„A lakosság egészségéről rendszeresen gyűjtött adatok nélkülözhetetlenek az egészségügyi szektor megfelelő működtetéséhez, hiszen ezek figyelembevételével hozhatók csak megalapozott stratégiai döntések, és tervezhetők valóban célravezető programok. A lakosság egészségében bekövetkező változások követése biztosítja a kormányzati intézkedések hatásának és a felhasznált erőforrások hatékonyságának elfogulatlan megítélését.”

Fent idézett szövegrészlet a 2003-as Országos Lakossági Egészségfelmérésről (OLEF 2003) készített huszonnyolc oldalas gyorsjelentés első bekezdéséből való. Érdekes olvasmány, különösen az a szakasz, amely a megalapozott szakpolitakai döntésekhez elengedhetetlen rendszeres népegészségügyi felmérésekről szól. Ugyanis hiszik vagy sem, az ezredforduló után készített átfogó adatfelvételt a hangzatos tervek ellenére máig nem követte újabb…

Esetleges, kusza állapotok

Így aztán, mikor munkatársunk minap a legfrissebb magyar népegészségügyi adatokról érdeklődött a Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) közölték: jelenleg csupán 2003-as adatok vannak, amik rendelkezésre álnak. Az EUROSTAT ugyan minden évben bekéri a tagállamok lakossági egészségfelméréseiből származó eredményeket, a KSH viszont rendszerint az immár több mint öt éves „információkat” küldi el. A 2003-as felmérést teljes egészében az Egészségügyi Minisztérium finanszírozta, az abban az esztendőben rajtoló tíz éves Nemzeti Népegészségügyi Program keretében. Akkor a tárcánál azt a célt tűzték ki, hogy a komplex adatfelvételt megismétlik fél távnál,(vagyis épp idén, 2008-ban) majd a program végén, 2013-ban is. Immár biztosnak tűnik, hogy az idén esedékes felmérés elmarad, a kérdés inkább az, vajon miért. A KSH szerint ennek elsősorban intézményi okai vannak, hiszen egyszerűen feloszlott az a társaság, amely 2000-ben (még az Orbán-kormány megbízásából) az első, majd 2003-ban a második ilyen jellegű kutatást végezte. Az ezredfordulón véghezvitt felmérést még az Egészségfejlesztési Kutatóintézet hajtotta végre (a polgári kormány egészségügyi tárcájának háttérintézménye), ez azonban 2001-ben megszűnt. Pontosabban jogutóddal átkerült az Országos Epidemológiai Központba (itt készült a 2003-as kutatás). Ez papíron még létezik, állítólag azonban már senki sincs ott a „régi gárdából”.

Törvénytelenség

További „jó hír”, hogy hazánkban jelenleg a megfelelő törvényi keretek is hiányoznak a rendszeres lakossági állapottükör készítéséhez. Mert létezik ugye Magyar Statisztikai Törvény, csakhogy az nem kötelezi a mindenkori kormányszerveket a népegészségügyi felmérések szisztematikus megújítására. Kedvező legalább, hogy mostanában készül egy uniós kerettörvény, amely az egészségfelméréseket általános kritériumait szabályozná. Amennyiben elfogadnák (valószínűleg még az idén), végre legalább annyi haladást elkönyvelhetnénk, hogy ötévente kötelező lenne általános egészségfelméréseket végezni a tagországokban, így Magyarországon is. Kérdésünkre, miszerint mit tehet a Statisztikai Hivatal az ügy előremozdítása érdekében,  azt a választ kaptuk, hogy a hivatal nemrégiben benyújtott egy pályázatot az EUROSTAT-hoz, melyen ha sikerrel jár, jövőre talán összejöhet egy „hiánypótló” egészségfelmérés Magyarországon. Erre a statisztikus elmondása szerint egyébként jó esély van, de azt is, hogy amennyiben mégsem nyernek, elmarad a kutatás, mert a KSH-nak nincs 50 millió forint önereje az adatfelvételhez. Úgy tűnik, így megy ez…

Cikkünk megjelenése után a KSH sajtóigazítást kért lapunktól, az alábbi bekezdésben betűre pontosan közöljük a Statisztikai Hivatal hivatalos állásfoglalását:

