2023. április 1. - Hugó

Itt a legújabb orosz-amerikai paktum!

Obama titkos levele elérte a kívánt hatást: tegnap Oroszország leállította az Iránba irányuló fegyverszállítást. Cserébe az USA valószínűleg magára hagyja Kelet-Közép-Európát.
2009. március 12. csütörtök 19:09 - Kesjár Norbert
Amint azt már korábban megírtuk, Obama levelet küldött Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek, melynek tartalma hivatalosan titkos, gyakorlatilag azonban mindenki tudja, hogy miről szól.

Amerikai rakéták Európában
Még a Bush-kormány határozott arról (2007-ben), hogy kiterjesztik az Európában lévő amerikai rakétavédelmi rendszert. Ez annyit jelent, hogy Cseh- és Lengyelországba is radarokat és elfogórakétákat telepítenének. Eddig töretlenül haladtak előre a tárgyalások ezekkel az országokkal, de az új elnök, Barack Obama még a választási kampányában tett ígéretét be akarja tartani: eszerint csak akkor támogatja a kelet-európai rakétavédelmi rendszer telepítését, ha az technikailag kivitelezhető és költséghatékony. Medvegyev orosz elnök pedig kijelentette, hogy Oroszország nem helyezi el a rakétakilövő-komplexumokat Kalinyingrád megyében, amennyiben Csehországban és Lengyelországban nem jelennek meg az USA stratégiai objektumai.
Forrás: cnn.com
Az amerikai elnök egyik legfontosabb külpolitikai törekvése az, hogy csökkentse (esetleg megszüntesse) az iráni atomfenyegetettséget, s ennek érdekében kész áldozatokat is hozni.

Most például azt, hogy feladja a kelet-közép-európai rakétavédelmi rendszer kiépítését, s ezzel ráveszi az oroszokat, hogy a jövőben ne adjanak el Iránnak modern, nagy hatótávolságú fegyvereket.

Az oroszok válasza Obama kérésére

„Oroszország meghatározatlan időre leállítja a korszerű S-300PMU1 komplex légvédelmi rakétarendszer szállítását Iránnak” – tudatta a világgal az orosz vezetés.

Ezen túlmenően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Hillary Clintonnal való genfi találkozása után egy sajtóértekezleten kijelentette: a jövőben „valamennyi, Iránnal kapcsolatos amerikai és izraeli aggodalmat, figyelmeztetést figyelembe vesznek”.

Hillary Clinton pedig korábban azt nyilatkozta, hogy lehetségesnek tartja az oroszokkal való rakétavédelmi együttműködést „a kutatásban, a fejlesztésben és a telepítésben is”.

Clinton a Brüsszelben tartott NATO-külügyminiszterek tanácskozásán is tett az oroszok felé egy gesztust, amikor megszavazta, hogy – a kevesebb, mint egy hónap múlva tartandó NATO-csúcsértekezlet után – újítsák fel a tavaly augusztusban a grúziai háború miatt befagyasztott NATO-Oroszország Tanács nagyköveti, illetve annál magasabb szintű tevékenységét, vagyis kezdjék újra Moszkvával a hivatalos párbeszédet.

Az elmúlt napok diplomáciai eseményeit figyelve tehát nagyon úgy tűnik, hogy az amerikaiak elnapolják (vagy akár végleg fel is adhatják) az elsősorban az iráni ballisztikus rakéták elleni részleges védelmet kínáló rendszer telepítését.

Az orosz-iráni fegyverüzlet
Moszkva több 2005-ben írta alá Iránnal a fegyverszállítási szerződést. Az S-300PMU1 rendszer rendkívül fejlett, és az oroszok egyik érve, hogy valójában ez egy védelmet szolgáló rendszer. Ez alapesetben igaz is, de szakértők rámutattak, hogy ha a rakéták kilövőhelye köré telepítik, akkor felhasználható a támadórendszer részeként is.
Forrás: interfax.ru
Ezt a szándékot erősítheti meg a minap látott napvilágot a legfrissebb amerikai katonai hírszerzési összefoglaló is, amelyben a szakértők két fontos dolgot emeltek ki.

