"Ez rendkívül ritka lelet, különösen ha figyelembe vesszük az aranyszállal körbetekert markolatát. Ismereteink szerint ilyen kard még sohasem került elő Görögország területén" - mutatott rá Maria Gatszi régész.

Az Archaeologica című régészeti honlap szerint az Ausztriában végzett anyagvizsgálatok szerint a Kr.e. XII. századból származó 94 centiméteres kardot itáliai eredetű bronzból kovácsolták.

A mükénéi harcos földi maradványaira egy éve, útépítés során bukkantak az Athéntől 300 kilométerre nyugatra fekvő Amfilohia város közelében. A leletek között akadt egy csontmarkolatú bronzkard, egy pár lábvért, nyíl- és dárdahegy, arany boroskupa, bronzüst, valamint egy tőr. Az utóbbi szintén ritkaságnak számít a maga nemében, mivel kétféle fémből - bronzból és vasból - készítette az egykori fegyverkovács.

A leletek azt bizonyítják, hogy a mükénéiek kiterjedt kereskedelmet folytattak a földközi-tengeri térség más civilizációival.

A műkénéi civilizáció, amely a mai Görögország csaknem egész területére kiterjedt, s kolóniákat alapított Kis-Ázsiában és Cipruson, a Kr.e. XVII. és XII. század között virágzott. Kr.e 1400 körül kiterjesztette uralmát a minószi civilizáció központjára, Krétára is.

Ezt a társadalmat katonai arisztokrácia irányította. A mükénéi nemeseket kaptársírokba (tholoi) temették. Ezek nagy kör alaprajzú kamrák voltak magas boltozatos tetővel, kővel szegett széles bejárattal. Az elhunyt mellé nem egyszer helyeztek tőrt vagy más hadifelszerelést. A nemeseket gyakran helyezték sírba aranymaszkkal, tiarával, páncéllal és drágakővel díszített fegyvereikkel együtt. A halottakat ülve temették el és a nemesek egy részét mumifikálták.

A mükénéi civilizáció Kr.e 1100 körül omlott össze.