Úszik a médiatörvény?

A politikus a bizottság előtt elmondta, a javaslat azt a koncepciót tükrözi, amely másfél éves ötpárti, illetve négypárti szakértői és politikai tárgyalások eredményeként, kompromisszummal alakult ki.

Jánosi György azt kérte a bizottság tagjaitól, támogassák a dokumentum tárgysorozatba vételét, azonban megjegyezte, napirendre csak akkor kerülhet a javaslat, ha megvan a szükséges együttműködés, "megvan az a vállalás, hogy a nyilvánosság előtt is megpróbál együttműködni többféle parlamenti erő, tehát a napirendre vétel egy későbbi, közös döntés eredménye lehet".

Cser-Palkovics András fideszes képviselő emlékeztetett, a szövegtervezet nem élvezte a négy parlamenti frakció támogatását. Elmondta, a Fidesz már korábban jelezte: noha a javaslat előrelépés a korábbiakhoz képest, ebben a formájában nem tudtak azzal egyetérteni.

Pető Iván, a bizottság szabad demokrata elnöke az mondta, egyetért azzal, hogy "dokumentumként álljon a parlament rendelkezésére hivatalos irományként a javaslat", azonban az SZDSZ sem támogatja a tárgysorozatba vételt, mert van a törvényjavaslatnak olyan eleme, "ami addig, míg benne van a javaslatban, addig a benyújtást nem tudják támogatni" – fogalmazott.

Lukács Tamás, a KDNP képviselője úgy fogalmazott, "volt alkalmas idő" arra, hogy új médiatörvény szülessen, azonban ez az idő elmúlt.

Véleménye szerint alapvető politikai kérdés az, hogy a parlament összetételének legitimációja mire vonatkozik, és úgy vélte, "ebben a politikai légkörben" nem lehet olyan törvényt alkotni, amely alapvetően politikai kérdés.

A bizottság 9 igen és 9 tartózkodással utasította el a médiatörvény-tervezet tárgysorozatba vételét.

Szintén nem tárgyalt a grémium a Magyar Televízió Közalapítvány székhelyváltozásának az alapító okiraton történő átvezetéséről szóló javaslathoz benyújtott módosító indítványról, amely az új székház bérletével kapcsolatos ÁSZ-vizsgálat folytatását, a korábbi jelentés megállapításainak nyomán hozott döntések megismerését célozza.

Pető Iván (SZDSZ) bizottsági elnök ismertetése szerint a Cser-Palkovics András (Fidesz) által jegyzett indítványról az alkotmányügyi bizottság úgy döntött: a dokumentum nem házszabályszerű, így a kulturális bizottságban nem is szavaztak róla.

Cser-Palkovics András hozzászólásában megjegyezte: újra be fog nyújtani egy más tartalmú módosító indítványt, hiszen a célt nem érte el, s így még mindig nem nyilvános a székházszerződés.

Pető Iván "magánvéleményének" hangot adva azt mondta: az indítvány tartalmában nincs nézeteltérés.Jánosi György múlt héten közölte, hogy benyújtja az Országgyűlésnek a frakcióközi tárgyalásokon kialakított médiatörvény tervezetet.

A tihanyi Media Hungary konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén a politikus azt mondta, akár egyedül is hajlandó benyújtani a médiatörvény-tervezetet. A többiek támogatásának hiányában is "szeretném benyújtani a törvényt, hogy ez a több hónapos munka ne vesszen kárba" – mondta akkor a szocialista politikus, megjegyezve: a végső változatot a négy frakció közül három támogatta, s ezek a szavazatok több mint 90 százalékával rendelkeznek.

Hozzátette, néhány hónapja, amikor a Fidesz elnöksége úgy döntött, hogy nem támogatja a benyújtást, úgy nyilatkoztak, "a nagypolitikai helyzetre, a választásra, a kampányra tekintettel" tesznek így.

Április 15-én jelentette be a legnagyobb ellenzéki párt, hogy nem támogatja a médiatörvény-tervezet benyújtását.

Cser-Palkovics András, a párt országgyűlési képviselője és szakpolitikusa közleményében akkor azt írta, a néha indokolatlanul elhúzódó, másfél éves tárgyalások eredményeképpen létrejött tervezet – miközben számos területen komoly előrelépést jelentene – sok tekintetben olyan kompromisszumokat tartalmaz, amelyek nem tudnák biztosítani azt az áttörést, amelyre "a mostani médiaszabályozási káoszban szükség lenne".

Álláspontja szerint egy majdani új médiatörvényben határozottabban kell ugyanis megjelennie a kiskorúak és a fiatalkorúak védelmének, a közszolgálati rendszer erősítésének, az átlátható finanszírozásnak, valamint a monopóliumok helyett a valódi verseny kialakulása iránti igénynek.

A tervezet első változatát tavaly novemberben, a másodikat karácsony előtt egy nappal, a harmadikat pedig február elején tették közzé. A másodikban már nem szerepel a sajtóban és számos publicisztikában bírált, a köznyelvben csak "médiarendőrségként" említett elképzelés, amely szerint a médiahatóság "bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat".

Kikerült az anyagból az a kitétel is, amely szerint tevékenysége vagy mulasztása miatt háromhavi bérének megfelelő összeggel büntethető a felelős szerkesztő.

A harmadik változatba – szemben a korábbi verziókkal – a javaslattevők visszaemelték a társadalmi véleményezés intézményét; a felállítani tervezett Közszolgálati Tanács nézői-hallgatói panelt működtetne, amely véleményezőként közreműködne a közszolgálati stratégia kidolgozásában.

A tervezetben megmaradt ugyan az újdonságként behozott nyolcéves korhatár-besorolás, de – eltérően az előző változattól – nem szabnák meg, hogy az ilyen műsor mikor kerülhet adásba.