Atomerőművi hulladékok bátaapáti temetője

Húsz év telt el azóta, hogy a Baranya megyei Ófaluban tiltakoztak az ellen, hogy ott épüljön meg a paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékainak tárolója. A község lakói 1988-ban elérték céljukat, azt azonban nem tudták megakadályozni, hogy 2008-tól a közeli, de már Tolna megyében fekvő Bátaapátiban helyezzék el a hulladékokat tartalmazó hordókat.

Az ófalui kudarc után öt évvel, 1993-ban tárcaközi célprojekt indult a helyszín kiválasztására. A kiterjedt földtani kutatás után két helyszín, a szintén Tolna megyei Udvari és a Bátaapátihoz tartozó Üveghuta maradt fenn a rostán. Előbbi helyen löszös talaj van, amely csak felszíni tároló építésére alkalmas, Bátaapáti viszont gránitképződményen fekszik. Ráadásul az itt élők már a kutatási fázisban is jelezték: nincs ellenükre a leendő tároló.

A felszín alatti kutatási program 2004-ben zárult le, s egyben elkezdődött az építkezés előkészítése. Mára elkészültek a tároló felszíni létesítményei, a központi és a technológiai épület mintegy hétmilliárd forintból, valamint két lejtős akna 1700 méter hosszan. A felszín alatti kamrák 2010-re állnak majd készen arra, hogy fogadják a hulladékokat. A beruházás összköltsége 38 milliárd forint.

Bár a tárolót köznyelven sokan "atomtemetőként" emlegetik, a hordók csak kis és közepes aktivitású atomerőművi hulladékokat – kesztyűket, munkaruhákat, munkaeszközöket, a tisztításhoz használt folyadékot – rejtenek majd. Azaz olyanokat, amelyeknek a hőfejlődése jelentéktelen, és a felezési ideje kevesebb, mint 30 év – tudtuk meg Hegyháti Józseftől, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. igazgatójától. Vagyis: ha most a hulladék radioaktivitása 100 egység, akkor az legfeljebb 30 év alatt a felére csökken. Így kiszámolható: 500-600 évre van szükség ahhoz, hogy radioaktivitása ne legyen nagyobb a természetes háttérsugárzás aktivitásánál.

– A szilárd hulladékot tömörítik, hordókba csomagolják, a folyékony hulladékot becementálják – vázolta a technológiát az RHK vezetője. – A Kft. már az üzemeltetési engedély birtokában van – tette hozzá.

Először, várhatóan október közepén 3000 hordónyi hulladék érkezik az atomerőműből Bátaapátiba. A hordókat egy erre a célra vásárolt szállítókocsival hozzák majd Paksról.
– Embereink szúrópróbaszerűen valamennyi hordót ellenőrzik Pakson, majd a bátaapáti fogadóépületben is – érzékeltette a szigorú biztonsági intézkedéseket Hegyháti József.

A hulladék elhelyezése a földfelszíni épületben azonban csak ideiglenes; később – a remények szerint 2010 közepére elkészülő – felszín alatti tárolókban lesz a helye az említett 500-600 évre. A jelenlegi engedély szerint a hordókat betonkonténerbe rakják, majd a becementezett, lezárt, tiszta hordók kerülnek le a 150-200 méteres mélységbe. A szakember szerint a gránithegy gyomra nem csak az atomerőmű eredeti, 30 éves ciklusa alatt keletkező mintegy 40 ezer köbméternyi hulladékot képes elnyelni, hanem arra is alkalmas, hogy a tárolót szükség szerint bővítsék. Így nem kell új helyet keresni akkor, ha 20 évre, a 2030-as évekig meghosszabbítják az erőmű üzemidejét.

Bár a létesítményt több száz évre tervezték, s nem kevés pénzbe kerül, viszonylag kevesen működtetik. Ötven fő az összlétszám, köztük huszonnégy fegyveres őr vigyáz a tároló biztonságára.
Az alig ötszáz lelket számláló, az 1946-os kitelepítés előtt jobbára németajkúak lakta völgységi falu (német nevén Abstdorf) egyébként 2005-ben népszavazáson elsöprő többséggel biztosította támogatásáról a tárolót.

– Azt gondolom, a lakosság hozzáállása azóta nem változott. Szerződésünk van az RHK Kft.-vel és az Országos Atomenergia Hivatallal, a tároló adóbevételt, munkahelyeket jelent a településnek – tudatta Krachun Szilárd polgármester.

Bátaapáti – és a környékbeli falvak – emellett további anyagi előnyét is látják a Nemzeti Radioaktív Hulladéktárolónak. Krachun Szilárd is utalt rá: a parlament döntése szerint a kutatásokra és a beruházásra fordított összeg hat százalékát kapja meg a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Testületet alkotó hét település. Ez évente 300-500 millió forint, amelyet az önkormányzatok osztanak szét egymás között.
– Amikor mi felvállaltuk, furcsán néztek ránk, hogyan adhat helyet a falu a hulladéktárolónak – idézte fel a polgármester. – Most azt mondom, mi voltunk a szerencsénk kovácsai.
Krachun Szilárd egyébként arra is számít, hogy a tárolónak köszönhetően fellendül a falu iránti érdeklődés és az idegenforgalom. Szerinte ezt bizonyítja, hogy eddig közel tizenkétezren látogatták meg a kutatások, majd az építés helyszínét.
Megkérdeztük egy helybeli bortermelő cég vezetőjét: van-e hatása az egyébként jó hírű bátaapáti borok jövőjére a hulladéktároló jelenléte. Az ügyvezető igazgató – bár azt kérte, ne közöljük a cég és az ő nevét -, elmondta: lehet, hogy bizonyos vásárlókörök számára esetleg negatívumként hat, ám vállalkozásukat alapvetően nem zavarja a tároló.