Én ellopom! Te ellopod?

De miért kötözködnek??

A kormány már hosszú ideje dolgozik azon, hogy a több évtizedes gyakorlatot sutba dobva olyan költségvetések készüljenek, amelyek pozitív végeredményeket céloznak meg. Ugyanis elég problémás úgy nekimenni egy esztendőnek, hogy rögtön a buktára építkezünk.

A hiány tervezéssel ugyanis azt üzeni a mindenkori kormány az adózóknak, hogy „nem baj ha ti fizettek, mi nyugodtan ellopjuk vagy csak elszórjuk a ti forintjaitokat”. Ez persze így megy már hosszú évtizedek óta. Persze, amikor meg elfogy, akkor rohangál az illetékes pénzügyminiszter fűhöz-fához, hogy egy kis segélyért, támogatásért, kölcsönért kujtorogjon.

Ez így nem mehet tovább!!

Csapott az asztalra a miniszterelnök, és úgy döntött „feltalálja a spanyol viaszt”. Egy olyan ellenőrző hivatal felállítására tett tehát javaslatot, amelynek tagjai független (Sic!) szakemberek lesznek, és majd alaposan a költségvetési butykos mélyére mernek nézni. Az ő feladatuk lesz a mindenkori költségvetés ellenőrzése, és a lehetőségek szerinti féken tartása.

Az első bibi már fel is bukkan ezen a helyen. Elmélkedhetnénk a politikai függetlenség kifejezésen, de elégedjünk meg annyival, hogy a mai Magyarországon ez egyszerűen csak hülyeség. Ilyen nem létezik! Aki ezzel ellentétes dolgot állít az vagy hazudik vagy festi magát. Éppen ezért nehéz elképzelni, hogy politikusok által kinevezett, és egy nagyobb politikai csoportosulás (országgyűlés) által elfogadott törvényjavaslat alapján dolgozó szakemberek nem lesznek lojálisak valamerre. Vagy erre vagy arra! Akkor meg mi lesz a függetlenségükkel?

A másik probléma jelentése tökéletes, nagyszerű, kiváló stb. vagyis ÁSZ. Ám a magyar ÁSZ annyira ász, hogy a mindenkori kormányok remegve elbújnak kritikái, véleményei elől. Így csak szelektíven figyelnek rá, és ahol csak lehet a fenekük alá gyűrik az aktuális jelentéseket. Közel két évtizede dolgozik az Állami Számvevőszék azon, hogy jobb irányba tereljék a pazarló, szavazatgyűjtő költségvetéseket. Ám kötelezettség nélküli szereplőként nem több a politikai sakktáblán, mint egy kis "paraszt", aki bármikor egy jól irányzott ütéssel ki lehet iktatni a játékból.

Itt jön a kérdés…

Ha az ÁSZ-t nem veszik komolyan, akkor a majdan felállítandó Törvényhozási Költségvetési Hivatalt majd komolyan veszik? Fogadásokat lehet kötni a válaszra, de a legjobb befutó vélhetően a NEM szó lesz. Akkor meg minek ez a sok herce-hurca?

A megcsappant választói bizalom visszaállításának lehet egy jó eszköze egy ilyen hivatallal való villogás, mert ettől majd azt hiszi a polgár, hogy ezentúl jobban vigyáznak a pénzére. Lehet plakátokat nyomatni, drága füzeteket gyártani, és okosan és összeszedetten elmondani, hogy mennyire jó ez a hivatal nekünk az egyszerű népnek.

A jobboldal persze rögtön a szék mellé ült, amikor szembe jött ez az elképzelés. Miért engedjék meg a kormánynak, hogy erős, és barátságos legyen? Miért adják voksukat a kampányokhoz, meg a drága, de okosan megírt füzetekhez? Hát nem! Ők ezt nem támogatják.

A Fidesznek sem könnyű

Mert a pénznek ők sem mondhatnak nemet! Márpedig az ország csak pénzzel működik, méghozzá jó sokkal! Ezt valahogy elő kell teremteni, és el is kell költeni.

