Belföld

Kínaiak nálunk

Magyarországon viszonylag kevés kínai él, létszámuk csökken, helyzetük stabilizálódik; többségük azonban úgy érzi, a mindennapi élet során diszkrimináció éri őket - közölte Sík Endre, a Tárki vezető kutatója szerdán Szegeden.

A kínaiak magyarországi megjelenését lehetőségek és kényszerek együttese eredményezte, ennek egyik első eleme az volt, amikor a kínai kormány 1986-ban liberalizálta az útlevélkiadást – mondta a szociológus a X. Közművelődési Nyári Egyetemen tartott előadásán.

Az 1989-ben a Tienanmen téren történtek után a megfelelő emberi, kapcsolati és anyagi tőkével rendelkező "vállalkozókedvű kevesek" érdeklődése Közép-Európa felé fordult, ahol ekkor éppen rendszerváltás zajlott.

Sajátos módon Magyarországon egészen 1992-ig nem volt vízumkényszer a kínai állampolgárokkal szemben, így az ország felértékelődött a nekiinduláson gondolkodók szemében – fogalmazott a kutató.

A kínaiak "hídfőállást" alakítottak ki Magyarországon a korai kilencvenes években. Létszámuk a hivatalos statisztikák szerint soha nem haladta meg a harmincezret, a kilencvenes évek csúcspontját követően azonban mára csökkent is, nem alkottak egységes közösséget, inkább csak származásuk alapján kisebb csoportokat – tudatta a szakember.

A Magyarországra érkezett kíniak jellemzően vállalkozók, fiatalok, legfeljebb középkorúak, iskolázottságuk nem túl magas, gazdasági aktivatásuk azonban kiemelkedő.

Nem akarnak magyar állampolgárságot – többek között azért, mert a kínai jogszabályok nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot -, és a nyelvet is csak annyira sajátítják el, amennyire az, az üzletvitelhez okvetlenül szükséges.

A diaszpóra családi alapon szerveződik, jellemzően a férfi jön előre, majd csatlakoznak hozzá hosszabb-rövidebb időre a családtagok.

A Magyarországon élő kínaiak – akiknek 90 százaléka a fővárosban lakik – kétharmada évente hazalátogat, referenciaként megmarad számukra az anyaország, mellyel igyekeznek megőrizni a szoros kapcsolatot – mondta Sík Endre.

Háromszáz Budapesten élő kínai megkérdezésével végzett felmérés szerint 88 százalékuk érzékelt diszkriminációt a többség részéről az elmúlt egy évben.

Úgy vélik, főként a mindennapi élet során, az utcán, a közlekedési eszközökön, illetve a rendőrség részéről érte őket hátrányos megkülönböztetés etnikumuk, bőrszínük vagy nyelvük miatt – ismertette a kutatás eredményeit a szakember.

Forrás: MTI

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.