Felvidéki autonómia: rosszindulatú manipuláció

Kezdjük a legaktuálisabbal, az autonómia kérdésével. Miért most jött az autonómia ötlete?

Nem teljesen értem, mire gondol?

Megjelentek írások a napokban arról, hogy Ön meghirdette az autonómiát, s hogy szlovákiai magyar parlamentre van szükség.

Ezt én butaságnak tartom, rosszindulatú manipulációnak. Nem hirdettem meg semmit.

Még Bugár Béla is reagált az ügyre, azt mondta, hogy felelőtlen és káros az Ön autonómia-ötletelése.

Bugár úr téved, nem először. Hogy világos legyen: szombat este találkoztam Dunaszerdahelyen Tőkés Lászlóval, s elmondtam neki, hogy 5 évvel ezelőtt, még kormányhivatalban kidolgoztunk egy dokumentumot, amely a Szlovákiában élő kisebbségek jogállásáról szólt. Ezt a 2002-es, második Dzurinda-kormány programjának alapján tettük, amely tartalmazta ezt a kötelezettséget, a kisebbségi kultúra és oktatásügy önkormányzatát, értelemszerűen nem csak a magyarok, hanem a többi közösség számára is. Erről a dokumentumról háromszor tárgyalt az akkori koalíciós tanács, de sajnos a szlovák kollégáktól nem kapott támogatást, így nem került a parlament elé. Erről beszéltünk Tőkés Lászlóval.

Nem értelmezhető ez mégis egyfajta kulturális autonómiaként?

A kultúra és oktatásügy önkormányzatáról van szó.

Tehát ez autonómiaként semmilyenképpen sem értelmezhető.

A Magyar Koalíció Pártja nem használja az „autonómia” kifejezést, mert Szlovákiában ez torzult módon rögzült a közgondolkodásban.

Hetekkel ezelőtt elfogadtak egy szándéknyilatkozatot egy brüsszeli összmagyar lobbiirodával kapcsolatban. Mit várnak ettől az irodától?

Valószínűleg ezt majd az üzemeltetőknek kell pontosítaniuk. Létrejött egy 19 tagú kuratórium, amelybe mi csak egy tagot delegálunk. Az iroda fenntartója a magyar Országgyűlés, illetve az országgyűlési pártok. Úgy gondolom, hogy ennek elsősorban információkat kell szolgáltatnia a kisebbségi közösségekről, azok életéről és problémáiról, az Európai Unió döntéshozói számára. Egyébként Brüsszelben tudtommal több mint 5000 lobbiiroda működik, tehát ez nem valami újdonság.

Ez azonban egy határokon átívelő lobbiiroda lesz.

A Siemens lobbiirodája is határokon átívelő.

Azonban a szlovák és román politikai elit az összmagyar lobbiirodát nem biztos, hogy jó szemmel nézi, ellentétben a Siemensével.

A tényszerű információkkal kapcsolatban senkinek nem lehet kifogása. Amennyiben tisztességes politikát folytatnak Magyarország partnerei a szomszéd államokban, akkor nincs szenzáció, akkor tisztességes kisebbségi politika van. Megjegyzem, a második Dzurinda-kormány idején nem volt szükség ilyen irodára. A kisebbségi politikával persze akadnak problémák, azonban ennek a kulcsa mindig az aktuális hatalom kezében van. Az tud javítani és rontani is, aki a hatalmat gyakorolja. Szlovákiában azt látjuk, hogy főleg a Szlovák Nemzeti Párt kormányzati részvétele rontott a helyzeten.

Ján Slota – ha már nála tartunk – mekkora akadályt jelent? Komolyan veendő figura ő vagy csak egy hőzöngő bohóc?

Slota mint személy és politikus önmagában nem jelentene nagy gondot, ha nem lenne hatalmi pozícióban. A probléma ott van, hogy Robert Fico kormányra emelte őt és három olyan minisztériumot bízott a Szlovák Nemzeti Párt politikusaira, amelyek fontos tárcák, s érzékenyen érintik a magyar-szlovák együttélést. Most csak a szlovák oktatási minisztériumra utalnék, amely egy többnemzetiségű társadalomban, ahol kisebbségi iskolarendszer működik, nem folytathatja az egy nemzet (csupán a szlovákság) szempontjából megfogalmazott elképzeléseit. Ez fokozza a problémát: oda beültették a saját embereiket, akiknek más világlátásuk van, mint amilyennek a 21. század Európájában lennie kellene.
@@

Milyennek ítéli az Unió jogvédelmi apparátusát az úgynevezett Slota-jelenséggel kapcsolatban?

Az Unió jogvédelmi apparátusa fejletlen és nem hatékony. Ezért lenne jó ebben a kérdésben továbblépni, de a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos problémák s egyéb európai viták mutatják, hogy ez nem lesz egyszerű. Éppen olvasom a mai sajtóban, hogy Ausztriában is ellentétes folyamatok történnek, s ez nem kizárt más országokban sem. Az európai politika is egyensúlyozik, egyensúlyozni kénytelen ebben a helyzetben. Jelen pillanatban a legértelmesebbnek egy dialógus tűnik, amelyet az Európai Szocialisták Pártja és a Smer, a legerősebb szlovák kormánypárt folytat. Az európai szocialisták létrehoztak egy monitorozó bizottságot is, amely rendszeresen jár vissza Szlovákiába, s mindig találkozik velünk is. Én Hannes Swoboda úrral jó kapcsolatokat tudtam kiépíteni, s mindig meg tudjuk beszélni a legújabb fejleményeket. Jelen pillanatban az európai befolyásnak ez a leghatékonyabb csatornája.