Egyrészt azt, hogy Iránnak nincs még nukleáris fegyverkészítésre alkalmas mennyiségű, több mint kilencvenszázalékos uránja, másrészt Teherán még nem döntötte el, hogy fegyverfejlesztési vagy békés célra fordítsa-e nukleáris kutatásait.

Akiknek nem tetszik az amerikai külpolitika irányváltása

Nemcsak az irániak jártak rosszul az amerikai-orosz paktummal, hanem a kelet-közép-európai államok is. Az amerikai rakétavédelmi rendszer telepítését ugyanis mind a cseh, mind a lengyel politikai elit támogatja, akik emiatt joggal érezhetik magukat becsapottnak.

Jelenleg ugyanis már léteznek az amerikai-cseh és az amerikai-lengyel szerződések. Ezek a dokumentumok közel két évi kemény tárgyalás eredményeként születtek meg. A megállapodások értelmében 2012-ig tíz amerikai elfogó rakétát telepítenek Lengyelországba, mindössze 180 kilométerre Oroszország nyugati határától. A nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták esetleges támadásának kivédése céljából telepítendő amerikai ellenrakétákat Csehországban létesítendő radarállomás egészíti ki.

Fenyegető szavak
Az orosz vezérkari főnök helyettese, Anatolij Novogicin az amerikai-lengyel szerződés megkötésekor minden addiginál keményebben fogalmazott. „Lengyelország, a rendszer befogadásával, százszázalékosan kiteszi magát egy csapás lehetőségének, mert magát sodorja veszélybe az elfogórakéták telepítésével. A prioritási sorrend alapján ezeket a célpontokat fogják legelőször megsemmisíteni egy éles helyzetben. A tervezett rakétavédelmi rendszer kizárólag az Egyesült Államok védelmét szolgálja, Lengyelországét nem.”
Forrás: MTI
„Alá lett írva egy megállapodás, és szerintem a megállapodásokat be kell tartani attól függetlenül, hogy milyen kormányzat van az Egyesült Államokban” – mondta idegesen Lech Kaczynski lengyel elnök egy televíziós interjúban azután, hogy tudomást szerzett a megváltozott amerikai szándékokról.

„A rakétavédelem rendkívül fontos Lengyelország számára. Nem a biztonságunk szempontjából az úgynevezett lator államokkal szemben, hanem más politikai okok miatt nagyon, nagyon fontos” – jelentette ki, félreérthetetlenül célozva ezzel
Oroszországra.

A politikai realitásokat és a jelenlegi amerikai külpolitika irányvonalát vizsgálva azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kis államok érdekei ezúttal is háttérbe szorulnak a globális nagyhatalmi érdekekkel szemben.

Azaz: az USA várhatóan „feláldozza” a két európai államot a saját jól felfogott érdekei oltárán.

„Új hang” az amerikai külpolitikában

Joe Biden alelnök a napokban megvilágította az új amerikai külpolitikai hitvallást: „oda kell figyelnünk egymásra, s tanulnunk kell egymástól” – mondta nemrég egy nemzetközi konferencián.

Az amerikai diplomácia tehát gyökeres fordulatot és alapvető változásokat ígér a Bush-éra egyoldalú, sokszor még a szövetséges országok érdekeit is figyelmen kívül hagyó külpolitikai cselekvései után.

Az alapvető cél Irán „lefegyverzése” mellett az afganisztáni helyzet normalizálása. Ehhez azonban nem csak a saját erőire támaszkodna a világ egyetlen szuperhatalma, hanem visszahozná a NATO „régi fényét”. Ennek a törekvésnek az európai szövetségesek körében hatalmas támogatottsága van, rengeteg ország szimpatizál ezzel az elképzeléssel. Itt és most csak egyetlen friss példát említenénk: a héten Sarkozy elnök kijelentette, hogy Franciaország 43 év után visszatér a NATO integrált katonai parancsnokságába, így jelezve azt, hogy a jövőben a legmagasabb szinten is szeretne bekapcsolódni az észak-atlanti katonai szervezet tevékenységébe.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását