Több szerv is nyomozhat

Krajnyák Péter emlékeztetett rá: 2008. szeptember 10-én tett feljelentést a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója számítógépes rendszer elleni bűncselekmény, államtitoksértés és más bűncselekmények miatt. A rendőrség még aznap több helyszínen házkutatást tartott, és nagy mennyiségű bűnjelet – számítógépeket és más technikai eszközöket – foglaltak le, amelyek "rendkívül sok információt tartalmaztak".

A bűnjelek egy részének értékeléséhez – mint mondta – különleges szaktudás kell, ezért szakértőket vont be a rendőrség. A rendőrség folyamatosan értékeli, hogy a lefoglalt, előkerült adatok, tárgyak közül mi bizonyítja azt, hogy valamilyen bűncselekmény történt.
"Eddig 7 ügyben találtunk olyan bizonyítékokat, amelyek valamilyen bűncselekmény gyanúját keltették, de ezek döntően nem a rendőrség, hanem az ügyészség és a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartoznak" – mondta, hozzátéve: többrendbeli befolyással üzérkedés, személyes adattal visszaélés, hivatali visszaélés, valamint szerzői jog megsértése, haditechnikai termékkel való visszaélés gyanúja merült fel.

Krajnyák Péter hozzátette: a rendőrség a nem a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárást kezdeményezett az illetékes nyomhatóságoknál, az érintettek személye miatt jellemzően az ügyészségnél, illetve adócsalás miatt a vám- és pénzügyőrségnél. Az igazgatóhelyettes nem tudott nyilatkozni arról, hol tart ezeknek az ügyeknek a nyomozása, és van-e bennük gyanúsított.

Az NNI-nél maradt ügyekben fokozott ügyészi felügyelet mellett nyomoznak – jelezte.
Több bűncselekménynek a gyanúját találtuk, és több hatóság jogosult eljárni. Az ügyek összefüggnek, mindegyik ebből a nyomozásból ered vagy ezzel a céggel van összefüggésben – magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy miért nincs még gyanúsított a rendőrségnél folyó ügyben, kifejtette: a bizonyítékokat konkrét, élő személyhez kell kötnie a rendőrségnek, és meg kell mondania, hogyan követték el a cselekményt, ezt pedig – különösen az ilyen típusú bűncselekményekben – nagyon nehéz meghatározni.

"Ha egy számítógépen találunk egy adatot, amely bűncselekményt valósít meg, még nem tudjuk megmondani, ki valósította meg a bűncselekményt. Ez egy hosszabb ideig tartó munka, mert sok adatot kell átfésülni, minden egyes személyhez vezető bizonyítékot ki kell értékelni ahhoz, hogy meggyanúsíthassunk valakit" – magyarázta.

Az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nél és a cég vezetőinek lakásán – összesen hat helyszínen – a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának lőfegyverrel visszaélés miatt tett feljelentése nyomán tartott házkutatást az NNI szeptember 10-én. A házkutatás során kiderült, hogy a fegyverek nem minősülnek lőfegyvernek, a rendőrség azonban több számítógépet és adathordozót lefoglalt. A rendőrség magántitok jogosulatlan megismerése és más bűncselekmények miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

Az UD-ügy azután kapott nagy nyilvánosságot, hogy Dávid Ibolya, az MDF elnöke szeptember 12-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a legfőbb ügyésztől és az NNI-től is soron kívüli vizsgálatot kér, mert a birtokába került hangfelvétel szerint Almássy Kornél – a párt visszalépett elnökjelöltje – érintett lehet az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben. A Fővárosi Főügyészség szeptember 18-án elutasította az MDF elnökének feljelentését.

A bűnügy kapcsán ülésezett korábban a Nemzetbiztonsági Kabinet. Szilvásy György akkori közleménye szerint egy "titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését".

Horváth József, az UD Zrt. vezetője a nyomozással kapcsolatban korábban kijelentette: valójában nem ő és cége áll a célkeresztben, hanem például a Fidesz, amelynek kormányzása idején nevezték ki őt a Nemzetbiztonsági Hivatalnál műveleti főigazgató-helyettessé. Onnan a kormányváltás után, 2002-ben küldték nyugdíjba, 42 évesen.
Az UD Zrt. március 10-én tudatta, hogy a társaság személyiségi jogi és kártérítési pereket indít, s rágalmazás, hamis vád, valamint hatóság félrevezetése miatt feljelentéseket tesz. Az UD Zrt. szerint nincs "kémszoftverügy", mint írták, a kémszoftver telepítésére, illetve a kormányzati gerincháló "meghekkelésére" vonatkozó állítások hamisnak bizonyultak, sőt még feljelentés sem született ebben a körben. Hozzátették: az az eljárás azonban folyamatban van, amelyben a cég vezérigazgatója vádolta meg jogsértéssel Dávid Ibolyát, amiért "illetéktelenül és jogtalanul jutott hozzá az NBH által lehallgatott telefonbeszélgetéseihez".

A társaság azt is kifogásolta közleményében, hogy "a feljelentés tartalma és a vizsgálat tárgya gyakorlatilag havonként változott".