Terjed a zsidózás és cigányozás

A szélsőjobboldali akciók felerősödése egyértelműen a 2006-os őszi zavargásokhoz köthetők. Ezek kiváltó oka pedig Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése volt. A radikalizmus terjedésében nagy szerepet játszott továbbá az Olaszliszkán történt eset, melyben egy cigány család vert halálra egy pedagógust, aki autójával elütötte a család egyik gyermekét. (A kislánynak nem eset baja). A Magyar Gárda színre lépése pedig olyan gátakat szakított át a hazai nyilvánosságban, amelyek az előítéletek nyílt artikulálódását korábban jelentősen visszafogták.

A cigányellenesség a legkomolyabb konfliktus

Ezek összhatása nagymértékben növelte hazánkban a szélsőjobboldal potenciális társadalmi bázisát és politikai mozgásterét. Az intézet kutatása szerint a nyilvánosságban megjelenő, egyre kevésbé kódolt antiszemitizmus továbbra is fontos politikai identitásképző erő a radikális jobboldalon. Azonban kimutathatóan sokkal jelentősebb veszélyt jelent hazánkban a roma és nem roma társadalom között erősödő ellentét, mely egyértelműen hazánk legfontosabb társadalmi konfliktusa.

A jelenlegi helyzet nem a kibontakozás felé halad, ami egyszerre köszönhető a parlamenti pártok struccpolitikájának, a megfelelő kormányzati programok hiányának, a Magyar Gárda agresszív szimbolikus fellépéseinek, továbbá a hazai cigányság gyenge identitásának és ezzel összefüggő alacsony szervezettségének. Ugyan a Magyar Gárda sehol sem okoz valódi konfliktust, ám demonstratív megjelenésük olyan lendületet ad a cigányellenességnek, mely semmiképpen sem kívánatos.

Magas az ingerküszöbünk

A magyar közvélemény, a média és a jogalkalmazók (rendőrség, ügyészség, bíróságok) ingerküszöbe két év alatt rendkívüli módon megemelkedett a gyűlöletkeltő, uszító kijelentésekkel szemben az utóbbi években. Ez szintén elősegítette a szélsőséges eszmék terjedését.

A Political Capital úgy látja, a helyzetet tovább rontja, hogy teljességgel hiányzik a politikai szereplők közös fellépése, és a szélsőségesekkel szembeni politikai konszenzus. Az egységes, hatékony fellépés hiánya miatt a jogállami intézmények bénultnak mutatkoznak az új szélsőjobboldallal szemben, ez pedig bátorítólag hat a radikálisokra.

Szubkultúrává vált

A jobboldali radikalizmus ma ugyanakkor nem csak mint ideológia, de mint viselkedésminta is terjed. Lázadási lehetőséget kínál, ezzel pedig divatjelenséggé válik, mely főleg a fiatalok körében hódít. A radikális szubkultúra ma nemcsak saját ideológiával, hanem zenekarokkal, szórakozóhelyekkel, öltözködési trendekkel, rádióadókkal, fesztiválokkal és közvetítő szerepet betöltő értelmiségi körrel is rendelkezik.

Romaellenesség és antiszemitizmus

Hazánkban a legkomolyabb etnikai problémát egyértelműen a cigányellenesség jelenti. Mára ez a lakosság többsége számára nyíltan vállalt, élő és könnyen aktivizálható vélekedés. Egyre kedvezőtlenebb továbbá a szélsőjobboldali nyilvánosságban megjelenő romakép: a korábbi ártatlan sztereotípia (hangos, temperamentumos, hedonista, muzikális) változóban van: a romák egyre inkább agresszív, veszélyes, fenyegető és kriminális kisebbségként jelennek meg.

Ez a kép pedig alapot nyújt a radikálisoknak a fellépésre: a Magyar Gárda például éppen a „cigánybűnözéssel” indokolja saját létezését és a „többség védelmében” meghirdetett felvonulásait, melyek célja valamely erőszakos cselekmény kiprovokálása. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány leszögezi, a hazai romaellenesség nem tekinthető kiemelkedően magasnak a térségben: Csehországban és Szlovákiában a romákkal szembeni távolságtartás meghaladja a hazait.

A zsidókkal kapcsolatos sztereotípiákra a nagyfokú állandóság jellemző. Jelentősen különbözik az antiszemitizmus és a romaellenesség társadalmi bázisa is: míg a romaellenesség a falvak lakóira erősebben jellemző, az antiszemitizmus inkább nagyvárosi jelenség.

Bevándorlóellenesség

Magyarországon nincs jelentős mértékű bevándorlás, így a vándorlókról élő sztereotípiákat nem maguk a bevándorlók, hanem az ismeretlentől való félelem, továbbá a nyilvánosságban és a politikai vitákban kibontakozó bevándorlókép alakítja ki. Az utóbbi években a hazai politikai szereplők pedig aktívan elősegítették a migrációval kapcsolatban rögzült félelmek erősödését.