"Egészségfelmérések Magyarországon

Magyarországon az utóbbi évtizedben két reprezentatív országos kérdőíves felmérést hajtottak végre az egészségügy terén (2000-ben és 2003-ban). Az egészségfelmérésekkel kapcsolatban egészen a közelmúltig nem volt egységes nemzetközi szabályozás, ugyanakkor a várhatóan még ez év végén elfogadásra kerülő EU-s keretrendelet (az „Európai Parlament és Tanács Rendelete a népegészségügyre és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról” COM (2007) 46, (14981/07 CODEC 1215 STATIS 141 SAN 203 SOC 446) előírja az Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) bevezetését, valamint ötévenkénti megismétlését. A tagállamok számára a felmérés első alkalommal történő végrehajtásának ajánlott dátuma 2008-2009.
A KSH, mivel jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a kérdőíves lakossági felmérések területén, illetve egészségfelmérést is végzett már több alkalommal, 2007-ben részt vett az Eurostat által kidolgozott Európai Lakossági Egészségfelmérés kérdőívének magyar viszonyokhoz való adaptálásában, a felmérés elővizsgálatának elvégzésében. Az Eurostat grant-pályázati kiírására pályázatot nyújtott be a KSH egy, az EU-s előírásoknak megfelelő, 2009-ben lebonyolítandó egészségfelmérés végrehajtására. A program jelenleg az előkészítési munkálatok befejezése után, jóváhagyás előtt áll. A felméréssel kapcsolatban megtörtént a kapcsolatfelvétel az Egészségügyi Minisztériummal is, a sikeres együttműködés megalapozása céljából."


Egészségfelmérés, újabban már csak „mikroszinten”

Az Egészségügyi Minisztérium illetékesei persze megint kitettek magukért. Munkatársunk pofonegyszerű kérdésére, miszerint vajon miért maradt le a 2008-as népegészségügyi felmérés mint a borravaló, szimplán „elfelejtettek” válaszolni. Igaz, a tényt egy percig sem tagadták, s talán mintegy vigasz gyanánt beszámoltak róla, hogy a magyar lakosság egészségi állapotának felmérésére a közelmúltban alakult egy konzorcium, melynek tagja volt az ÁNTSZ, az ESKI (Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet), a Debreceni Egyetem, a KSH és egy közvélemény kutató cég is. A nemes cél az volt, hogy megvalósuljon a 2008-as felmérés. Az elképzelés szerint a költségeket a Norvég Alap egyik pályázatán nyert pénz fedezte volna. Sajnálatos módon a pályázatot elutasították. (Megint másra lehet fogni a dolgot...)

Közölték viszont, hogy megvalósult egy kisebb körben a lakosság egészségének felmérése az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ vezetésével saját forrásból. (Ez volt a bizonyos értelemben találó, de az országos jelző miatt kissé ellentmondó nevű MikrOLEF-projekt.) A MikrOLEF ugyanis egy keresztmetszeti vizsgálat, amely egyes kistérségek pillanatnyi egészségi állapotáról ad tájékoztatást. Segítségével a minisztérium szakemberei szerint válasz kapható olyan kérdésekre, mint például: milyen rangja van az egészségnek a kistérségi lakosság értékrendjében? Mit tesz, és mit tehetne az egyén annak érdekében, hogy megőrizze egészségét, vagy javítson jelenlegi egészségi állapotán?

Milyen akut problémák megoldására van elsősorban szükség? Vagy épp, hogy mit tehetnek az egyes kistérségek az ott élő lakosság egészségi állapotának javítása érdekében? A felmérést az EgészségPorta Egyesület, és az ÁNTSZ OSZMK végezte, illetve elemezte. Ennek során vizsgálták a kistérségekben élő emberek egészségi állapotát, egészségmagatartását, az egyes betegségek előfordulását, az egészségügyi ellátás igénybevételét, az egyes betegségek karbantartását, ezen belül pedig a szűrővizsgálatokon való részvétel gyakoriságát. A vizsgálat kiterjedt a lakosság gazdasági aktivitására, a foglalkoztatottságra és az azzal kapcsolatos munkakörülményekre, az egészséget károsító munkahelyi ártalmak összefoglalására is. Elemzések készültek például az aszódi, gyulai, pannonhalmi, tamási, tiszavasvári kistérségben, továbbá a Szuhavölgye településein, a Palotás és Csengőd mikrotérségben – szól a minisztériumi fáma.

