(Újjá)építenek – Káosz a fővárosban

Végre kör-alakú körgyűrű?

Több milliárd oka van annak – a lemmingek rajzásán keresztül, a teljesen hirtelen ott termett többmillió éves talajszerkezeti viszonyokig – hogy Magyarországon drágább autópályát építeni, mint bárhol máshol a földkerekségben (bár valószínűleg a felsorolt két okon kívül a legtöbb maradék inkább forintban mérendő, főleg a telek spekulánsok bukszájába). Az 1942-ben megálmodott, Budapestet tehermentesíteni hivatott, m0-ás néven ismert körgyűrű vélhetően 2012-re végre készen lesz – természetesen csillagászati összegekből.

Bár a keleti részt nemrégen adták át, de a kör még korántsem teljes. Jövőre a keleti szektort az m3-sal összekötő szakaszt fogják építeni, majd várhatóan 2012-re zárul be az egészet lezáró, budai hegyeken átívelő észak-nyugati rész. Azonban ehhez még a Megyeri-hídhoz kapcsolódó 10 és 11-es utat is össze kell kötni.

Azonban ennyivel nem záródik be az autópálya biznisze. Bár jövőre mindössze az M43-as 6,7 kilométeres szakaszát adják át – legalábbis ennyi van tervben – de, mint azt tudjuk, a választások évében hirtelen mindig megindul a sztrádaépítés. Egészen annyira, hogy 2010-re nyolc projekttel kétszáz kilométernyi rekordtávot terveznek. Kíváncsian várjuk, hogy ebből mennyi marad ígéret és mennyiből mennyiért lesz valóság.

Terek, városkép

Budapest nagyszabású építkezésbe kezdett, amivel főleg a különböző köztereket célozta meg. Azonban az alapvető építészeti kérdésből itt sem sikerült jól kijönni, nevezetesen, hogy az új épületek a város régimódi épületeihez alkalmazkodjanak, vagy a legújabb trendeket követve ultramodern csodákként tűnjenek ki a környezetből. A két valamiképp rossz megoldást általában sikerül ötvözni, hogy egy még rosszabb formálódjon ki belőle: az önkormányzatokkal/ fővárossal közösen elfogadott tervek eléggé jellegtelenek lesznek ahhoz, mintsem bármivel is kitűnjenek a tereken, de ahhoz elég modernek lesznek, hogy valamiképp mégse illeszkedjenek a jórészt klasszicista városképbe.

A várható, építőipart is súlyosan érintő recessziót figyelmen kívül hagyva tizenhét köztéren terveznek átalakításokat, építéseket és beruházásokat – amikbe a négyes metró miatti hajcihő még nincs is beleszámolva. A megbízók jórészt a kerületek önkormányzatai és a főváros, de pár szállodákban érdekelt cég is megtalálható a listán. Természetesen az egyeztetés a megbízók és a lakosság – de még az építészszakma közös berkeiben is – elmarad, így pár év elmúltával igencsak kaotikus, a népnek esetleg nem tetsző városképet kaphatunk majd – pedig ők élnek itt, nap mint nap.

A megújulók közt lesz az eddig érinthetetlennek hitt Blaha Lujza Tér – egy luxusszálloda megépülésével -, a Kossuth tér parkos jellege mellett földalatti látogatócentrumot kapna, és a Szervita tér is egy high-tech épülettel gyarapodna (amennyiben eldől végre annak dinamikusan változó mérete). De a Hősök terére is terveznek 9×9-es üvegkockát múzeumbővítéssel, a Köztársaságtérre új Erkel Színház épül, a Moszkva teret pedig várhatóan teljes tér-rehabilitációnak vetik alá. A Nyugati térre tervezett kormányzati negyed alakulása viszont továbbra is kérdőjelek sorozata marad.

A Margit híd lezárása

Magyarországon nem ritka jelenség, hogy egy utcát háromszor túrnak fel egyazon hónapban – különböző okok miatt – vagy olyan útlezárást csinálnak két szomszédos kerületben, ami megbénítja a főváros teljes ottani részét -, mivel semmilyen egyeztetés nincs a munkákat végző tucatnyi hivatalos szerv és cég között. Sőt, mintha mindkét fél arra törekedne, hogy a folytonos betonfelszedés, majd lerakás után több pénzt kelljen fizetni, mintha egyhuzamban megcsinálták volna az egészet.

Ennek látszatán át égi fényként ragyogja be a fővárosban közlekedők életét azon örömhír, amelyben tudatják, hogy a Margit hidat addig nem zárják el felújítás céljából, amíg Szabadsághidat át nem adják újra a forgalomnak (ez az időpont tavaszra várható). Eredetileg ez nem így lett volna, hanem januártól került volna a hídra forgalmi lakat, de a főváros mégiscsak összehangolta a munkálatokat – valószínűleg azon nemzeti kórusban zengő anyázás hatására, ami kialakult például a bringások körében is.

Itt még nincs vége a történeknek, ugyanis egész Európa – a budapesti vezetést is beleértve – támogatja a kerékpárutak építését, így egyértelműnek látszott, hogy a Margit híd felújítása során raknak rá egy bringa utat is. Ám úgy tűnik kishazánkban semmi sem egyértelmű, ami logikusnak tűnik. Bár a Magyar Kerékpáros Klubbal több tárgyalást is folytattak, és végül egy konszenzusos megoldásra jutottak, de úgy nézett ki, hogy az elkészült tervekből csak azt hagyták ki, amiben megállapodtak. Végül két hete elkészült a legújabb terv, amiben már a kerékpárosok munkacsoportjának javaslatai is szerepeltek. Remélhetőleg ki is tart majd a munkálatok elkezdéséig.

A tervek szerint 2010. augusztus végén adhatják vissza a hidat a közúti forgalomnak, a hídfelújítás teljes befejezése pedig december végére várható.