Obama szárnyai alatt

Hillary Diane Rodham Clinton – Külügyminiszter

A hatvanegy éves ex-first lady ’73-ban végzett a Yale egyetem jogi karán, majd két év múlva összekötötte életét a botrányos elnökséget befutó Bill Clintonnal. Többször szerepelt Amerika 100 legbefolyásosabb ügyvédjeinek listáján, majd 1997-től gyermekegészségüggyel kezdett foglalkozni. 2000-ben New York szenátorának választották, és a szenátusban később George W. Bush külpolitikáját támogatta.

A sok szempontból keménynek tartott Hillary személye – külpolitikai tapasztaltsága ellenére – felvet néhány kérdést, például hogy mennyire előnyös választás egy Amerika számára ennyire labilis külpolitikai helyzetben. A választás egyébként éppen annyira belpolitikai kérdés is – vagyis a demokraták megosztottságát hivatott csillapítani -, mert más módon nehezen lenne magyarázható, hogy Obama egy olyan személyt állítson a külkapcsolatok élére, akit pár hónappal ezelőtt ekképp bírált: „a világban szerzett tapasztalatai kimerülnek a teázásban”.

Férje egyébként kilenc pontban is változtatott viselt dolgain csak azért, hogy kedvese elfoglalhassa a külügyminiszteri posztot. Így nyilvánosságra hozta elnöki könyvtára és alapítványa 200 ezer adományozójának nevét, és megígérte: a Clinton Global Initiative (nyomor és betegségek elleni kezdeményezés) marad Amerikában – tehát nem happolja el a show-t Obama elől. Ellenben Obama is megígérte Hillarynek, hogy segít adományokat gyűjteni a választási kampány során felhalmozott többmilliós adósságának törlesztésére.

Obama szerint „Hillary külügyminiszteri jelölése annak a törekvésének a jele, hogy meg kell újítani az Egyesült Államok diplomáciáját és szövetségi viszonyait”. De azt is kifejtette, hogy Hillary-re nehéz munka vár: „egyebek mellett meg kell akadályozni, hogy Irán és Észak-Korea atomfegyverhez jusson, tartós békét kell elérni Izrael és a palesztinok között, erősíteni kell a nemzetközi intézményeket.” Sokan kételkednek, hogy a szenátorasszony egyáltalán képes-e ilyen feladatok végrehajtására.

Robert Michael Gates – Védelmi miniszter

A 2006. december 18-a óta posztján lévő, és még legalább egy évig ott maradó, történelemből diplomázott politikus az első védelmi miniszter, aki elnökváltás után is tisztségében marad. Az először a légierőnél, majd a CIA-nál karriert csináló vezető volt a Texasi Egyetemi igazgatója is, és csak ezután kötött ki a Pentagonnál. Részt vett az Irak Tanulmányi Csoportban – amely katonai szempontok alapján tanulmányozta az iraki háborút. Kétpárti hozzáállása közismert, 2007-ben a New York Times az USA egyik legbefolyásosabb embereként említette.

Feladata nem lesz egyszerű: neki kell megoldania az iraki háború befejezését, és az afganisztáni hadszíntér megerősítését is. Kijelentette: „át kell csoportosítani a forrásokat, a terror elleni háborút ott kell befejezni, ahol elkezdődött, Afganisztánban”. Maga a jelölése egyesek szerint a folyamatosságot jelképezi, mások szerint viszont viszály forrása lesz.

Ifjabb Eric Himpton Holder – Igazságügy miniszter

Az eredetileg columbiai bíróként tevékenykedő, Bronxban született jogász Obama kampányának aktív résztvevője, a leendő elnök bizalmasa. Korábban a főváros vezető szövetségi ügyészeként szigorával szerzett hírnevet – a posztra még Ronald Reagan elnök nevezte ki. Bár az első afroamerikai lesz posztján, de ebben a szempontból már igazi veteránnak számít, ugyanis ő volt az első afroamerikai szövetségi ügyész és az első afroamerikai igazságügyminiszter-helyettes is – ez utóbbi a Clinton kormány idején.