Jelenleg az Unió úgy fest, mint egy gazdasági érdekvédelmi konglomerátum. Hiába vannak meghirdetve a jogvédelmi elvek, nyilatkoztatok, mintha ezek háttérben lennének. Milyen elképzelése van Önnek az uniós jogvédelemmel kapcsolatban, miben kellene változtatni Brüsszelben?

Teljesen egyetértek és ez egy mélyebb probléma. Én négy évig miniszterelnök-helyettesként felügyeltem Szlovákia és az akkori kormány Európa-politikáját is. Valóban, Európa jelen pillanatban gazdasági és pénzügyi szempontból eléggé integrált és hatékony rendszer, azonban politikai és külpolitikai szempontból törpe, nem hatékony, kiszolgáltatott. Jó lenne egy európai chartát elfogadni a történelmi, hagyományos kisebbségek jogairól és arról, hogy ezek az európai kulturális sokszínűség részei. Én ilyen irányba vinném el az európai gondolkodást, de elismerem, hogy be kellene fejezni a lisszaboni szerződés ratifikációját, amelyben van egy fél mondat, amire építve lehet továbblépni.

Az erőszak ellen kezdeményeztek egy Európai Chartát, amit akár hivatkozási alapként lehetne használni a szlovákiai magyar kisebbség kérdésében. Hatásos lehet az ilyen?

Nem igazán hatásos sajnos. Európában mindenki csóválja a fejét a helytelen kijelentésekkel kapcsolatban, de ez orvoslást nem igazán jelent. A "doktort", aki ezt a helyzetet meg tudná gyógyítani úgy hívják: Robert Fico. Nem szabadna ilyen politikusokat, ilyen politikai erőket hatalomhoz engedni. Ez nem csupán Szlovákiára igaz, hanem a világ minden demokratikus országára. Egészében véve úgy látom, hogy Európában egy intellektuális vákuum van, s ebből adódik a politikai vákuum is. Nincsenek igazából olyan személyiségek, akik egyértelműen tovább tudnák lendíteni az európai egységesülési folyamatot. Ez számos negatívumot produkál, nem csak a kisebbségi politikában, az emberi jogok területén, hanem egyáltalán a politikában, az értékrendben. Európa, úgy érzem, egy kicsit válságban van. Ahhoz, hogy ezen túl tudjunk lépni elkötelezettebb európaiak, elkötelezettebb európai személyiségek kellenek. Nagyon hálás vagyok a magyar parlamentnek, amiért a magyar-szlovák megbékélésről szóló nyilatkozattervezetünket mind az öt párt támogatta, s írásban deklarálták, hogy erről a kérdésről hajlandóak a szlovák parlamenttel tárgyalni. Ez fontos, s úgy gondolom, hogy a normális az lenne, ha a gondjaink megoldását elsősorban önmagunktól, kölcsönös empátiánktól és politikai felelősségünktől várnánk, s nem valamiféle brüsszeli döntőbíróságtól. Ezért a magyar és a szlovák parlamentnek, kormányoknak aktívaknak kell lenniük. A probléma, hogy Ján Slotának és pártjának ez a viselkedés nagyon könnyű szavazatszerző mechanizmus. Karban tartják ezekkel a kijelentésekkel a magyarellenességet, amikor pedig jönnek a választások, akkor elég csak ezeket elismételni, s máris mozgósítják a választókat. Engedje meg, hogy visszautaljak egy elemre: három héttel ezelőtt egy felmérés megmutatta, hogy a 14-15 éves gyerekek a magyarokban látják a legnagyobb ellenséget. Ennek aztán volt egy másik része: megkérdezték a gyerekeket, hogy ez miért van. A válaszok nagyjából azok voltak, hogy a magyarok eleve szlovákellenesek, a magyaroknak bohóckirályuk van, a magyarok elfoglalták tőlünk 1100 évvel ezelőtt, a honfoglaláskor ezt az országot. Szó szerint visszamondták Ján Slota szavait. Ez a bizonyíték arra, hogy Slota kijelentései sajnos befolyásolják a társadalmi tudatot, a közbeszédet, s a gyerekek tudatát is.

A már említett lobbiirodán keresztül lesz lehetőség fellépni Ján Slota kijelentései ellen?

Én nem értékelném túl a lobbiiroda szerepét, az legfeljebb információkat tud szolgáltatni azokról a magyar közösségekről, amelyek európai uniós tagországban élnek. Nekünk megvan a politikai képviseletünk az európai Parlamentben, van két képviselőnk, ott vannak Magyarország képviselői is, megvannak a közvetlen csatornáink, az Európai Unió intézményrendszerének alkotói vagyunk. A lobbiiroda az információáramlás szempontjából lehet fontos.

Éppen Ön nyilatkozta, hogy van két képviselőjük, akik számuknál fogva túl nagy eredményeket nem tudnak elérni.

Az Európai Parlamentben egyetlen ország képviselői sem juthatnak hegemóniához. Ugyanakkor fontos, hogy a mi hangunk ott legyen. Mi nem leszünk az Európai Unió további fejlődésének fő meghatározója. Kellene ugyan egy vezetői szerep, erő, amit azonban nem tőlünk kell elsősorban várni. Fontos azonban, hogy részesei legyünk a folyamatoknak, a nézeteinket és véleményünket hangoztathassuk.