Tállai András az egykori pénzügyminisztériumi államtitkár szerint inkább egy költségvetési tanácsra lehetne szükség, amely az MNB, az ÁSZ képviselőiből és a köztársasági elnök jelöltjeiből állna. Véleménye szerint ez a csapat biztosíthatná a politika mentességet. A működése nem csorbítaná az ÁSZ eddigi eredményeit.

Hivatalt azért nem szeretnének mert az sokba kerül, a költségei rengeteg pénzt elvennének az adózók zsebéből. Ugyanakkor egy ilyen tanáccsal is lehetne megfelelő nyomást gyakorolni a mindenkori kormányok gazdasági döntéseire.
@@

Vezérszónok jobbról

Május 20-án vezérszónoki felszólalásában így beszélt a témáról:

„….Most szándékosan egy olyan dologról szeretnénk beszélni, amiben szintén nem értünk egyet, mondhatni azt, hogy amiben talán a legnagyobb ellentét van a két oldal között. Ez pedig, hogy hogyan működjön a közpénzügyeket felügyelő új intézmény, és az milyen legyen.

Az alapvető vita közöttünk abban van, hogy míg az MSZP azt preferálja, hogy egy önálló intézmény önálló vezetővel, kétharmados törvénnyel megválasztva, és ami a legfontosabb, az Állami Számvevőszék jelenlegi feladat- és jogkörének szűkítésével, csorbításával, mi több, háttérbe szorításával, sőt egyesek szerint lecserélésével tudna működni, aközben a mi véleményünk, a Fidesz véleménye az, hogy ezt mi nem tudjuk támogatni.

Nem értünk azzal egyet, hogy az Állami Számvevőszéknek a jövőben nem kellene véleményezni a költségvetést, nem kellene ellenjegyezni az állam hitelfelvételét, és nem értünk azzal egyet, amiben az Állami Számvevőszék véleményem szerint az elmúlt években nagyon megerősödött…. Nem értünk egyet azzal, hogy a közel húsz év alatt komoly tekintélyre és hitelességre szert tett intézmény véleményére ne számítson a kormány, és hogy ne legyen szükség ilyen értelemben is a munkájukra.

Az, hogy nincs egyetértés és konszenzus, többek között ennek is köszönhető, hiszen mi úgy gondoljuk, hogy az Állami Számvevőszéknek igenis szerepe és helye van ebben, és számítunk a munkájára e tekintetben. Ha az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos jelenlegi szabályozás esetleg nem megfelelő, akkor abban partnerek vagyunk, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényt módosítsuk.

Tisztázzuk az Állami Számvevőszék helyét és szerepét, azt, hogy milyen új feladatokat tudnánk rábízni, és mit várunk el tőle ebben a tárgyban. Ez nem azt jelenti, hogy emellett nem működhetne akár az Állami Számvevőszéken belül vagy amellett egy más intézményi forma. Többször hangsúlyoztuk, hogy mi ezt a költségvetési tanács működésében látnánk.”

Vezérszónok balról

Ugyanezen a napon Szabó Lajos MSZP-s képviselő vezette fel vezérszónoki hozzászólásában a frakció álláspontját:

„A költségvetés-politikai szabályoknál tudomásul vettük a legnagyobb ellenzéki párt szakmai felvetéseit, és készek vagyunk arra, hogy az általunk és a kormány által támogatott reáladósság-szabályon kívül a kiadási korlát is kerüljön beépítésre a törvénybe. Hiszen véleményünk szerint ezek nem egymást kizáró, hanem egymás mellett megélő pontosító szabályokként tudnak működni…. „

A szakember

A témát – a későbbiek során – a szocialista Wiener György honatya magyarázta társainak:
„A Törvényhozási Költségvetési Hivatal létrehozására irányuló törekvést a kormány elsődlegesen azzal igazolta, hogy szükség van arra, a választási években se szaladjon el a költségvetési hiány, ne működjön Magyarországon is, miként számos más polgári demokráciában az úgynevezett politikai ciklus jelensége. Ellenzéki képviselőtársaim pedig nyomatékosan azt hangoztatták, hogy ha Magyarország úgymond normális állam lenne, abban az esetben ilyen szabályokra nem lenne szükség.

