Az indiánok harcba szálltak az őserdőkért

A limai parlament a héten kénytelen volt visszakozni és felfüggeszteni az erdőgazdálkodásról szóló rendeletet, amelyet közel egy évi vita után sem tudtak módosítani.

A Limától 900 kilométernyire, Peru északnyugati részében fekvő Tarapotóban az indiánok négy útzárat emeltek az onnan 130 kilométerre fekvő Yurimaguas felé vezető úton, akadályozva ezzel a 110 ezer lakosú város ellátását. "Egyes termékek ára száz százalékkal nőtt, a csirke 6 solról (400 forintról) 18 solra (1200 forintra) drágult (…) A gáz 50-70 százalékkal lett drágább" – panaszolta a szerény kínálatú piacon egy ötgyermekes családanya. Tarapoto és Yurimaguas lakói támogatják ugyan az indiánok követeléseit – az amazóniai földekre kiadott bányászati és mezőgazdasági koncessziókról szóló törvényerejű rendeletek visszavonását -, de már elegük van a blokádból is.

A mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltatási bevételek 40 százaléka esik ki az útzár miatt Tarapotóban – közölte Sandro Rivero polgármester, akinek városában a téli idegenforgalmi csúcsidényben csak félig teltek meg a szállodák.

Yurimaguasban, Loreto tartomány másik fontos városában, ahol a Huallaga folyó kikötői az indián csónakok blokádja miatt csak félgőzzel üzemelnek, még rosszabb a helyzet.

Az ország északi csücskében, az Andoas közelében fekvő Trompeterosban a Pluspetrol argentin cég két kőolajipari létesítményét bénították meg a múlt hét végén, miután az indiánok kutakat és a repülőteret foglaltak le.

Úgy tűnik, hogy a parlamenti döntés és a hatóságok jóindulata ellenére – különös látvány volt, amikor a yurimaguasi útblokádnál az indiánok sorban álltak, hogy ellássák őket az egészségügyi minisztérium által kirendelt köpenyes fogorvosok -, maradnak az útzárak. "Az indiánok nem bíznak a kormányban" – mutatott rá a helyi katolikus vikárius, Carlos Maruyari, aki szerint a kormány soha nem beszél gazdasági fejlődésről, oktatásról, kórházakról és utakról.

"Amazónia történelme tele van fosztogatással és a kizsákmányolással" – tette hozzá a vallási vezető, aki maga is a kokama őshonos népből származik. Emlékeztetett a XX. század elejei gumiipari fellendülésre, a kőolajipari cégek beözönlésére, a törvénytelen erdőirtásokra.

A kormány a legutóbbi erőszakos cselekményre válaszul, amelyben Baguában legkevesebb 25 rendőr és 9 indián halt meg, egy televíziós reklámfilmet tett közzé, amely felhánytorgatja, hogy az indiánoknak "12 millió hektárnyi földjük van 400 ezer főre".

A peruiak nem akarnak visszatérni a kőkorszakba, nem mondanak le az elért vívmányokról – érvelt a héten Alan Garcia elnök.