Híradózzunk!

A felkeléstől a lefekvésig, életünk minden pillanatában valamilyen információval bombáz minket közvetlen vagy a tágabb környezetünk. Fontos, hogy milyen idő lesz aznap, hogy hogyan öltözzünk fel. Tudnunk kell, hogy a főnök milyen hangulatban van, ebédidőben a kedvenc kaja lesz-e feltálalva. Este a párunk otthon lesz-e, hogy tudunk e közös esti programot csinálni, s miután ezen is túl vagyunk fontos kérdés, hogy milyen idő lesz másnap. Szóval a különböző tények, adatok folyamatosan mindenhol és mindenkor ömlenek ránk.

Ezek egyik vállfaja a hír. De, mit is nevez az újságírás híreknek? A szakma különböző nagyjai, a legismertebb hírszakértők könyvek tucatjait szentelték a fenti kérdés megválaszolására. Ahány ember, annyiféleképpen igyekezett a lényeget meghatározni. Röviden: minden hír információ, de nem minden információ hír. Hogy miért? Egy rövid definícióval igyekszem rávilágítani.

A hír

Olyan információt tartalmaz, amely a megszokottól eltér, aktuális, helyi érdekeltségű, rövid és tömör. A hossza általában nem több 2-5 sornál. A híreknek is van több fajtája, de a lényeg, hogy a szikár tényeknél több nem szerepelhet bennük. Létezik közszolgálati és kereskedelmi hírszerkesztés. A közszolgálatinál a hírblokk elején van a legfontosabb, a legtöbb érdeklődésre számot tartó információ, majd ahogy haladunk az időben a közölt hírek egyre kevesebb hírértéket képviselnek. Ez a lineáris változat. A kereskedelmi tévéknél másként kezelik a feladatot. Az itteni hírblokkok hírértékük szerint hullámzóak, vagyis a időről-időre bedobnak egy olyan hírt, amely feldobja a már lankadó érdeklődést.

Lényeges, hogy az újságíró véleményét mindig szigorúan el kell különíteni a hírtől. Ez egy nagyon fontos pont, amelyet sajnos a mai magyar hírmédiában dolgozók előszeretettel igyekeznek elfelejteni. Az újságokban könnyebb a helyzet, mert ott különböző vonalakkal, színekkel jól láthatóan tudják különválasztani a két dolgot, de az elektronikus médiumokban ez már nehezebb. A rádiókban rövid zenei betétekkel igyekeznek a kommentárokat a hírektől elválasztani, sőt arra is van példa, hogy önálló műsorszámként szerepel az újságíró véleménye.

S, vajon mit érdemes tudni a jó hírolvasóról?

A külföldi példák alapján bátran meghatározható. Az amerikai vezető hírolvasók évtizedek óta dolgoznak ugyanazon a helyen, ugyanabban a pozícióban. Egyik leghíresebb közöttük Walter Cronkite, aki több, mint 40 évig hetente 5 estén keresztül tájékoztatta a tévénézőket. A ma is nagyon elegáns úriember szavait napról-napra milliók lesték Amerika szerte. Nem igazán nyilvánított véleményt, csak a híreket olvasta fel. Ám, ahogy azt megtette az maga felért egy véleménnyel. Egyébként ő a magánéletében is igyekezett úgy viselkedni, ahogy az a munkaköréhez passzolt. Nem lehetett súlyos kicsapongásokról, botrányokról hallani vele kapcsolatban. Egy interjúban elmondta, hogy fontos volt számára az, hogy az ő szájából elhangzó hírek ne csak attól legyenek hitelesek, hogy tényleg megtörténtek, hanem attól is, hogy ő ismerteti azokat a nézőkkel. Úgy gondolom, hogy ez a magyaroknak is követendő példa lehetne.

Az európai nyomvonal az angol BBC-től indul, amelyet nemcsak a kontinensen, de számos földrészen, mint a közszolgálatiság mintaképének tartanak. Az itt készülő hírműsorok és azok készítői a cég etikai kódexét maximálisan betartva dolgoznak.

