Felháborító! Tocsik után Princz is megúszta

A Postabank vitte a pénzt

Tegnap megszületett a Legfelsőbb Bíróság ítélete az ún. Postabank-ügyben. A bírósági határozat egy 12 éve húzódó eljárás végére tett pontot. A bíróság szerint a Postabank egykori elnök-vezérigazgatója és három társa egyaránt bűnös hanyag kezelés vádjában és ezért őt 3,6 millió forint (társait pedig egyenként 1,5 millió forint) pénzbüntetésre kötelezte.

A vád szerint a bank egykori vezetői 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet és mindezek mellett egy jól prosperáló, sikeres bank látszatát keltették. Ezzel közvetlenül mintegy 35 milliárd forint kárt okoztak a részvényeseknek!

Amikor 1997 elején elterjedt a híre, hogy a Postabank csődközelben van, a betétesek pár nap alatt mintegy 70 milliárd forintot vettek ki a bankból és ezzel tényleg csődbe taszították a bankot, amelyet csak a Horn-kormány pénzügyi segítsége mentett meg, azonban a vezetőket nem váltották le.

Konszolidáció Fidesz-módra

Az 1998-as kormányváltás után az Orbán-kormány konszolidálta a bankot: leváltották Princzéket és jelentős összeggel megtámogatták azt. Egyes szakértői jelentések szerint túlkonszolidálás történt, azaz, sokkal többet költött rá az Orbán-kormány, mint amennyire ténylegesen szükség lett volna.

Ugyanis a független könyvvizsgálói jelentés „mindössze” 30 milliárdos hiányt állapított meg, ezzel szemben az akkori kormány 170 milliárd forint állami pénzből konszolidálta a bankot.

Enyhe ítéletek

Az ügyészség ezután csak 2003-ban „találta meg” a felelősöket, így csak az események után 6 évvel (!) emelt vádat ellenük. A Fővárosi Bíróság először felmentette őket a hűtlen kezelés vádja alól, majd az Ítélőtábla (és most a Legfelsőbb Bíróság) elmarasztalta őket, de úgy, hogy megállapítása szerint nem tudatosan okozták a kárt, hanem csak gondatlanságból, s így nem hűtlen kezelést, hanem csak az enyhébb hanyag kezelést állapította meg.

Princz Gábor – újságírói kérdésre válaszolva – megkönnyebbülését fejezte ki az ügy lezárását illetően. Ő mindvégig ártatlannak vallotta magát, s bár az ítélettel nem értett egyet, de tudomásul vette.

A végső ítéletet egyébként nem kísérte különösebb médiafigyelem, a különböző hírportálok és napilapok csak egy-egy eldugott rövidhírben tájékoztattak. A közvéleménynek tehát látszólag nincs ideje felháborodni ezen, vagy lehet, hogy már belefáradt a folyamatos felháborodásba? Esetleg arról van szó, hogy „nem szabad” felháborodnia? (Gondolok itt Princz-nek a mai napig meglévő jelentős politikai és médiatámogatottságára.)

Örökre eltűnt közpénz

A bíróság ítélete valószínűleg jogilag teljesen megalapozott, ebben nincs okunk kételkedni. Azonban elgondolkodtató, hogy a konszolidációra szánt óriási mennyiségű közpénznek örökre búcsút mondhatunk, s semmilyen lehetőség sincs – legalább a részbeni – megtérítésére sem.

Az Állami Számvevőszék – a rendelkezésére álló iratok alapján – a jelentésében megerősítette a konszolidáció szükségességét, valamint annak mértékét sem tartotta túlzónak. Az Orbán-kormány alatti kormányzati vizsgálati anyagot (amelyből Princz szavai szerint „sok érdekes dolog is kiderülhetne”) pedig 20 évre titkosították, így mire a közvélemény értesülhetne róla, már réges-rég el fognak évülni ezek a cselekmények.