A lap, amelynek feltűnő modernizálódására már felfigyelt az elmúlt hónapokban a nemzetközi világsajtó, felidézte John Lennonnak ama sokat emlegetett mondását, amely szerint a Beatles "népszerűbb Jézus Krisztusnál". Az 1966 májusában a londoni The Evening Standardben megjelent interjúból kiragadott mondat, amely összefüggésében azt jelentette, hogy az egyház nem törődik a krisztusi tanítások vonzóvá tételével az ifjúság körében, annak idején óriási felháborodást keltett konzervatív körökben. A L,Osservatore Romano, bár megemlíti az akkori botrányt, úgy vélekedik, hogy ez a mondat "ma úgy hangzik, mint egy olyan angol munkásosztálybeli fiatal szellemes mondása, aki nem tudott mit kezdeni a váratlanul rászakadt sikerrel."

A lap valóságos ódákat zeng a Fehér Album "forradalmáról". Az 1968. november 22-én megjelent lemezt "zenei utópiának" tekinti, "amelyben benne van minden és mindennek az ellentéte, talán vitatható összeállításban, de mindenképpen árulkodik a kor szelleméről". Ami pedig a kort illeti, a Szentszék szócsöve így ír: "Azok voltak az ifjúsági kontesztáció évei, amelyekben ellentmondások, túlkapások és előremenekülések között minden lehetséges és megengedett volt".

A Beatles igazi tehetségét pedig abban látja, hogy "páratlan képességük volt egyfajta euforikus lezserséggel népszerű dalokat komponálni". A Vatikán félhivatalos lapja végül megjegyzi: "A mai lemeztermés elsősorban szabványokban és sztereotípiákban gondolkodik, és nagyon messze van a Beatles kreativitásától".