CNN

A televíziók esetében teljesen más az alaphelyzet. A CNN megjelenéséig igazából senki nem látott üzletet a hírekben. Ugyan mi lehet abban érdekes, hogy néhány öltönyös, kosztümös bemondó egész nap csak olvas – gondolták a producerek. Aztán Ted Turner változtatott az állásponton. Azóta már nálunk is működik olyan csatorna, amely a folyamatos tájékoztatást tűzte ki célul. Viszont hírekkel vagy híradóval a tematikus csatornák kivételével mindenhol találkozhatunk. Az, hogy ezeket, hol milyen formában készítik el és tálalják a nézőknek az már más kérdés.

MTV

Néhány éve a Magyar Televízióban a kereskedelmi televízióktól egykor nagy felhajtással távozott „sztár” hírolvasók, D. Tóth Krisztina és Pálffy István vették át az esti főműsoridőben vetítendő Híradók vezetését. Igyekeztek az addig megszokott és túlságosan szubjektív hírszerkesztési elvektől visszatalálni a közszolgálati formához. Mellettük az elején, a hétvégéken kapott helyett a Novodomszky Éva-Süveges Gergő páros is. Aztán Pálffy-ék kezdtek belefáradni a sok munkába, és egyre több helyett kapott a másik két páros is. Ráadásul rájöttek arra, is, hogy a hétvégéken nagyobb a nézettség, így időről-időre ők vezették a szombat-vasárnapi híradókat. D.Tóth Kriszta azóta Brüsszelből is tudósított, és Pálffy mellett új kolléganő, Varga Edit volt látható.

Pálffy egyébként érdekes szelete a magyar hírolvasók táborának. Évekkel ezelőtt tűnt fel a Magyar televízióban, ahol a Hét stábját erősítette. Komolyabb feltűnést nem okozott a jelenléte. Aztán a TV2 indulásakor, az akkori főnöknek, Tolvaj Ferencnek köszönhetően Stahl Judittal együtt az induló Tények arca és hangja lett. A kereskedelmi stílushoz illett az a fajta slamposság, ahogy igyekezett két hír között rövid, 1-2 mondatos kommentárokat improvizálni. Ezek vagy ültek a helyükön vagy nem. Különösebb hatást nem okoztak. Pálffy néha igyekezett jópofáskodni is, ami ebbe a műfajba nem fér be, ráadásul az ő státuszához sem illeszkedtek. Engem néha kifejezetten idegesített. Ezt a stílust igyekezett a királyi tévénél is folytatni, amit viszont katasztrófának tartok.

Egyszer volt egy hír, miszerint egy iskolában fiktív gyerekek után is felvettek állami pénzt. A bejátszás után Pálffy István egy félmosollyal közölte „így kell gyereket csinálni”. Ez egyszerre sértő a riportban szereplőkre és a televízióra is, mivel a véleményét belekeverte a hírműfajba. A BBC-nél ezért akár pénzbüntetés is járhatna. Persze nálunk erről szó sincs. Itthon még nem tartunk ott, hogyha ez néző szórakozni akar, akkor a kereskedelmi tévére kapcsol, ha viszont pontos és megbízható információkra van szüksége, akkor önkéntesen a közszolgálati híradót nézi meg. Számomra Novodomszky Éva vagy Süveges Gergő sokkal hitelesebb, pontosan azért, mert az ő viselkedésük, egész médiabeli jelenlétük sokkal korrektebb, közszolgálatibb.

Nehézségek

Egyébként a szenvedő, küszködő szervezet egyedül rendelkezik azzal a hírszolgáltatási hálózattal, amellyel mindenkit megelőzve elsők lehetnének a piacon. A folyamatos politikai herce-hurcának köszönhetően nemcsak a tv, de a körzeti adók sem kapnak tisztességes támogatást. Így, ahelyett, hogy fejlesztenék a szervezetet és ezáltal létrehoznának egy országosan is komoly hírhálózatot, inkább személyeskedő politikai csatározások megszégyenítő céltáblájává vált. Ráadásul nemcsak hazánkban, hanem a környező kelet-európai országokban is komoly tekintélyt vívhatna ki a cég magának, ha az önjelölt politikai komisszárok végre új játszóteret keresnének maguknak.
Viszont Pálffystól is az utóbbi évek legjobb „királyi” híradójának tartom a mostanit. A hírek összeállítása, sorrendje megfelel az előírtaknak. Elfogultságot is csak annyiban lehet érezni, amennyit a politikai kézi vezérlés bele tud gyömöszölni. Igaz, hogy rengeteget kell még rajta javítani, de ha a politikusok is úgy akarják, akkor nem menthetetlen a dolog.
@@

