságosan kitermelhető lelőhelyeket figyelembe véve, és a tavalyi kitermelési ütem mellett haladva még 42 évre elegendő olajunk van – és az eddigi folyamatokat figyelembe véve, biztos fognak még új olajmezőket feltárni. Ráadásul az olajkitermelés sem nőtt túlságosan, miután a tavalyi rekordösszegű olajár normalizálódott, és a felére zuhant.
A válság miatt általánosan csökkent az olaj iránti kereslet – ez legjobban az olajimportban világelső Amerikában látszik, de a fejlődő országokban – India és Kína – továbbra is nőtt a behozatal mértéke. A legnagyobb exportőrök listáján se volt nagy változás, ám egyedül a világelső Szaud-Arábia tudta jelentősen növelni a kitermelését, míg az orosz mezők kimerülő-félben vannak.
Az olaj ára napról napra
Az opciós költségeket is figyelembe véve tehát az ország a jól időzített lépésével 2 milliárd dolláros profitra tehetett szert, így nem csoda talán, ha az olajpiaci szereplők nagy figyelemmel követik minden lépését. Ezúttal az a bejelentés érkezett, hogy a jövő évi kitermelést nem kívánják fedezni, tehát a jövő júniusi határidős jegyzéseket alapul véve 76.5 dolláros hordónkénti olajárnál magasabb értékesítési árfolyamra számítanak. (portfolio.hu)
Az olaj ára erőteljesen növekedett április óta összesen majd 20 dollárral, egészen a hétfői 73 dollárig. Ez leesett 70 dollárra, majd kedden délután felmászott 72-ig, szerdán 71-en zárt, ma pedig az amerikai kormány energiaügyi hivatal (EIA) jelentésének nyilvánosságra hozatala után pedig ismét növekedni kezdett – amit egy kínai olajjelentés is megerősített. A jelentés szerint az amerikai nyersolaj-készletek a várt 1,7 millió hordós csökkenést felülmúlva 3,9 millióval estek, így az olaj ára ismét kezdi elérni a hordónként 72 dolláros szintet – amit a dollár gyengülése némileg visszafog. Természetesen ezt az összeget megannyi tényező befolyásolja.
Ami miatt elkezdett emelkedni az olaj ára, az a fekete aranyban igen gazdag Niger-delta völgyében kitört polgárháború volt. Több nemzetközi olajgigásznak van itt kútja és egyéb létesítményei, csakhogy a kormány olajpénzekkel kapcsolatos korrupciója miatt fellázadt MEND szervezet főleg ezeket vette célba – dacára a kormányerők offenzívájának. A lázadók szombaton két telephely és egy vezeték után három olajkutat is megsemmisítettek, több olaj-utat elzártak – ráadásul ezen akciók nélkül eddig is a kitermelt olajmennyiség 25 százalékát csapolták illetve semmisítették meg.
Erre rájátszott Irán – a világ negyedik legnagyobb kitermelőjének – enyhén fogalmazva is ingatag belpolitikai helyzete: a nagyon gyanús választási eredmények után a liberálisabb ellenzék híveinek tízezrei vonultak az utcára, már negyedik napja csatatérré változtatva a nagyobb városokat. Bár a rezsim nagyon erősen be van betonozva, így senki nem érzi a bedőlés lehetőségét – de ha ez megtörténne, akkor komoly veszélybe kerülne az olajkitermelés, így az olaj ára is elkezdene az egekbe szökni.
A dollár euróval szembeni erősödése is komolyan befolyásolta az árakat, sőt az utóbbi két napban e miatt történt a főbb ingadozás: mikor a dollár gyengült, az olaj ára is csökkent, mikor erősödött, akkor az ár is fölfelé kúszott. A dollár ingadozását egy hétfőn közzé tett, baljós, új pénzügyi stabilitási beszámoló váltotta ki az Európai Központi Bank jóvoltából, valamint az orosz pénzügyminiszter azon mondata, hogy a dollár nem fogja elveszteni egyhamar a vezető szerepét. Ezt tegnap Putyin megcáfolta, így a dollár ismét esett, sőt ma is folytatta útját a lejtőn.
Az is szerepet játszott, hogy az árakat ez idáig remek érzékkel belövő Mexikó a tavalyi olajárat hordónként 76,5 dollár fölé prognosztizálta, legalábbis ez látszik üzleti lépéseiből (lásd a keretes cikket). A Kőolaj-Exportáló Országok Szervezete (OPEC) szerint viszont nem kell aggódni: bár a túlságosan gyors áremelkedés hátráltathatja a világgazdaság talpra állását, a hordónkénti 80 dolláros árszint azonban még nem lassítaná a növekedést.
Magyar benzin
A magyar benzinár a gázhoz hasonlóan nagyon ritkán reagál a világpiaci árakra – már ha csökkenésről van szó -, és így van ez most is. Az olaj árának felszökése okozza minden bizonnyal mostani kettős emelkedést, ám a minapi árszambára már rá sem hederít.
A Mol ugyanis 4-4 forinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, azok után, hogy tette ugyanezt egy héttel ezelőtt 6-6 forinttal – így 300 fölé ment a benzin literjének ára. Valahogy örök törvény, hogy az extrém eseteket kivéve, a drágulás általában jelentkezik, de az olajár-csökkenés valahol elveszik a kompenzáció sűrűjében – maximum később lesz megint drágulás.