Fiúból lett táncosnő

Többnyire emberi tragédiák állnak a háttérben, és elenyészően kevés a sikertörténet – mondta az egyik magánklinika vezetője, amikor a nemi átalakító műtétekről kérdeztük. Pár évvel ezelőtt még ők is végeztek ilyen beavatkozást, de már nem vállalnak se nőből férfivá, se férfiból nővé változtató operációt. Nincs arányban a műtétsorozatokba fektetett munka, energia és a páciens elégedettsége, állította a plasztikai sebész.

Egy másik intézmény, a budapesti Urológiai Klinika szakorvosa, Rusz András elmondta, hogy ők sem végeznek ilyen beavatkozást, viszont találkoznak olyan páciensekkel, akik erre a nehéz, kockázatos műtétre várnak. Az ilyen operációt megelőző hosszadalmas kivizsgálás-sorozatba kapcsolódnak be. Indokolt sok szakorvos – többek közt endokrinológus, nőgyógyász, urológus, andrológus, plasztikai sebész – csapatmunkája, nemcsak a műtét során, hanem annak a megállapítására is, hogy a jelentkezőnél valóban szükséges és lehetséges-e az átoperálás.

A munkát pszichológus, szexológus kezdi. Ki kell zárni például a skizofrénia lehetőségét, azt, hogy kóros tudatállapot mondatja a beteggel: a természetes nemével ellenkező identitású. Ha bebizonyosodik, hogy a páciens lelki beállítottsága a testi adottságai alapján megállapítható nemével ellentétes, s ez hosszú ideje meggyőződése az illetőnek, akkor szóba jöhet a testi és a lelki egyensúly megvalósítását célzó műtét. A kromoszómák szerinti nem-meghatározás során olykor kiderül, hogy a külső megjelenése szerint nőbeteg kromoszómái alapján valójában férfi, és a testében belül heréi vannak. A rendellenesség többnyire serdülőkorban derül ki, s helyreállító műtétet igényel.

– Sokan úgy vélik, hogy a tipikus nemi átalakító műtétet igénylő paciensek egészséges emberek – jegyzi meg Rusz doktor -, de nyilvánvaló, hogy esetükben mindenképpen valamiféle zavar van a szervezetben. Ráadásul rendkívül érzékeny páciensekről van szó, ami fokozza az ilyen műtétek amúgy is nagy kockázatát. A férfiból nővé alakítás, a hímvessző és a herék amputálása, a hüvelyképzés, a vagina-, és mellplasztika az egyszerűbb eset. Bonyolultabb, ha valaki nőből szeretne férfivá lenni, akkor nyolc-tíz operáción kell átesnie, olyanon is, amely akár tízórás altatást igényelhet. A hímvessző képzése csak egy műtét, ahhoz, hogy az új szerv vizeletürítésre is alkalmas legyen, még egyszer műtőasztalra kell feküdnie a betegnek, s újabb operációval lehet elérni, hogy a kisméretű hímvessző merevedést is tudjon produkálni. Csak ezután jöhet a here- és emlőplasztika. A zsírleszívás, az epilálás, a járomcsontműtét az előbbiekhez képest már apróságnak tetszik.

Rusz doktor szerint az lenne a legkézenfekvőbb megoldás, ha az ilyen műtéteket az egészségügy európai uniós összefogásával olyan országban végeznék, ahol a szakembereknek e téren nagy gyakorlatuk van. Manapság is vannak, akik Magyarországról Thaiföldre, Dániába, Hollandiába, Angliába vagy Belgrádba utaznak elvégeztetni a beavatkozást, kifizetnek több millió forintnak megfelelő eurót, de garanciát nem kapnak a klinikától.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál Gresz Miklós arról tájékoztatott, hogy a jelenlegi törvények szerint a külsődleges nemi jelleget megváltoztató műtétek költségének a tíz százalékát fedezi az egészségügyi kassza. A statisztikából kideríthetetlen, hogy a külsődleges nemi jelleggel kapcsolatos – 1999 óta számon tartott – háromszáz műtétből mennyi vonatkozik erre a körre. Daganatos betegség miatt eltávolított here vagy pénisz újraképzése is benne foglaltatik ezekben a számokban.

Neuralgikus pontja az ügynek a névváltoztatás. Sokáig csak akkor engedélyezték, ha a nemi szervek megváltoztatása megtörtént. A páciensnek azonban már a műtét előtt egy évvel hormonkezelésben kell részesülnie, így megjelenése abszolút férfias jelleget ölthet, miközben hivatalosan nőként kell bemutatkoznia, hiszen irataiban még ez szerepel. S ugyanez fordítva. Ma két doktor szakvéleménye alapján kezdheti meg a névváltoztatási procedúrát a Belügyminisztérium.

Pap Sándor plasztikai sebész Sopronban magánklinikán végez nemi átalakító műtéteket. Beszélgetésünk napján éppen egy fiús lány kereste fel, hogy vállalja el a műtétet, de kifejezetten nőies kliens is kérte már a férfivá operálását. Pap doktor sajnálja az eltérő nemi identitástól szenvedőket. Külföldi statisztikák mutatják, hogy idővel ötből hárman megbánják a döntésüket. Mégsem volna értelme lebeszélni őket a tervükről. Mire a sebészhez kerülnek, a kétéves pszichológiai vizsgálatsorozat eredményét ajánlólevélként tartják a kezükben.

Az elő- és utókezelés, valamint a műtétek idején ezek a betegek hosszú időt töltenek a klinikán, eközben az orvos megismeri élettörténetüket. Szinte mindegyikük esetében tragédia lappang a háttérben. Különbözőségük miatt nem tudnak beilleszkedni környezetükbe, nem kapnak állást, a műtét pedig sokba kerül. Volt, aki az örökségét költötte arra, hogy a testét és a lelkét szinkronba hozza. Az egyetlen, akit Pap doktor igazán boldognak lát azok közül, akiken nemi átalakító műtétet hajtott végre, egy születése szerinti fiú, akit anyja és nagyanyja pici korától lánynak nevelt, s neki is ez lett az identitása. Tizenkilenc éves volt, amikor a beavatkozást elkezdték, s olyan szép nő lett belőle, hogy megfordulnak utána a férfiak. Táncosnőként dolgozik Bécsben. Ő, úgy tűnik, megtalálta a keresett boldogságot.