Döntenie kell majd a Guantanamói börtön "terroristáinak" sorsáról, valamint a Bush-kormány kissé erős lehallgatási szabályai is terítékre kerülhetnek. Mivel a korrupció ismert ellensége, ezért valószínűleg ez irányban is tesz majd lépéseket – ami mindenképpen a választók jövőbeli elégedettségét fokozza.

Janet Napolitano – Belbiztonsági miniszter

A 2002 óta Arizona kormányzójaként tevékenykedő, olasz gyökerekkel rendelkező metodista protestáns hölgy jogi diplomával kezdett neki a nagybetűs életnek, bár elvégezte a „politikusképző” Truman Scholarship-et is. A jogi körökből 1991-ben vándorolt át a politika színterére, bár ott is ügyészként, majd főügyészként dolgozott Clinton alatt. A 2000-ben mellrákkal is megküzdő politikus benne volt abban a 8-as listában, akik akár mint nők szóba jöhettek volna elnökjelöltként, de végül Obama támogatása mellett döntött.

Konzervatív demokrata hírében áll, a határvédelmi kérdések nagy szakértője. Mindenképpen szakmai tudását jelzi az a tény, hogy John McCain valószínűleg szintén őt választotta volna a belbiztonság élére.
@@

Susan Elizabeth Rice – ENSZ nagykövet

Családi háttere már nagy jövőt jósolt a mostani külügyminiszterrel semmilyen rokonságban nem álló, ám szintén fekete Rice-nak: Washingtonban született, apja közgazdász professzorként kereste a betevőt, míg anyja az oktatási politika tudósának számított. Később diákköri elnök, atléta, eredményes és agresszív baseball játékos, éltanuló. Ő is elvégezte a Truman Scholarship-et, majd történelem szakon tette le diplomáját. Columbia szenátori posztjáról álmodozott. Teljes erővel 1988-tól fordult a politika irányába, majd 1993-tól Afrika ügyének egyik leglekötelezettebb szakértője, támogatója.

Rice szintén Obama bizalmas tanácsadói körébe tartozik, valamint volt külügyi államtitkár. A tisztség egyébként John Bolton ámokfutása óta nem örvend túl nagy megbecsülésnek, így nagy fába vágja a fejszéjét, ha a tisztség megbecsülését vissza akarja állítani – ám az ambiciózus fiatal hölgyet egyébként sem úgy ismerik Amerika szerte, mint aki bármitől is megriadna.

Ifjabb James Logan Jones tábornok – Nemzetbiztonsági főtanácsadó

A majd két méter magas óriásnak apja predesztinálta sorsát: második világháborús, magas rangú hősként egyértelmű volt hogy gyermekét is katonai szolgálatba szánja. Negyvenévnyi tengerészetnél lehúzott szolgálat után csak 2007-ben vette át a NATO egyesített erőinek főparancsnokságát. Leszerelése után energetikai üzletágban kezdett tevékenykedni, majd Condoleezza Rice kétszer kérte fel titkárának, de mindkétszer visszautasította azt.

Sajátos, kemény és lényegre törő stílusa miatt sokak szimpátiáját elnyerte. Az iraki csapakivonást nem sietteti annyira, mint Obama, véleménye szerint: „a harcoló alakulatok kivonásához 16 hónap megfelelő időkeret, de meghallgatja majd tanácsadói véleményét is„.

Peter Richard Orszag – A Fehér Ház költségvetési igazgatója

Magyar származását se nem titkoló, se nem hangoztató, második generációs fiatal amerikai közgazdászként kerül eme impozáns pozícióba. Szenvedélyes futó, elvált, tagja a Phi Beta Kappa társaságnak. Eddig a kongresszus költségvetését igazgatta.