A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb. Nemcsak azért tűnik szükségesnek egy új intézménynek, a Törvényhozási Költségvetési Hivatalnak a megteremtése, mert az elmúlt évek magyarországi költségvetési gazdálkodásában a hiány túlzottan megnőtt – egyébként megnőtt nemcsak 2006-ban, hanem 2002-ben és 1994-ben is -, hanem azért, mert ennek az intézménynek a megteremtése szorosan összefügg a legújabb államfejlődési tendenciákkal.

Nem érthettünk egyet 2006-ban a költségvetési tanács megteremtésére irányuló fideszes, KDNP-s javaslattal, mert ez a koncepció egyfajta árumegállító jellegű jogot adományozott volna a költségvetési tanácsnak. Ugyanezen oknál fogva nem értettünk egyet a pénzügyi szakapparátusnak azzal az elképzelésével sem, hogy a Törvényhozási Költségvetési Hivatal álláspontját a parlament csak kétharmados döntéssel írhatná felül, s ugyanezen ok játszott szerepet abban, hogy az Alkotmánybíróságnak sem kívánunk egyfajta ilyen árumegállító jog jellegű felhatalmazást adni.

A Törvényhozási Költségvetési Hivatal döntően jelző jellegű intézmény. Jelzéseket ad arra nézve a kormánynak, a parlamentnek és a társadalomnak, hogy milyen is valójában az államháztartás helyzete. Olyan intézmény lenne ez, amelyet nem válthatna ki az Állami Számvevőszék hatáskörének a bővítése.”

Vagyis…

A Hírextra.hu kérdésére a képviselő további részletekkel is szolgált.

Nem a kötelező döntések meghozatala lenne a fő feladat, hanem, hogy használható előrejelzésekkel szolgáljon a döntéshozók felé – indokolta a Hivatal létrehozásának fontosságát. Fontos, hogy folyamatosan nyomon kövesse a kormány munkáját és azt hitelesen tudja bemutatni a parlamentnek és a lakosoknak.

Ezt a szerepet most az ÁSZ is be tudja tölteni.

Az ÁSZ-nak más a feladata, amely inkább a makrogazdaságban nyilvánul meg. A Hivatal szervezete, amely a tervek szerint ötven-hetven emberből állna, széleskörűen figyelné a gazdaság változásait.

A Fidesz szerint sokba kerülne a létrehozás, inkább egy tanácsot, vagy egy nagyobb főosztályt tudnának elképzelni ebben a szerepben.

Első számítások szerint 1.8 milliárd forintot kellene a Hivatalra költeni egy évben, amely azonban megtérülne akkor, ha az ott készülő elemzések hatására a következő években jelentősen javulna az államháztartás egyensúlya. Fontos lenne elérnünk azt, hogy három év múlva a reál államadósság ne legyen nagyobb mint a tavalyi – alapot jelentő – összege volt. Amennyiben ehhez a Hivatal hathatósan hozzá tudna járulni, már nem lenne kárbaveszett a rá fordított befektetés.

Nem félnek attól, hogy két év múlva egy esetleges kormányváltáskor eltörlik az egész Hivatalt és nem lesz idő tényleges munkavégzésre?

Úgy gondolom, hogy az alapötlettel mindegyik oldal egyetért. A vita a szervezet nagyságán és hatókörén van. Remélem, ha szavazásra kerül a sor kétharmados többséggel sikerül ezügyben döntenünk. Ha így lesz, akkor bizakodhatunk abban, hogy a megvalósuló elképzelés nemcsak az aktuálpolitikában, de a hosszú távú tervezésben is stabil partner lehet majd.

A Költségvetési Hivatal felállításáról szóló javaslat az alábbi linken olvasható el teljes egészében:
www.parlament.hu/irom38/04319/04319.pdf