Bűnügy
Minden, amit tudni lehet a lezuhant repülőgépről, rajta a négy magyar utassal
Hétfőn hajnalban eltűnt egy Airbus típusú Air France járat Dél-Amerika és Afrika közt. A gép 228 főt szállított, és isteni csoda nélkül már mindegyikük hullámsírban pihen - köztük a négy magyar utas is. A fekete dobozt továbbra sem találják.
Mit sem sejtető felvezetés
Helyi idő szerint vasárnap este 7 órakor – nálunk épp éjfélkor – szállt fel az a 216 utas (többségében Francia és Brazil) az AF 447 jelzésű, A330-as Airbus tipusú Rio de Janeiroból Párizsba tartó járatára, akik négy és negyed óra múlva – feltehetőleg – az óceánba vesztek. Nem sejhette előre az esetet a 12 fős legénység, köztük az 58 éves kapitány se, aki már 11 ezer repülési órát tudhatott maga mögött. Induláskor mindent a legnagyobb rendben találtak, és Air France-nek különben sem volt még légi katasztrófája fennállásának 75 éve alatt. Az utasok közt volt az a Pető Intézetben dolgozó anyuka is, aki élettársával és gyermekével – valamint egy szintén magyar kisfiúval – utazott volna haza, egy háromhetes brazil tanfolyamról, amit ő tartott az ottaniaknak.
A gép minden gond nélkül repült el a Brazil radar-hatósugár határáig. Jelezték, hogy némi vihar van előttük (4-kor), de semmi nem utalt komolyabb problémára – ahogy arra sem, hogy a vihar után megváltoztatták volna az útirány az égi veszedelem miatt. Elvégre napi 60 repülő repdes arra fele, viharok meg az év ebben a szakaszában gyakoriak. Tizenöt perccel később a gép rendszere mint az őrült kezdte az Air France központjába küldeni az üzeneteket, hogy hiba van az elektromos rendszerével, valamint a nyomáskiegyenlítéssel is. A gép sohasem bukkant fel a szenegáli radar képernyőjén, ahol legkésőbb 5 óra 20-kor meg kellett volna jelennie.

Mi történhetett?
Sokan azt mondják, hogy villám csapott a gépbe – aminek következtében meghibásodott a rendszer -, majd a vihar okozta turbulencia okán belezuhant az óceánba. Csakhogy ez az állítás korántsem állja meg a helyét. Mind Patrick Smith polgári repülőgépeken repülő amerikai pilóta és repülésügyi szakíró, mind Pető György Airbus pilóta úgy vélte, hogy ez az elmélet nem lehet magyarázat. Ugyanis a modern gépek – mint amilyen az Air France gépe is – anélkül vészelnek át egy villámcsapást, hogy azt bárki észrevenné. Ráadásul három évente egy be is következik gépenként, és eddig csak egyetlen egyszer volt gond: akkor szivárgott a kerozintartály.
A turbulencia is csak kisebb gondokat okozhat, így elviekben valamily rendkívül szerencsétlen eseménysorozat kellett ahhoz, hogy a gép ténylegesen a tengerbe vesszen. Gépeltérítést, merényletet egyből kizártak: hisz akkor a műszereknek nem lett volna idejük jelezni. Egy külföldi szakértő szerint előfordulhatott, hogy valamiért kettétört a repülő törzse – hisz így gép balesetére figyelmeztető automatikus bemérő rendszer nem tudna jelezni és a készülék nem adott vészjelet. Pető szerint viszont azonban a természet tud olyan helyzetet produkálni, amellyel a szakemberek nem számolnak. A teljes képet tisztázhatná a fekete doboz, csakhogy azt nem találják…

Négy állam munkája
Ám nemhogy a fekete dobozt, de a gép egy apró darabkáját, vagy a pontos becsapódási helyet sem találják. Az egyetlen támpont – a lehetséges becsapódási helyek bemérésén kívül – egy Brazil légitársaság pilótájának beszámolója, aki Fernando de Noronha szigetétől körülbelül 1300 kilométerre – vagyis pont az eltűnt gép útvonalán – "fénylő pontokat" vélt látni, nem sokkal a baleset valószínűsíthető bekövetkezte után – amik könnyen lehettek a járat égő roncsai is. Mindenesetre, mostanra már sikerült egy 100 km sugarú kört bemérniük, ahol a roncsnak elviekben lennie kell.
Amerikai, Spanyol, Francia és Brazil katonai repülők és hajók végzik a terület felderítését, de a fontosabb hajók csak szerdára érkeznek, így kérik a környéken elhaladó vízi járműveket, hogy segítsék a keresést. A gyorsaság már azért is fontos lenne, mert a fekete doboz aksija maximum egy hónapon át bírja, és napról napra gyengébb jeleket ad – és jelek nélkül képtelenség lenne megtalálni.
Bár minden nyilatkozó miniszter, vezető, állam- és kormányfő mély együttérzését fejezett ki a hozzátartozóknak, de egyikük sem engedett meg találgatásokat – az említett villám-turbulencia duón kívül -, így továbbra sem tudni, mi okozta az évtized egyik legsúlyosabb légi katasztrófáját. Tán a természetanya ennyire nem szeret bennünket, vagy emberi hiányosság van a dologban? Ez az, ami csak a fekete dobozból derülhet ki.