Vasárnap éjjelre átrendeződhet Európa

A baloldali pártok Spanyolországban, Németországban vagy éppen hazánkban, fennállásuk legnépszerűtlenebb napjait élik, míg az olyan országok szocialista ellenzékei, mint Franciaországé vagy Lengyelországé, már hónapok óta tartó krízisben vergődnek. A Dublini Trinity College és a Londoni Közgazdasági Egyetem legfrissebb előrejelzései szerint az idei Európa Parlamenti Választások legnagyobb vesztesei a liberális és a baloldali pártok lesznek, míg a legnagyobb képviselői csoportnak továbbra is a jobbközép ígérkezik, mely akár 262 helyet is szerezhet a 736-ból.

Összeurópai színváltás

Az elemzők szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a gazdasági válság okozta feszült hangulatban, több korábban mérsékelt párt és vezető is markáns nacionalista érzelmekkel fegyverezte fel magát. Sarkozy például elutasította a törökök EU tagságát, Berlusconi pártja pedig a bevándorlók ellen emelte fel élesen a szavát. Rajtuk és a német kancelláron, Angela Merkel-en kívül nincs is népszerűbb vezető napjaink Európájában. Ugyanakkor a szükség óráiban a balközép egyszerűen semmi újat nem tudott felmutatni a közszféra kiadások emelése, a társadalmi igazságosság és a szabadpiaci logikák szajkózásán kívül – állítja a brit tanulmány.

A kutatók szerint a kis pártok is a látványos felemelkedés korszakát élik, az olyan populista jobboldali csoportok, mint az Egyesült Királyság Függetlenség pártja a közelmúltban még teljességgel súlytalannak számítottak, a hétvégi választások után azonban akár 10 helyet is szerezhetnek. Ami még ennél is döbbenetesebb, hogy a nyíltan muszlimellenes holland botránypolitikus, Geert Wilders Szabadságpártja akár hat mandátumra is esélyes az új Európa Parlamentben. „A legtöbb változásra a ’mainstream’ jobboldal és a felemelkedő populisták közötti egyensúly-eltolódások tekintetében számíthatunk Európa szerte mindenhol” – állítja Simon Hix, a brit elemzés egyik vezető professzora, míg szerinte a baloldal gyengülése végső soron a baloldali pártok kudarcainak folyománya az olyan nagy országokban, mint amilyen az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország vagy Lengyelország.

Inkább a kalózokat, mint a baloldaliakat?

Ha a vasárnap éjjel valóban a jobboldal győzelmét hozza, az akár azt is jelentheti, hogy Portugália egykori konzervatív elnökét, José Manuel Barroso-t újra megerősítik az Európa Bizottság elnöki hivatalában. Az európai baloldal szétszórtságának újból csak remek példája az, hogy eddig egyetlen közös jelöltben sem sikerült megállapodni, aki Barroso riválisául lehetne állítani. Másik érdekesség, hogy idén nagy eséllyel szóhoz juthatnak az olyan intézményellenes vagy egyenesen anarchista csoportok is, mint amilyen a Svéd Kalóz Párt, akik a legfrissebb előrejelzések szerint akár két helyet is elfoglalhatnak, valahol a liberálisok és a zöldek közti sorokban. Ám forradalomra nem kell számítani, mivel az olyan reménytelen ügyekért lándzsát törő csoportok, mint amilyen a ’copyright’ törvények átértelmezéséért harcoló Piratbyrån is, éppen csak demokratikus illemből kerülhetnek közel a vályúhoz, valós súlya így sem lesz a törekvéseiknek.

Az Európai Reformtársaság egyik vezető elemzője, Hugo Brady az új jelenségekkel kapcsolatban megjegyezte: „ A mostani Európa Parlamenti választások igazság szerint nem az eddig kisebbségbe szorult politikai erők eszkalálódásáról, hanem a középbal kudarcáról szólnak”. Ahogy a szavazók büntetőhadjáratot hirdetnek a válság alatt vezetőpozíciókat betöltő politikai szereplők ellen, a jobb oldalnak – gyakran még a legáltalánosabb válságkezelő elképzeléseket is mellőzve – szinte semmibe sem kerül, hogy azonnali utópiát ígérjenek hatalomra kerülésükkel. „Európában mindenhol, a középjobb pártokat olyasformán szemlélik az emberek, mint a biztonságot adó kezeket, melyekhez bizalommal lehet fordulni” – mondja Brady.