Iszonyatosan kiszúrtak a magyarsággal

2001-es népszámlálás szerint Ukrajna népességének 0,3 százalékát teszi ki a Kárpátalján élő magyarság. A valamivel több mint 150 ezer magyarajkú Kárpátalja összlakosságának 12 százalékát jelenti. Molnár József kárpátaljai egyetemi tanár 2006-ban elhangzott beszédében elmondta, hogy a kedvezménytörvény bevezetésével lassult a magyarság fogyásának folyamata, ami egyébként is kisebb ütemben ment végbe, mint Erdélyben, vagy a Felvidéken. Ennek az is oka volt, hogy a státusztörvény után – ahogy Molnár fogalmaz – „érdemes lett magyarnak lenni”, amiben szerepet játszott az is, hogy a becslések szerint 25 ezer fős cigány lakosság nagyobb része vallotta magát magyarnak. Előreláthatóan azonban a 21. század elején ez a folyamat felgyorsul, becslések szerint évente ezer fővel fogy a magyarság létszáma a Kárpátalján.

A Kárpátalja magyarságának oktatása ambivalens, ahogy a többségi nemzet viszonyulása. Szintén Molnár Józsefre hagyatkozva általában elmondható, hogy az alapfokú oktatás nagyjából fedte a magyarság szükségleteit, ellentétben az óvodákkal és a szakiskolákkal. 1996 előtt Kárpátalján a magyarság felsőoktatásban való részvétele 4-5 százalék volt, míg a 2005/2006-os tanévben már 10 százalék, kétharmad részben köszönhetően a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának – ez azonban a kárpátaljai magyarok csupán 4 százalékos felsőoktatási részvételét jelenti, az ukránok 7 százalékával szemben.

Ukrajnában az elmúlt évek eredményeképpen nem csak a nemzeti emlékhelyeink nincsenek biztonságban, de a magyar nyelvű oktatás is. A magyar kormánynak határozott lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében – kezdte tavaly augusztusi sajtótájékoztatóját Almássy Kornél, aki akkor még a Magyar Demokrata Fórum alelnöke volt. A nyilvánossághoz fordulás apropója az volt, hogy egy tavaly nyáron elfogadott miniszteri rendelet szerint a magyar nyelvű iskolákban is ukrán nyelven kell oktatni a fontosabb tantárgyakat, mint például a matematikát, biológiát, az irodalmat és a történelmet. A rendelet arról is szólt, hogy egyetemi felvételiket szintén ukránul kell letennie a felsőoktatásba bejutni kívánó magyarnak, ami egyértelmű visszalépés – még akkor is, ha az eddigi magyar fordítások pontosnak alig voltak nevezhetők.

Almássy Kornél már foglalkozott a kérdéssel

A helyzet jelenlegi állásáról Almássy Kornélt kérdeztük, aki a HírExtrának elmondta: annyi előrelépés tapasztalható, hogy a kormányzat is felismerte a helyzet tarthatatlanságát, Balázs Péter külügyminiszter már jelezte, hogy ez a helyzet komoly problémákat okoz. Érezhető tehát egyfajta kormányzati elmozdulás az ügyben, azonban ez egyelőre még nem hozott eredményt. Kérdésünkre a független képviselő kifejtette, hogy a helyzet nem változott, ugyanazok a problémák továbbra is fennállnak, de legalább a magyar kormány is látja, hogy ez a helyzet veszélyezteti a kárpátaljai magyarság anyanyelvi oktatásának ügyét. Elmondása szerint a helyzet mostanáig sem volt rózsás, hiszen eddig ugyan lefordították az emelt szintű érettségik feladatsorait magyar nyelvre, azok azonban hemzsegtek a fordítási hibáktól.

Almássy Kornél felvetésünkre elmondta: azzal, hogy a fordításokat is megszüntetik, gyakorlatilag kivégzik a magyarság felsőoktatását, az ukrán nyelvtudás problémái miatt. Elmondása szerint nagy probléma, hogy ukránul kérik a felvételiket, az ukrán irodalmi és „hivatalos” nyelv ugyanis, de még mindig kialakulóban van. Még az ukránok egy része sem tud helyesen ukránul beszélni – mondta. El kellene érni – s ebben kellene a magyar kormányzat segítsége –, hogy az „hivatalos” nyelvet ne mint anyanyelvet oktassák a magyarságnak, hanem mint idegen nyelvet, ugyanis ez okozza a problémát.

Diplomáciai eszközök vannak a kezünkben – fogalmazott Almássy, hozzátéve, hogy a magyar diplomáciának adott esetben az orosz diplomáciával is össze kellene fogni. Ezt a döntést nem a magyarság ellen találták ki. Él még ott 10 millió orosz is, más kérdés, hogy ezt a rendszert velük szemben nem tudják érvényesíteni. Ráadásul az új oktatási rendszer először a magyar és a román kisebbséget érintené, s utána az összes többit. Az orosz jön a legvégén, elvileg számukra ezek a követelmények csak egy-két év múlva lennének kötelezőek, más kérdés, hogy Vlagyimir Putyin ellenében ez megvalósulhat-e. Almássy szerint az oroszok megtesznek mindent azért, hogy érvényesítsék az akaratukat. „Magyarországnak szerintem fel kellene venni a kapcsolatokat az orosz diplomáciával, s az Európai Unió, valamint az Európa Tanács fórumaihoz fordulni. Az ukrajnai kisebbségeknek össze kell fogniuk ahhoz, hogy ez az oktatási rendszer ne tudjon megvalósulni” – mondta a képviselő.

Előrelépés nincs, de a jelentőség nagyon nagy

Almássy emlékeztetett: tavaly volt államfői látogatás, s semmiféle előrelépés nem történt ez ügyben, melyet a magyar diplomáciának folyamatosan napirenden kellene tartania. Az ukrajnai magyar nyelvű oktatás problémája olyan súlyú mint a kolozsvári Bolyai Egyetem visszaadása a romániai magyar kisebbségnek, vagy a révkomáromi Selye János Egyetem főiskolává való lefokozása. Göncz Kinga külügyminiszter hozzá nem értése és érzéketlensége miatt erre nem volt esély, most talán, amikor egy szakdiplomata vezeti a magyar diplomáciát talán nagyobb esély van az ügy napirenden tartására, és a reménybeli kormányváltás időpontja is közeleg – mondta.

Kérdésünkre Almássy Kornél kifejtette: a magyar oktatásnak nincsenek lehetőségei Magyarországról, akár kihelyezett karokkal, ugyanis azoknak az ukrán jogszabályok, feltételek szerint kellene működniük, s az állami akkreditációt elnyerniük. Mindez ha meg is valósulna, csak a felsőoktatás problémáját oldaná meg, de az alapprobléma maradna: az általános iskolai képzésben továbbra is anyanyelvként kellene tanulni az ukránt. „Ha legalább könnyű lenne az átjárás a határon, de nem az. A Kárpátalján élő magyarsággal iszonyatos módon ki van szúrva, esély nincs arra, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzanak, s arra sincs sok esély, hogy az ukrán gazdasági és társadalmi életben jelenlévő oligarchikus rendszerben változás fog elő állni. A helyzetük nagyon nehéz” – mondta az országgyűlési képviselő. – Gazdasági és diplomáciai úton kell segíteni őket minden erővel, hogy segíteni tudjuk a magyarság Kárpátalján történő megmaradását és gyarapodását.