2002-ben az ellenzékben politizáló MSZP 23 millió román munkavállaló érkezését vizionálta, majd 2004-ben ugyancsak az MSZP a kettős népszavazás kapcsán szintén a külföldi munkavállalókkal szemben kampányolt. Ezek aztán nem igazolódtak be, a kampány azonban sikeres volt.
@@

Kínaiakkal riogatnak

A jobboldalon az utóbbi években folyamatossá vált az Európán kívüli bevándorlókkal, főként a kínaiakkal való riogatás. Mindezek után nem meglepő, hogy a magyar lakosság többsége mind a közbiztonsági, mind a munkaerő-piaci, mind a kulturális szempontokat tekintve rendkívül előítéletes a migránsokkal szemben.

A bevándorlókkal szembeni tolerancia hazánkban az egyik legalacsonyabb egész Európán belül. Amennyiben a konkrét tapasztalatok „kéznél vannak”, ez az egyelőre még célpont nélküli előítéletesség megágyazhat a sikeres bevándorlóellenes populista politikának. Hazánkra is hathat a jövőben az olasz példa, ahol a bevándorlók elleni szigorú fellépés soha nem látott népszerűséget hozott Silvio Berlusconi miniszterelnöknek.

A média passzív és aktív előítéletessége

A tanulmány szerint a média hozzáállása a szélsőjobboldali jelenségekhez kedvezőtlen irányba változott. Egyrészt, a médiában erősödött a passzív előítéletesség: a médiumok 2006 után egyre nagyobb teret engedtek a radikális szereplőknek nézeteik közvetlen és ellenvélemény nélküli kifejtésére. Ezzel a nyilvánosság számára is fogyaszthatóvá váltak a radikális gondolatok. A sajtó a szélsőjobboldali akciók újszerűsége következtében gyakran nem képes segíteni a nézőt a jelenség megértésében és az információk feldolgozásában.

Bizonyos orgánumokban növekedett az aktív előítéletesség. Egyre gyakrabban jelennek meg a nem radikálisoknak szóló orgánumokban is kirekesztő, etnikai indulatokat gerjesztő kisebbségellenes tudósítások, vélemények, interpretációk. Furmann Imre jogász, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke ezt példával is igazolta. A Monorierdőn történt tragédiát több médium is eleinte úgy tálalta, hogy kábellopás lehetett a kiváltó ok. Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban a jogász szerint a nézők nagy többsége a romákra gondol, így a híradás elérte, hogy a cigányokat tegyük felelőssé a halálos balesetért. Furmann Imre egy pozitív példát is hozott: ma már a rendőrségi körözésekben nem tüntetjük fel az etnikai hovatartozást.

Tudatosan használják a médiát

Az újjászerveződött szélsőjobboldal legfőbb fegyvere a tanulmány szerint éppen a tudatos, modern igényeknek megfelelő és hatékony médiahasználat. Ennek segítségével nemcsak a saját szimpatizánsokat, hanem az egész társadalmat szólítja meg. A médiaképes akciók sikerének köszönhetően a szélsőjobb társadalmi jelentősége messze túlmutat az egyes szervezetek vagy személyek valódi lehetőségein.

A radikális szcéna főszereplői tudatosan használják a nagy nézettségű médiát, jó arányérzékkel eltalálva azt a stílust, amivel szélsőséges gondolataikat úgy közvetíthetik, hogy még nem írják ki magukat a televízió-képernyőkről. A nyilvános szereplés számukra nem csak a nézetek és a számukra fontos fogalmak (pl. „cigánybűnözés”) terjesztésének módja, hanem hatalmi eszköz is: a médiaérdeklődés középpontjába kerülő személyek könnyebben fogadtatják el magukat a radikális közösségen belül.

A válságok hatása az antiszemitizmusra

Ormos Mária történész, történelmi áttekintést adott a rasszizmusról, leginkább az antiszemitizmus kapcsán. Előadásában hangsúlyozta, hogy gazdasági világválságokkal párhuzamosan mindig megjelent a bűnbak keresés. A zsidóság pedig attitűdjénél fogva – bankárok, illetve mint a pénzügyi világban dolgozók – remek célpontot nyújtott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha nincs az 1929-es gazdasági világválság, nincs holokauszt sem.

Ladányi János szociológus a romakérdésre fokuszált. Szerinte cigányellenességre már nem ad magyarázatot a gazdasági helyzet változása. Hangsúlyozta azt is, a rasszizmus nem csak a jobboldalon van, a baloldali politikai erők között is jócskán vannak rasszista megnyilvánulások.

Balázs Péter volt EU-biztos úgy látja, a rasszizmus ideológiája azért tud terjedni ma Magyarországon, mert a társadalom szervezete legyengült. „Egy legyengült szervezetben pedig minden vírus könnyen elhatalmasodik” – mondta.