Csak a szokásos: az ellenzék szerint a kormány felelőtlen és nemtörődöm

Dr. Nagy Kálmán, a KDNP képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, az országgyűlés egészségügyi bizottságának tagja persze nincs elragadtatva a kormány és egészségügyi szárnya elmúlt évekbeli produktumától. Kijelenti, hogy népegészségügyi felméréseket az előtt kellett volna végezni, mielőtt az átfogó egészségügyi átalakításba belekezdett volna a kormány. Az, hogy ez 2008-ban is elmarad azt jelenti, hogy ma a magyarok egészségi állapotáról nincsenek alapvető információink sem – egészíti ki alapgondolatát. Az ellenzéki egészségpolitikus olvasata szerint egyébként két egyszerű oka van a krónikus adathiánynak. A kormány felelőtlensége és a kormány nemtörődömsége… A népegészségügyi adatokra ugyanis Nagy szerint két okból lehet kíváncsi a mindenkori végrehajtó hatalom. Az egyik, ha felelősséget érez az országban élő állampolgárok egészségéért, így az azt mutató adatokért. A másik, ha alapvető változásokat akar eszközölni az egészségügyben. Mivel az elmúlt években sem erre, sem arra nem látott egyértelmű és véghezvitt szándékot, „kénytelen” arra következtetni, hogy a kormány nem viseli gondját az emberek egészségi állapotának. Mégis hogyan akarja igazságosan és a betegek számára leghatékonyabban megszabni a kormány az ellátórendszerek működtetéséhez szükséges pénzügyi kereteket, ha előtte nem készít ilyen jellegű feltáró felmérést? – szegezi hevesen a szocialistáknak a kérdést Nagy Kálmán, majd némileg nyugodtabban hozzáteszi: ebben a helyzetben nagyon helyes és fontos feladat a számon kérés, de látni kell, hogy keletkezett az elmúlt két évben még legalább „30000” ehhez hasonló hiányosság, mellyel hasonlóképp kéne tenni.

„Rendkívül mély, komoly elemzésre lenne szükség”

Persze, ha már úgyis számonkérést említette, feltettük Nagynak a kérdést: ellenzéki politikai erőként számon kérték az egyes bizottságokban, illetve a parlamentben a 2008-as felmérés elmaradását? Nos, a KDNP-s politikus állítja: minden egyes alkalommal elszajkózták, hogy népegészségügyi adatok nélkül nem lehet felelős reformokat végrehajtani. Ennek nyoma is van, meg lehet nézni az országgyűlési jegyzőkönyveket – mondja Nagy. Azt ugyan konkrétan nem vetették fel, hogy 2008-ban miért marad el az előirányzott feladat, mint mondja azért, mert nem gondolták, hogy a kormány el akarja mismásolni az adatfelvételt… Ezután még szép, hogy hozzáteszi: utoljára akkor volt tervezhető a magyar egészségügy, amikor ilyen adatok naprakészen rendelkezésre álltak. Végül Dr. Nagy Kálmán ígéretet tett lapunknak: az őszi ülésszak alkalmával elszámoltatják a kormányt a mulasztásért. Emellett, mint fogalmazott, „könnyen lehetséges”, hogy a Fidesz-KDNP frakció az ősszel napirendjére tűzi egy új, az egészségügyi adatfelvételt szabályozó törvényjavaslat kidolgozását. Ennek mikéntjéről az egészségpolitikus mindössze annyit közölt: először még a módszertani követelményeket kellene áttekinteni. Számos nyugat-európai példa van arra, hogy miként kell hozzáállni a népegészségügyi adatok feltárásához. Nagy Kálmán szerint egyébként ötven millió forintból képtelenség kihozni egy ilyen kutatást, Ennyi pénzből ugyanis maximum egyfajta közvélemény kutatást lehet finanszírozni, az országnak viszont egy rendkívül mély, komoly elemzésre lenne szüksége – mondja.