RTL KLUB

A két országos kereskedelmi csatornánál csak kötelezettségből foglalkoznak a hírgyártással. Mivel ez számukra nem hoz pénzt, viszont a médiatörvény kötelezi őket, így nem menekülhetnek a feladat elől. Az RTL Klub ügyesen használja ki a sok kicsi sokra megy elvet. Már letettek arról, hogy az esti időszakban hosszabb hírműsorokkal fárasszák a nézőiket. A célközönségüknek számító 35-40 évnél fiatalabbaknak leginkább a több, rövid és pergős blokkokat tálalnak fel. Viszont nehezen tolerálható, amikor filmnézés közben a reklámok között a nyakamba kapok egy adag hírek-et is. Ráadásul ezek legtöbbje a brutalitás valamelyik formájáról szólt ( meghalt, megsebesült, lelőtték, megtámadták, öngyilkos lett stb).

A csatorna a lehető legkisebb energiát fekteti az ügybe, viszont a kezdetek óta nagyjából azonos színvonalat tart. Ám ennek ellenére jobb csapatot sikerült összeverbuválniuk, mint a konkurenciának. Kezdjük a legszebbel, Erős Antóniával.

Ő, talán az egyetlen a magyar hírszakmában, aki a szépséget, az intelligenciát és a közszolgálatiságot egyesítve tudott hírnevet szerezni. Nem nagyon hallottam semmiféle bulvárszenzációt a magánéletéből, viszont rendszeresen megszólal a cukorbetegek érdekében, amely igen karitatív cselekedet. A hírek felolvasását nem kritizálja, viszont ahol lehet egy-egy apró mosollyal igyekszik a komoly hangulatot enyhíteni. Állandó munkapartnere és kiegészítője Szellő István, aki már könnyebben enged a szórakoztató újságírók kéréseinek. A szépséggel és a közszolgálatisággal nála sincs gond. Ami az egyebeket illeti, hírolvasó társának időnként segítenie kell, ha komolyabb kihívás elé állítják.

A televízió vezetői már a kezdet kezdetén a különböző vidéki orgánumok munkatársaiból toboroztak tudósítói hálózatot maguknak. Ez több okból volt jó húzás. Az ugye, egyértelmű, hogy jobban kiismerik magukat a környezetük történéseiben, viszont, ami a hírversenyben fontos, hogy így gyorsabban szerezhetnek tudomást az aktuális történésekről, mint a konkurensek. Ezt az előnyüket azóta is igyekeznek minél jobban kihasználni.

TV2

A TV2 formabontó, Tények címmel készülő híradója, a kezdeti alaposságtól, és részletes, már-már a közszolgálatinak megfelelő híradóból, mára átalakult egy látványos, kereskedelmi hírblokká. A jelenleg a Máthé Krisztina-Bárdos András házaspár által uralt műsorban a hangsúly a tájékoztatástól folyamatosan áthelyeződik a szórakoztatás irányába.

Némileg nyugodalmasabbak a hétvégi összeállítások, már ami a műsorok lendületét illeti. A hírszerkesztés itt is megfelel a kereskedelmi adóknál megszokott hullámzó technikával. A híradósok itt nem tartanak fel országos tudósítóhálózatot, inkább a saját nevelésű „gyorsreagálású” riportereiket küldik az arcvonalra. Ez azért hasznos, mert a felmerült témákat biztosan úgy forgatják le, és készítik el, ahogy a vezetőség azt előírja. Míg a külsősöknél előfordulhat, hogy az elkészült anyag, bár szakmailag helytálló, mégsem felel meg a tv követelményeinek. Viszont a kevés tapasztalattal bíró újságírók többször követhetnek el hibákat, mint tapasztaltabb kollégáik.

