Bajnai Gordon Magyarország új miniszterelnöke

A bizalmatlansági indítvány elfogadása után Bajnai Gordon letette a miniszterelnöki esküt, és aláírta az erről szóló okmányt.A szavazás után Gyurcsány Ferenc hátraült a képviselők közé.

Gyurcsány elköszönt

Gyurcsány Ferenc beszédével kezdődött a bizalmatlansági indítvány feletti vita a Parlamentben. Gyurcsány búcsúbeszédében kiemelte az elmúlt években elért sikereket, egyben elismerte és vállalta a felelősséget az által elkövetett hibás döntésekért.

Gyurcsány szerint Magyarország egy „veszekedős ország”, s ezen muszáj változtatni. A kormányfő hangsúlyozta: nem szabad fenntartani azt az állapotot, „hogy Magyarország polgárai, a polgárok egy része nem rivális politikai gondolkodóként, hanem kiiktatandó, megsemmisítendő ellenségként tekint ellenfeleire”. Gyurcsány kiemelte az összefogás fontosságát, hiszen csak ez visz előre, csak így lehet a gazdasági válságot kezelni.

Beszéde végén megköszönte az MSZP és az SZDSZ támogatását és azt, hogy az ország miniszterelnöke lehetett.

Minden perc számít, gyorsan kell cselekedni

Gyurcsány után Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt emelkedett szólásra. Bajnai szerint rendkívüli helyzet van. Szerinte ebben a mai válsághelyzetben három dolgot tehetünk, amelyek közül ő az elsőt választja, azaz „megvalósítjuk a válságkezelő programot, amit a kormány első ülését követően már a héten bemutatok a nyilvánosságnak”.

Hangsúlyozta, hogy ezt a válságkezelő programot a lehető legrövidebb időn belül kell végigvinni. Bajnai kiemelte, hogy ő csak egy évre vállalja a kormányfői posztot és ez idő alatt nem akar átfogó kormányprogramot végrehajtani, csak és kizárólag a válságkezeléssel akar foglalkozni. Szavai szerint: „Nem politizálni akarok, hanem dolgozni. Az emberek ugyanis sosem előrehozott választást, vagy konstruktív bizalmatlansági indítványt akarnak, hanem hatékony válságkezelést. Azt ugyanis mindannyian tudják, hogy az Önök vitáinak az árát ők fizetik meg. A válságkezelő kormánynak nincs politikai ambíciója, csak szakmai.”

Bajnai szerint a személyeknek ebben a válságkezelésben nincs jelentősége, csak a programnak. Ennek azonban ő maga mondott ellent azzal, hogy beszédének a további részében a programjáról nem ejtett bővebben szót, ehelyett a leendő kormányának miniszterjelöltjeit sorolta fel. (A névsor teljes egészében megegyezett az általunk korábban leírtakkal.)

Programjáról csak általánosságban így szólt:

„Ez a válságkezelő program az azonnali válságkezelő lépések; a gazdasági növekedés beindítása és a bizalom visszaszerzésének a hármas céljaira épül. A magyar gazdaság ugyanis évek óta három problémával néz szembe: többet költünk, mint amennyit megtermelünk, alacsony a gazdaságunk növekedési potenciálja és nincs bizalom. Sem irántunk, magyarok iránt, sem nekünk, magyaroknak, egymás iránt. Bajainkat csap szaporította negyedikként a 2008. októberében begyűrűzött pénzügyi és az azt követő gazdasági válság.
@@
Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a társadalom kettészakadását, a társadalmi válságot, gyors intézkedésekre van szükség. A válságkezelő kormány feladata, hogy csökkentse az államháztartás hiányát és az ország finanszírozási függőségét. Az állam mérete és az újraelosztás szerkezete, továbbá a reformok elmaradása és megakadása miatt alacsony növekedési pályán van az ország. Ahhoz, hogy újból beindítsuk a gazdaságot, csökkentenünk kell a foglalkoztatást terhelő adókat, növelnünk kell az aktivitást és támogatnunk kell a munka-intenzív és nagy hozzáadott értékkel rendelkező ágazatokat”.

Az MSZP és az SZDSZ üdvözölte Bajnait

Az indítvány feletti vitában minden frakció (sőt még Herényi Károly révén az „MDF-s függetlenek”) kifejtette a véleményét. Azonban egyesek (Lendvai Ildikó, Navracsics Tibor és Semjén Zsolt) nem Bajnaival, hanem Gyurcsánnyal, illetve Orbán Viktorral foglalkoztak.

Mesterházy Attila MSZP-alelnök (és leendő frakcióvezető) szerint a szocialisták az igazi hazafiak és bátrak, mert ők szembe mernek szállni a válsággal és nem menekülnek az előre hozott választásokba.

Az SZDSZ elnöke, Fodor Gábor érzelemmentességet és komoly, kulturált vitát kért a képviselőktől. Fodor szerint a választások és a konstruktív bizalmatlansági indítvány is reális alternatíva, de most a gyors cselekvés és az időhiány miatt a mielőbbi kormányváltás a legfontosabb.

Kóka János szerint most már tényleg szükség a válságkezelő kormányra. Azt kérte Bajnaitól, hogy ne a népszerűséget hajkurássza, hanem kezelje a válságot, nyerje vissza a piac- és növekedéspárti gazdaságpolitika becsületét.

Az MDF tartózkodott

Herényi Károly szerint ebben a helyzetben az előre hozott választás a legmegfelelőbb megoldás, mert csak az állíthatja helyre a bizalmat. Pártjának képviselői tartózkodni fognak a szavazáskor (ez így is lett), mert a „nem” gomb megnyomása a Gyurcsány-kormányhoz való ragaszkodást fejezné ki. (Herényi felszólalásakor az embernek az volt az érzése, mintha a Reformszövetség egy tagja mondta volna azt.)

A Fidesz és a KDNP megkérdőjelezte a szakértői kormányt

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője nagyon „elemében volt”, a tőle megszokott ironikus formában kritizálta mind a Gyurcsány-kormányt, mind a leendő új kabinetet. Szerinte csak egy út van a válságkezelésre, ez pedig az előre hozott választás.
Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője felolvasta a Parlament előtt tüntető tömeg petícióját. Ő is új választást sürgetett.

A frakciószövetségből még Harrach Péter és Varga Mihály szólalt fel. Mindketten erősen kritizálták a Gyurcsány Ferencet és az utódját is. Szerintük az új kormány sem lesz képes hatékonyan kezelni a válságot. Harrach az Orbán-kormányon nosztalgiázott, Varga pedig konkrét eseteket sorolt fel Bajnai múltjából, amelyekkel az alkalmatlanságát akarta bizonyítani (Bajnai Gordon később a viszontválaszában tételesen megcáfolta ezeket a vádakat).

Bajnai Gordon miniszterelnök

Bajnai viszontválaszában lényegében megismételte az elmondottakat és cáfolta az ellenzék vádjait. Programját továbbra sem ismertette.

Beszéde után az országgyűlés végül 204 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodással fogadta el az indítványt (a Fidesz-KDNP nem szavazott, az MDF tartózkodott), s így pár perc múlva Bajnai letehette kormányfői esküjét is, amellyel befejezett ténnyé vált: Magyarország miniszterelnöke, Bajnai Gordon.