Magyar sztárképzőművésszel ünnepelnek a németek

Az 1895-ben Bácsborsódban született magyar művész egy személyben volt fotográfus, festő, formatervező, a kísérleti filmek úttörője és a Bauhaus iskola kiemelkedő képviselője.

Moholy-Nagy László 1920 és 1935 között Németországban – mindenekelőtt Berlinben élt és alkotott. Az idén 90. születésnapját ünneplő építészeti és dizájnmozgalom alapítója, Walter Gropius 1923-ban kérte őt fel a Bauhaus oktatói közé. 1937-től pedig – ugyancsak Gropius javaslatára – már az Egyesült Államokban, az időközben a tengerentúlra áttelepült Bauhaus iskola vezetője lett.

A Németországban nagy elismertségnek örvendő Moholy-Nagy mintegy 170 korai alkotását mutatja be az apoldai avantgárd művészeti ház. Hans-Dieter Mück kurátor szerint a kiállított munkák még az 1946-ban Chicagóban elhunyt művész "Bauhaus-korszaka" előtti időkből, az 1917 és 1923 közötti évekből származnak, s ezúttal első alkalommal kerültek a nagyközönség elé.

A türingiai kiállításon szereplő munkák túlnyomó többsége olyan rajz, amelyet Moholy-Nagy László a hajdani magyar királyi hadsereg fiatal katonájaként az első világháború idejében a keleti frontélet mindennapjairól, katonatársairól és elöljáróiról, valamint a környéken élőkről elsősorban tábori levelezőlapokra készített. A levelezőlapokat a frontról, majd megsebesülése után, az odesszai katonai kórházból küldte haza. A kórházi lapok már mindenekelőtt a háború borzalmait ábrázolták.
A kiállítás második része az 1920 és 1923 közötti, immár Berlinben töltött éveket öleli fel, elsősorban korai festészeti és fotográfiai munkákat mutatva be.

A kiállított munkák értesülések szerint részben magyarországi gyűjteményekből származnak, részben pedig a művész második, Sybille Pietzsch-csel kötött házasságából született első lányától, a Michiganben élő Hattula Moholy-Nagytól.
Az Úton Weimarba – 1917-1923 címet viselő kiállítás június 21-ig tart nyitva.