Kultúra
Camera obscura – kortárs sötét szobák
Elsötétített pajtától kezdve unicumos üvegen át az emberi szájig a legkülönfélébb dolgokból készítettek művészek a fényképezőgép elődjének tartott camera obscurát; a munkáikból összeállított sokszínű tárlat anyaga hétfőtől tekinthető meg a budapesti Magya
A Camera obscura – kortárs sötét szobák címet viselő kiállítás a közelmúltban meghirdetett Camera Obscura fotópályázatra érkezett, a zsűri által értékelt alkotásokból áll – mondta el Kőrösi Orsolya, a Magyar Fotográfusok Háza ügyvezető igazgatója a tárlatvezetéssel egybekötött hétfői sajtótájékoztatón.
A bemutatott anyag különlegességét a létrehozásához szükséges technika egyedisége, időigényessége és a hozzá kapcsolódó képalkotói hozzáállás adja – jegyezte meg Kőrösi Orsolya, hozzátéve: a falakon látható képek egy jól átgondolt alkotói folyamat végeredményeként születtek meg, sokszor filozofikus mélységű és rendkívül látványos tárlatot garantálva.
"A camera obscura maga a nagybetűs fotográfia, és manapság, mikor már lényegében bármivel lehet fényképet készíteni egy fajta menekülési útvonal is egyben" – jegyezte meg Teleki Balázs, Balogh Rudolf-díjas fotográfus, a kiállítás kurátora.
A január 4-ig látható tárlat mellett több, a camera obscurához kapcsolódó programnak is otthont ad a főváros: Budapest két pontján állítottak fel szobaméretű, egyszerre több látogatót is befogadó camera obscurákat – az elsötétített építményekbe csak egy-egy apró lyukon keresztül jut be a fény, amely a házikók belső falára vetülve a környéken közlekedő járókelőket mutatja fejjel lefelé.
A szabadtéri camera obscurák mellett beltéri lyukkamerák is láthatók a város különböző pontjain, és hétvégenként egy camera obscurává alakított busz is járja majd Budapest utcáit a város forgatagát a feje tetejére állítva mutatva be a rajta tartózkodóknak.
A Mai Manó Ház mellett a Millenáris és a Feltételes Megálló Galéria is a témához kapcsolódó tárlatoknak ad otthont – utóbbiban a camera obscura alkotótáborban készült munkák láthatóak.
A camera obscurát, a sötétkamrát tartják a fényképezés ősének.
A zárt doboz egyik oldalán vágott lyukkal szemben homályos üveget helyeztek el, amelyen fordított állású kép keletkezett. A kép rögzítésére először a francia Joseph Nicefore Niépce volt képes, aki a kamera képét fényre keményedő bitumennel bevont üveglapra vetítette és fixálta – igaz, ötnapos (később már "csak" 8-10 órás) exponálási idővel.
Forrás: MTI