A nagy hadronütköztető, amely a világ eddigi legkomplexebb berendezése, a 13,7 milliárd évvel ezelőtt az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat hivatott újraalkotni. Az LHC Genf közelében, a francia-svájci határon egy 27 kilométeres földalatti alagútban található. A berendezés a protonnyalábokat a fényhez közeli sebességre hivatott felgyorsítani, majd ütköztetni egymással.

Az ütközések során új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok.

Az első protonnyalábokat szeptember 10-én vezették körbe a 10 milliárd dolláros (2 214 milliárd forintos) költséggel létrehozott létesítményben. Kilenc nappal később elektromos rövidzárlat és a hűtőrendszerben lévő hélium szivárgása miatt a hadronütköztetőt le kellett állítani. Az eredeti tervek szerint tavasszal indították volna újra a nagy hadronütköztetőt.

A CERN hétfői, késő esti közleménye szerint a javítás és új biztonsági eszközök beépítése után az első ütköztetéseket októberre tervezik, majd egy rövid technikai szünet következik, amelyet 2009. végére ütemeznek be, s ezután a berendezés a következő őszig megállás nélkül üzemel. A javítás költségeit 35 millió svájci frankra (6,67 milliárd forintra) becsülik a CERN szakemberei.