A Jó estét Magyarországban jobban elkülönül a hírblokk a többitől, amelyet jobbnak, információ dúsabbnak és élvezetesebbnek tartok, mint az esti Tényeket. Talán azért, mert azt nem Bárdosék szerkesztik, hanem a Pánczél Andrea vezette csapat. Ő szintén egy olyan személyisége a szakmának, akire érdemes lenne odafigyelni, de sajnos a Jó estét…. és az általa készített uniós magazin is olyan későn kerül adásba, hogy kevesen érezhetik át a kihagyott lehetőséget.

Duna TV

A Duna TV hírei speciális helyett foglalnak el e nagy csapatban. A műsorvezetők a nemzeti hangulattal merőben ellentétes sztárstátuszt messzire kerülve vezetik az adásokat estéről-estére. A hírcsapat stabil színvonalon, de nem túl látványos összeállításokat készítenek estéről-estére. Munkájuk inkább a „királyi tévé” híradójába kaphatna igazán jó helyett. Úgy vélem, hogyha a dunások híradója uralná a magyar közszolgálati híradót talán még jobban járhatnánk, mint a mostani felállásban. Szélesebb spektrumot felölelő összeállításaik józanabbul tárják fel az ország történéseit, mint „királyi” társáé.

Ezentúl még pozitívum, hogy a többieknél sokkal többet foglalkoznak a határon túli magyarok történéseivel. A kellemes, vízkék háttér előtt ülő hírolvasók korrekten, csak a híreket prezentálva dolgoznak.

Hír TV

Komoly konkurenciát jelent az eddigieknek a 2002 óta működő HírTv és annak rendszeres hírolvasói. A CNN mintájára kialakított, élő háttér előtt megjelenő hírolvasók fiatalságukkal, eleganciájukkal, stílusukkal radikális újítást hoztak a magyar híradók táborában. Híradójuk, a tv többi részétől eltérően lényegében korrektek, nagyjából kiegyensúlyozottak. Ráadásul a bemondóik a HírTv állandó nézői között igen nagy népszerűségnek örvendenek. Az mindenképpen igazolja a híradók egységességét, hogy a BBC-vel megkötött együttműködést az angol médiaóriás örömmel hosszabbította meg. Így mostmár több mint egy éve minden este végigkövethetjük az angolok közszolgálati csatornájának összeállítását is. Amennyiben sikerülne a kiegyensúlyozottságot még tovább erősíteni, úgy azt hiszem, hogy komoly pozíciót érhetnek el országos méretekben.

ATV

Rajtuk kívül híradózhatunk még az ATV-n is. Fontos pont a csapatban Kurucz Péter, aki hosszú RTL-s múlt után ült át egy másik székbe. Nem tudom melyik beszédtanárt illeti a dicséret, de a kezdeti iszonyatos hadarását, értehetetlen beszédét, sikerült Kurucz-nak mára lelassítani.

MTI

Minden hírek központja! Volt, valamikor a szocializmus virágzása idején. Akkor a sajtóorgánumok szinte teljes egészében az innen kapott információk alapján dolgoztak. Azóta jócskán lecsökkent az előfizetők száma, mivel a romló szolgáltatási színvonalukat a folyamatos áremelkedéssel igyekeztek ellensúlyozni. Ma már a régi nagyok is igyekeznek más, alternatív hírforrásokat keresni. Ez nemcsak presztízsben, hanem az anyagiakban is komoly érvágást jelent az állami vállalkozásnak. Vezetőik a mai napig nem tudtak a betokosodott rendszeren változtatni. Hatalmas, nehezen mozgó apparátussal dolgoznak, mely fenntartása rengeteg pénzbe kerül. Ám mivel a nagy mti-s polip karjai még mindig messzire elérnek, ezért a politikusok nem akarják azokat levagdosni, s legfőképp a polipot nem akarják szabadjára engedni.

Mit lehet összességében elmondani?

Leginkább azt, hogy vannak igazán jó szakemberek, akik tökéletesen ismerik, és értik a szakma legalapvetőbb tudnivalóit is. Amikor szerencséjük van, és olyan helyre kerülnek, ahol engedik őket dolgozni, akkor kiváló anyagokat is készítenek. Viszont ha nem, akkor a néző csak egy felületes, hézagos, és nem igazán jó összképet kaphat a környezete és a világ történéseiről.