Csökkennek Orbán esélyei

Az MTI annak kapcsán kérdezte a jogszociológust, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem szavaz a Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjéről hétfőn az Országgyűlés, mert az alkotmányügyi bizottság szerdán kialakított álláspontja szerint nincs újrajelölés, csak jelölés, így az OIT után még a parlamenti testület is meghallgatja a jelöltet. Így várhatóan a hétfői üléshez képest egy vagy két hét múlva szavazhatnak a képviselők a Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjéről.

Fleck Zoltán elmondta: álláspontja szerint nem olvasható ki a jogszabályokból, hogy még egyszer meg kellene hallgatni az OIT-nak és a parlamenti bizottságnak az egyszer már jelölt, majd meg nem választott, a köztársasági elnök által pedig újra főbírónak jelölt Havasiné Orbán Máriát, hiszen – mint fogalmazott "nem merült fel semmilyen új tény".

Mint mondta, nem arról volt szó, hogy azért döntött a parlament nemmel, és azért jelölte a köztársasági elnök újra Havasiné Orbán Máriát, mert nem állt rendelkezésre elég információ a parlamenti döntéshez.

"Ha erről lenne szó, akkor lenne értelme az újbóli meghallgatásnak" – mondta, hozzátéve: szerinte nem erről van szó, hanem a főbíróválasztás "egy politikai játszma", amiben még az is tényező, hogy az OIT-tagok most teljes számban jelen lesznek-e, amikor döntenek a főbíró alkalmasságáról. Mint mondta, "lehet számítani még arra is, hogy az OIT most esetleg ellenkező értelmű döntést fog hozni, mint korábban".

"Az előző alkalommal hiányzott valaki, akiről azt lehet tudni, hogy meglehetősen kevéssé támogatna bármilyen reformot a szervezetben, tehát valószínűleg nemmel szavazna. Ez meg is fordíthatja az OIT alkalmassági szavazását" – jelentette ki. (A főbírójelölt előző, december 2-i meghallgatásáról készült és az interneten nyilvánosságra hozott szó szerinti jegyzőkönyvből kiderül, hogy az ülésen Laky Ferenc, a Vas Megyei Bíróság elnöke nem vett részt. Az elnök "távolmaradását előzetesen kimentette" – tartalmazza a dokumentum.)

Fleck Zoltán szerint ha az OIT nem találja alkalmasnak Havasinét a Legfelsőbb Bíróság elnökének, "az MSZP-frakció megint elbújhat az OIT véleménye mögé, mint ahogyan azt Baka András esetében tette".

A jogszociológus hangsúlyozta: ezeket a játszmákat úgy lehetett volna megelőzni, hogy a parlament egyszerűen szavaz az újrajelölt Havasinéről, és "mindezeket nem játsszák újra".

Arra a felvetésre, hogy a kéthetes csúszás jelentheti-e azt, hogy a háttérben folyik az alkudozás, azt mondta: "ha van is megállapodás, sajnálatos módon a háttérben zajlik". Hozzátette: éppen ezt – hogy személyekről politikai háttéralkuk zajlanak – kifogásolta korábban Sólyom László köztársasági elnök.

Fleck Zoltán emlékeztetett rá: áprilisban nyugdíjba kell vonulnia Kaposvári Bertalannak, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének, és akkor nem lesz az LB-nek parlament által megválasztott elnöke, az OIT elnökhelyettesének a legitimitásán pedig azért csorba, mert őt nem a parlament választotta meg. Álláspontja szerint legitim vezető nélkül az LB és az OIT is "béna kacsa".

Megjegyezte, hogy mind az LB, mind az OIT megosztott: az LB-n "óriási viták vannak" például a nyitás, a szembenézés vagy a jogegységgel kapcsolatos politika tekintetében, az OIT pedig a reform szükségessége kérdésében megosztott. Márpedig az LB leendő elnökének szüksége van a reformokat támogató OIT-ra.

Bármennyire is a gazdasági reform és a kormányzati cselekvés most a fontos, de azért a harmadik hatalmi ágat sem kellene teljesen elfelejteni; a legnagyobb válság idején is meg kell tartani a működőképességét – fogalmazott.

Mint mondta, az állampolgárok valószínűleg nem fogják észrevenni, hogy "működésképtelenné válik" a rendszer, "mert az egész szervezetrendszer nem kellően átlátható". De – mint mondta – "az a helyzet, hogy szépen lassan azért kialakul egy olyan helyzet, hogy nem tudja ellátni a funkcióját se az LB, se az OIT", és csak évek múlva derül majd ki, hogy mulasztások történtek.

Miközben – az elnökjelölt szavaival élve – már tegnapelőtt el kellett volna kezdeni ezt a bírósági szervezeti reformot – tette hozzá.