Dupla csata a főbíróválasztás?

Korábban a kormányoldal érdeke lehetett, hogy ne töltsék be a főbírói posztot, most talán inkább a Fideszé – mondta az MTI-nek Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte a szocialisták hozzájuk közel álló embert akartak pozícióba hozni, míg a Fidesz az első körös államfőválasztáshoz elegendő kétharmados parlamenti többség reményében odázhatja a döntést, mivel egy "kezelhetőbb" elnök számukra megfelelőbb személyi javaslatokat tehet.

"Működik a demokrácia, de konfliktusos" – minősítette a helyzetet a politológus, aki utalt arra is: a ma is üresen álló posztok – így az Állami Számvevőszék alelnöki tisztsége – betöltetlenül hagyása nem csupán a választott vezető nélkül lévő intézmények helyzetét nehezítheti, de el is bizonytalaníthatja működésüket.

Kiszelly Zoltán utalt arra: a pártok viaskodása mellett zajlik egy "főcsata" is a törvényhozás és Sólyom László köztársasági elnök között. Ennek az a lényege szerinte, hogy az államfő "megpróbálja visszaszorítani a parlamenti pártok befolyását az egyes alrendszerekből". A pártok ezt azért nem akarják, mert ha valamely esetben sikerrel jár, akkor ugyanez megtörténhet más esetekben is – mondta.

Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazás titkossága miatt csak találgatni lehet, ki miként szavazott, így elsősorban azt vizsgálhatja, kinek lehet az érdeke a mostani sikertelenség.

"Mivel Baka András mandátuma 2015-ig szólt volna, a következő kormányzati ciklusban végig birtokolhatta volna a posztot, ezért a Fidesznek nem volt elemi érdeke a tavaly általa támogatott Baka megválasztása" – vélekedett az elemző, aki szerint a választások után az esetleg kétharmados Fidesz-többség "egy számára elfogadhatóbb főbírót is választhat".

A szocialistáknak – "kisebbik rosszként" – csak abban az esetben volt érdekük Baka András támogatása, ha vele kompromisszumot tudott kötni, például helyettesének személyében vagy a bírák kinevezéséről döntő Országos Igazságszolgáltatási Tanács vezetéséről.

"Ugyanakkor könnyen meglehet, hogy nem pártérdek, hanem pártokon átívelő volt Baka elutasítása, mivel az MSZP-ben neheztelnek az őt jelölő államfőre, a polgári oldalon pedig a főbírójelöltnek a sortűzperekben kifejtett elnéző álláspontját vitatják" – tette hozzá.

A főbíróválasztás negyedik fiaskójának nagy veszteseként a köztársasági elnököt említette a politológus, mivel az államfő jelöltállítási gyakorlata ezúttal nemcsak kudarchoz vezetett, de egyenesen ellentétes hatást váltott ki. Sólyom László eredetileg azt akarta, hogy a pártok a háttéralkuk helyett a nyilvánosság előtt mondjanak szakmai véleményt a jelöltekről, most pedig, kihasználva a titkosságot, még abban sem értenek egyet, hogy ki miként szavazott – mondta Szomszéd Orsolya.