Tudomány
Gyenge lábakon a magyar gyógypedagógia
Vita alakult ki a gyógypedagógia helyzetéről: sokak szerint a szakemberek nem haladnak a korral, nem ismerik a komplex fejlesztési módszereket.
A lap pénteki számában idézett Tárki-Tudok kutatás szerint a gyermekorvosok úgy viszonyulnak a fogyatékosságokhoz, hogy majd kinövi a gyerek. A korai fejlesztéssel az a legnagyobb probléma, hogy még az érintettek sem tudnak róla semmit".
A hazai korai intervenció rendszerében a szűrésjelzés egyenetlen – összegzi a helyzetet a Tárki tanulmánya.
Kereki Judit a lapnak elmondta: becsléseik szerint úgy 9-10 ezer, korai fejlesztésre szoruló gyermek közül csak 5-6 ezer kap intézményes ellátást. Szerinte sokszor csak szerencse kérdése, hogy időben kiderüljön a baj.
A szakértői és rehabilitációs bizottságok által használt diagnosztikus eljárások korszerűtlenek. Döntő többségükben nem sztenderdizált, elavult, harminc-negyven éves, szerzői jogokat sértő vizsgálati eljárásokat használnak. Hiányzik az egységes diagnosztikai rendszer, az egységes eljárási protokoll. Jellemző, hogy a felmérésben megkérdezett védőnők többsége a gyógypedagógiai fejlesztő és terápiás eljárások közül csak a logopédiáról hallott már – tette hozzá.