Ez történt ma a Parlamentben

Vécsi István (MSZP) szerint a törvényjavaslat biztosítja a szakma szabályainak betartását, valamint az adminisztrációs munkák csökkentését.

A törvényjavaslat a vita során csak jobb lehet, és az erdőtulajdonosok érdekét szolgálja – jelentette ki.

Herbály Imre (MSZP) szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a törvénytelen fakivágásokat megakadályozzák.

Czerván György (Fidesz) kiemelte: szükség van egy 21. századi erdőtörvényre. Mint mondta, Magyarországon kétmillió hektár erdőgazdálkodási terület van, melyből 44 százalék van magánkézben, azonban ott nem folyik megfelelő gazdálkodás – tette hozzá.
Beszélt az illegális fakitermelés problémájáról is. Mint mondta, a Fidesz módosító indítványokat fog a törvényjavaslathoz benyújtani.

Mádi László (Fidesz) közölte: azért örül a törvénynek, mert az erdészet mostohagyermeke a magyar gazdálkodásnak. Véleménye szerint nincs meg az erdőgazdálkodásnak a megfelelő súlya a környezetvédelmi minisztériumon belül. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdőtulajdonosok nagy része nem erdészeti szakember.

Borenszki Ervin (MSZP) beszélt az erdőben való sportolás erdőkárosító szerepéről. Hozzátette: a technikai sportok, például a quadok használata károsítja a környezetet.
Kiemelte: az erdőgazdálkodó erőforrásai messze nem elégségesek az illegális fakitermelések megakadályozására.

Az általános vitát az ülés levezető elnöke elnapolta.

A Ház ezt követően az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdésével, az expozéval és a vezérszónoki felszólalásokkal folytatta a munkáját.

Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára expozéjában elmondta: az agrártárgyú jogszabályok közül tizenhat törvény kisebb-nagyobb korrekcióját javasolja a kormány.

A vezérszónoki felszólalásokból kiderült, az MSZP támogatja a javaslatot, a Fidesz és az MDF pedig módosító indítványokkal javítaná az általuk kifogásolt részeket.

Az általános vitát az elnöklő Áder János elnapolta.

Ezt követően tárgyalta az Országgyűlés a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot.
Expozéjában Keller László pénzügyi államtitkár elmondta: a törvényjavaslat behatárolja a pénzügyi intézmények által vállalható kockázatok mértékét, ha a hitelfedezet kizárólag valamilyen ingatlan.

Molnár László (MSZP) a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése kapcsán azt mondta, hogy a kialakult helyzetet vis maiorként kellene kezelni. Így a hosszú távú hitelszerződést kötő devizahitelesek legalább azt az esélyt megkaphatnák, hogy a hitelnyújtó is viseljen valamilyen kockázatot.

Török Zsolt (MSZP) felszólalásában a bankoktól önmérsékletet és korrekt magatartást kért.
Amikor az ország nehéz helyzetben van, akkor egy bank ne akarjon extraprofitra szert tenni – jegyezte meg.

Koszorús László (Fidesz) azt emelte ki, hogy akár 100 ezer forint is lehet a szerződésbontási vagy előtörlesztési díj a bankoknál. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénzügyi közvetítőknek semmiféle képesítéssel nem kell rendelkezniük.
Ma Magyarországon 6500 milliárd forint van hitelállományként a magyar családoknál – emelte ki.

Ékes József (Fidesz) szerint ma már ott tartanak az emberek, hogy egy kávéfőzőt is hitelért vesznek meg, mert nincs pénzük.
Mint hangsúlyozta: a mindenkori kormánynak a felelőssége az, hogy figyelje az állampolgárok hitelfelvételeit.

Lengyel Zoltán (MDF) azt mondta: a gazdasági válság azon alapul, hogy a bankok felelőtlenül helyeztek ki pénzt.

Dancsó József (Fidesz) rámutatott arra: a törvényjavaslatot azért kell elfogadni, mert az ország enélkül a módosítás nélkül nem tudja lehívni az IMF következő hitelét. Azonban nem az IMF-nek kell elsősorban megfelelni, amikor törvényt alkot a parlament, hanem az állampolgároknak – tette hozzá.
Az uzsorakölcsönök kapcsán úgy fogalmazott: sokan belekényszerültek a kölcsönök felvételébe. Hozzátette: a törvényjavaslatban szerepelnie kellene, hogy mit nevezünk uzsorakamatnak.

Horváth János (Fidesz) hangsúlyozta, nem engedhető meg, hogy a pénzügyi rendszerből kihagyják a piacgazdaság képességeit, és azt gondolják, hogy majd "az erős kormányzati kéz" helyettesíti azt.
Hangsúlyozta, a kormány felelőssége nem az, hogy minél többet legyen jelen a pénzügyi piacon, hanem az, hogy találja meg, milyen szintig szükséges a kormányzati szerepvállalás.

Keller László az általános vitában elhangzottakra adott válaszában kiemelte: a válság megfelelő kezeléséhez a pénzügyi rendszerben is határozott lépéseket tett a kormányzat.
A bankszövetség tagjaival a válság kezdeteitől fogva párbeszédet folytatott a kormány, és világossá tette a pénzügyi szervezetek számára, mennyire fontos, hogy milyen magatartást tanúsítanak a bankok – tette hozzá.

Az általános vitát az ülés elnöke, Világosi Gábor lezárta. A részletes vitára a következő ülésen kerül sor.