Vízum nélkül Szerbiába?

A magyar diplomácia kiemelten dolgozik azon, hogy a feltételeket teljesítő országokkal szemben akár az év végére megszűntethető legyen a vízumkényszer – mondta Szentiványi Gábor, az Európa kül- és biztonságpolitikai kihívásai a XXI. század elején című konferencián.

A szakállamtitkár szerint amíg a Nyugat-Balkán országainak teljes integrációja nem következik be, addig is egyfajta tartós kapcsolat kialakítására és kézzelfogható eredményekre van szükség. Az egyik ilyen kézzelfogható eredmény lehet a vízumliberalizáció – tette hozzá.

Szentiványi Gábor úgy vélte, hogy az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára leselkedő legnagyobb veszély az instabil szomszédság. Magyarország szerint a stabilitást és a biztonságot a további integrációval lehet erősíteni. Az EU-nak folyamatosan segíteni kell a keleti partnerországokat is, hogy azok fenntarthassák az európai értékek iránti elkötelezettségüket. Ez nem jelenti Oroszország elidegenítését, fontos, hogy az orosz fél is részt vegyen a folyamatban – fűzte hozzá.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter felszólalásában kiemelte: a közös európai védelem- és biztonságpolitika nemcsak az Európai Unió, hanem egész Európa biztonságát szolgálja. A lisszaboni szerződés ratifikációja után pedig ez a védelmi együttműködés is elmélyül majd.

Mint mondta, 2011 első felében soros uniós elnökként Magyarországnak menedzselnie kell majd a futó műveleteket és szükség esetén újak beindítását levezényelni. A magyar EU-elnökség idején áttörés lehet az európai gyorsreagálású erők esetében is.

A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy el kell kezdődnie az Európai Unió és a NATO érdemi együttműködésének. Emellett fontos az EU-ENSZ közötti katonai együttműködés, valamint az Európai Unió és az Afrikai Unió kooperációja is.

Tania von Uslar-Gleichen, az Európai Tanács főtitkárságának képviselője a tanácskozáson kiemelte: a biztonság természete megváltozott, napjainkban olyan összetett biztonsági fenyegetettségekre kell felkészülni, amelyek nem a határokról szólnak, ilyen például a terrorizmus. A biztonságpolitikában a regionális megközelítést is hangsúlyozni kell – tette hozzá.

Heinrich Brauss, a NATO védelempolitikáért és tervezésért felelős képviselője felszólalásában kiemelte: a NATO és az Európai Unió előtt álló legfontosabb biztonsági kihívások közé tartozik a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és a cybertámadások. Az EU-nak és a NATO-nak önállóan és együtt is képesnek kell lennie a biztonságpolitikai kihívások kezelésére – mondta a diplomata.

Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa a tanácskozáson elmondta: az uniós közös kül- és biztonságpolitika legnagyobb problémáját a jelenlegi struktúra jelenti. A lisszaboni szerződés ebben a tekintetben is jelentős változást hoz majd, létrejön például a közös külpolitikai képviselői poszt és a külpolitikai szolgálat.

A politikus szerint a legfontosabb feladatok között kell szerepelnie egyebek mellett a terrorizmus elleni küzdelemnek, az energiabiztonságnak, a tömegpusztító fegyverek elleni küzdelemnek és a tömeges migráció kezelésének.

Szent-Iványi István liberális EP-képviselő úgy vélte: az Európai Unió számára a legnagyobb kihívást a nemzeti önzés előtérbe kerülése jelenti, továbbá az, hogy hiányzik az egységes álláspont a kül- és biztonságpolitikában. Európa akkor lesz igazán erős, ha meglesz a politikai készség az egységre. Ha ezen a kérdésen nem lép túl az EU, akkor érdemben nem változik a világpolitikai szerepe – tette hozzá.

Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő arról beszélt, hogy a Külügyminisztérium önmagában nem elegendő a nyugat-balkáni kérdés, valamint a keleti szomszédságpolitika ügyének kezelésére, ezért önálló kutatóintézetekre lenne szükség.
Bayer József, az MTA Politikai Tudományok Intézetének igazgatója beszédében kiemelte: nehezen képzelhető el, hogy rövid távon konszenzus alakuljon ki a tagállamok között a közös kül- és biztonságpolitikában.