17:30

Érdeklődtünk, ki mit szól a dologhoz. A jó hír az, hogy senki nem lepődött meg (hogy akkor mi a bánatért volt ez az egész színjáték, nem tudjuk). Csapody Miklós szomorúan hallgatta Kóka János parlamenti pályafutásának legrosszabb beszédét, és persze nem vette jó néven a kritikákat sem.

Rogán Antal szintén nem várt mást, bár szerinte előbb-utóbb nem lesz más választás. Ugyanakkor úgy véli, valamilyen költségvetést minden bizonnyal elfogadnak majd - csak éppen ez nem fogja majd megoldani az ország problémáit. Az pedig, hogy pártjának nincsenek konkrét javaslatai, szerinte nem helytálló: számos elképzelésük van. Ezeket azonban csak akkor tudják részletesen kidolgozni, ha pontosan látják az ország anyagi helyzetét. A brit konzervatív ellenzék esetében sem kér senki sem számon semmilyen részletes tervet - vont párhuzamot. Elég az alapprogram.

Mesterházy Attila szocialista képviselő szerint természetesen bebizonyosodott (újra), hogy egyedül az MSZP-nek van önálló gazdasági programja. A tárgyalások folytatódnak az SZDSZ-szel, szakpolitikai kérdésekről, és nem szakértői kormányról. Ja, és biztos lesz valamilyen kompromisszum is, tehát valamilyen költségvetést is biztosan megszavaznak.


16:52

171 igen és 204 nem szavazat mellett a Parlament nem oszlatta fel magát. Egy K.nder-tojásban több a meglepetés, de legalább jöhet Barroso.

16:42

Kóka János beszél jó ideje, épp az MDF-re keni a szocik támogatását. Ügyes ötlet. Őt Göndör István követi, hellyel-közzel hangos tapsot is kap. Az idő kínkeservesen múlik, várjuk Barrosot vagy a végleges döntést. Úgy tűnik, az esti Híradóknak dolgoznak.

Közben jön a hír: Orbán megunta a várakozást, így Barroso nem kapott belőle. Biztos bosszú Sarkozy elnök úr hasonló antiorbániánus viselkedéséért. Ne akarjanak mostanság találkozni vele, biztos tovább akarja adni.

Kint állítólag tüntetnek, a metrótól már nem lehet eljutni a parlamenthez. Itt van a MIÉP és az Élőlánc, meg az Ottó, a Tót Ottó.

Fodor Gábor higgadtan telefonál mellettünk, nem izgul. Ő már ismeri a napi végeredményt. Irigyeljük érte.

Most meg Navracsics. Nem unják. Ez valami ijesztően elképesztő.

16:18

Jelentem, a vécé becsapós: nem lehet eldönteni, csillog a mozaik, vagy isten ne adja: vizes. A képviselők dohányzóját már megtaláltam, a sajtósokét még nem. Jól eldugták, ne vegyüljünk (pláne ne lehessen kompromittáló felvételekkel kellemetlen helyzetbe hozni a képviselőket, khm).

Amúgy sehol semmi érdekes. Kezdünk unatkozni. Mellettünk épp a Csányisanyi szerepét tárgyalják az MDF sztorijában: a lényeget sajnos túl halkan, de így is örömteli, hogy nem csak a mi fantáziánkat mozgatta meg a kérdés.

Az élet apró örömei. (A büfét még nem találtuk meg...)

15:36

Közben megindult az érdemi apró- és favágómunka: éppen egy lehetetlenül hosszú és unalmas című izét szavaztak meg Albánia és Horvátország NATO-ügyeivel kapcsolatban. Arról, hogy feloszlatják-e magukat, csak estefelé döntenek (szavazzanak meg nekünk túlóradíjat). Még előtte jön Barroso.

Megkérdeztük volna a folyosón telefonáló Kuncze Gábort, milyen eredményt vár (és kértünk volna nagyinterjút), de rém kedvesen lerázott: senkinek semmiről nem nyilatkozik. Se kicsit, se nagyot. Arról sem, mikor lesz új miniszterelnökünk szerinte. Ma este, harmincadikán, októberben, novemberben - semmi. Kedves mosollyal, nem ellenünk irányulóan, de nagyon semmi. De legalább a mosolya idézi a legszebb Torgyán-Kuncze csörték idejét. Az is valami.

15:09

A Fidesz időközben visszatért, kisebb a zaj is: most már Dávid Ibolya beszél - őt szabad hallgatni, éppen csak nem kellemes  fideszes füllel. Ugyan természetesen támogatja az MDF a parlament feloszlatását, mivel tehetetlen kormány és tétlen ellenzéke között nem akaródzik választania, van pár szava a Fidesz felé is: ki gondolná, a szocialisták is egyetértenek a felvetéseivel - de legalábbis tetszéssel fogadják őket. Pedig csak egy apró oldalvágása van a fékezhetetlen kisgömböc felé: ha úgyis elsöprő többséggel nyerik a következő választásokat, miért is kell nekik még az MDF-et is piszkálni? Balról taps, jobbról semmi; ezalatt Csapody és Botka képviselők épp árkot temetnek.