Timothy Franz Geithner – Pénzügyminiszter

Gazdasági szakember apától származó, a feltűnést kifejezetten kerülő Geithner gyerekkora nagy részét (akárcsak most) az államoktól távol – Zimbabwében, Indiában és Thaiföldön – töltötte, így az iskolái egy részét is Bankokban végezte. Diplomáját kormányzati és Ázsia szakon szerezte, számos keleti nyelvet perfektül beszél. 2001 és 2003 között a Nemzetközi Valutaalap szakembereke, utána a FED New York-i részlegének elnöke.

Felelőssége óriási, ugyanis gyakorlatilag neki kell majd megoldani a válságot Amerikában. Osztja azt a véleményt, miszerint a válság hatásainak leküzdéséhez új módszerekre és megoldásokra van szükség, támogatja a pénzügyi szabályozás szigorítását. Szereti versenyeztetni az elképzeléseket, kétkedő az ideológiákkal kapcsolatban és tisztában van a világ összetettségével. Nem kötődik egyik párthoz sem, dolgozott már Ronald Reagan és idősebb George Bush alatt is. Megválasztása már magában örömhírnek számított, ugyanis a részvények automatikusan reagáltak és növekedésbe kezdtek.

Rahm Israel Emanuel – Fehér Ház kabinetfőnöke

A népes családban nevelkedő, eleinte konzervatív zsidó iskolába járó politikus végül kommunikáció szakon diplomázott 1985-ben. Életét egy baleset nehezítette csak meg, amiben elvesztette jobb kezének középső ujját. Obama barátja, feleségével együtt tagja a „béke gyermekei” nevű modern ortodox zsidó gyülekezetnek.

Korábban Bill Clinton elnök tanácsadója volt, majd befektetési bankárként dolgozott – szoros kapcsolatok fűzik a Wall Streethez. Jelenleg Illinois 5. választókerületének képviselője a Fehér Házban, a demokraták ottani negyedik embere.

III. William Blaine "Bill" Richardson – Kereskedelmi miniszter

Az erősen demokrata beállítottságú, mexikói gyökerekkel rendelkező politikus baseball karriert álmodott, de végül tehetség híján be kellett érnie egy jogi és diplomáciai diplomával. Új-mexikói bejutással, 14 évnyi kongresszusi munka után 1997-ben ENSZ nagykövet, majd egy évvel később energetikai miniszter lett. Később egyetemi pálya után nézett, majd 2002-től Új-Mexikó kormányzójaként vált híressé.

A 2008-as választásokon Hillaryhoz hasonlóan ő is Obama ellenfeleként indult, mint az első spanyol ajkú elnökjelölt, de végül a nem túl fényes esélyeit látva felsorakozott Obama mögött. Nem lesz könnyű dolga, ugyanis két háború, a világválság, és az egyre növekvő amerika-ellenesség nem tesz jót a kereskedelemnek, virágzásról pedig álmodozni sem lehet.

Thomas Andrew Daschle – Egészségügyi miniszter

A német gyökerekkel rendelkező, dakotai szenátor politológiából szerezte diplomáját, tagja az Alpha Phi Omega társaságnak. Felesége Linda Hall, aki Clinton idejében az Állami Repülésügyi Igazgatóságnál dolgozott, manapság pedig Amerika egyik legismertebb lobbistája. Ő maga gyönyörű karriert futott be a szenátusban, többek közt többségi vezérszónok is volt a demokratáknál. Az abortuszról vallott nézetei okán összetűzött egy püspökkel, és kilépett a katolikus egyházból.

Ő volt az első szerző, aki tájékoztatást adott a megváltozott általános egészségügyi ellátás helyzetről, 2008 februárjában – magával az egészségüggyel kiemelten 2005 óta foglalkozik. Leendő programjairól nem sokat tudni, de mindenképpen fogas kérdés lesz benne az Obama által beígért egészségbiztosítás kiterjesztése.