Dávid Ibolya szerint egyébként nagyobb a válság, mint korábban gondolta volna (szegény Almássy, pedig biztos csak a diákhitelt akarta visszafizetni): a fideszes megfigyelés-lehallgatás-kompromittálás kicsit megviselhette az idegeit. Az elnökasszony mérgező homályzónáról beszél, és a politikai alvilágról - közös kiállást sürget ellene - megint csak bal felől érezni az egyetértést.

Minden eladó - jön a következő felszólalás. Egészségügyi téma, távozunk. Kissé elkésett a képviselő úr: bár nem látjuk, a korábban feltűnően unott Molnár Lajos is tuti unja az egészet. Különben is: már rég lemonnyott, és Horváth Ágnes is. Újat kéne kitalálni...

14:33

Odabent nincs nagy változás: Gyurcsány helyett már Lendvai Ildikó beszél. Épp arról, hogy a Fidesznek nincs saját programja, és kérdés az is, melyik programot adják elő (a meg nem lévők közül): a népnek vagy a szakértőknek szólót, mert ugyebár különbségek akadnak a kettő között bőven.  Balról olykor taps, jobbról Navracsics unott arca. A folyosókon pezseg az élet, a fideszesek valószínűleg kifejezetten drukkolnak a minél hosszabb kormánypárti felszólalásoknak.

A külsős érdeklődés viszont figyelemreméltó, úgy tűnik, van, aki komolyan nem zár ki semmilyen lehetőséget sem: feltűnik a folyosókon Schmuck Andor és Gazsó L. Ferenc is (hogy szocialista apja, vagy nemszocialista elvbarátai miatt van itt, nem tudjuk). Kapolyi László telefonál, Hagyó Miklós Tóth Károllyal beszélget (valóban kövérítenek az objektívek, vagy megint lejárta párszor a kék túrát: a főpolgármester-helyettes lényegesen karcsúbb, mint azt az ember gondolná)  Látszik Zárug Péter Farkas is, egykori MIÉP-főtanácsadó, manapság a Hír TV polgári kerekasztalának (vagy mijének) egyik állandó vendége, mint politológus. Kimondottan emlékeztet egy rossz kisfiúnepperre, ráadásul a sajtópáholyban foglalja az újságírók helyét. Ejnye.

14:08

Az MTI szerint szavazgatnak, mi ilyet nem látunk, de azért körülnézünk. Drukkoljanak, hogy itt csak pályázattal lopjanak; megszerettük már ezt a laptopot.

13:51

Gidai Erzsébet emlékére néma felállás, majd Gyurcsány emelkedik szólásra. A Fidesz-KDNP pedig távozásra: a miniszterelnök bő fél ház előtt mesél terveiről.

Egyébként szépek, jók, megint belengeti az ingyenlaptopot (rosszkor voltam fiatal, ez most már biztos: ha tíz évvel korábban születek, real time élem meg a new wave legszebb pillanatait, ha tizenöttel később, a politikusok az én jövendő szavazatomért ígérnének meg minden hülyeséget).

A bennmaradt hallgatóság nem különösebben érdeklődik: Kuncze telefonál, Pető unottan néz, Horn Gábor a telefonját piszkálja (a pletykák szerint iPhone, nincs alkalmunk megnézni), Donáth László aludni látszik.

Olykor kisebb szoci taps köszönti Gyurcsányt: a fehéredő gazdaságról, a támogatott távfűtésről, az ajándéklaptopról, nemzeti közmunkaprogramról és szakképzési támogatásról is szó van.

Navracsics Tibor arcán érdekes mosolyt vélünk látni, a folyosón Jakab István beszélget, mellette Mikola István szerint kell beszélni a magángyógyszerészekkel (tudnánk, miről...), kicsit még arrébb Gulyás Dénes mesél valamit az elmaradó fizetésemelésről.

A folyosón zsibongás, ismerősök beszélgetnek.

Szerintünk nem lesz semmi, ötre jön Barroso, addig nem oszlanak fel, pláne, ha marad ez a tempó.


13:15

Jelentjük, bent vagyunk – szemben a képviselők nagy többségével. Ez Szili Katalint nem hatja meg különösebben, kezdünk.

Aki számít, jelen van – szinte kivétel nélkül. Fodor, Horn, Kóka, Gyurcsány és Hiller nyugodtnak tűnik. Orbán Semjén mellett piszmog, béke van és nyugalom.

Új esküvel kezdünk mindjárt, de előtte jelentés jön.

Dr. Szabadkai Tamás mandátumát igazolják, meg is esküszik. Az akkumulátorom merül, keresni kell majd egy konnektort. Szép az Országház, de villanyt nem találunk benne...