Belföld
Budapest, a meseszép szeméttelep?
Meg lehet nyugodni, Budapest nem Nápoly, nem is Róma. Nem tornyosulnak utcáinkon illegális szeméthegyek, nem gázolhatunk derékig a patkányoktól hemzsegő, bűzös hulladékhalmokban. Még sincs okunk az örömre. Fővárosunk ugyanis jóindulattal sem sorolható a m
Meglehet, keresve sem találni olyan budapesti lakost, aki ne hallotta volna az unalomig ismert turistavéleményt: a magyar főváros a legszebbek egyike, gyönyörűek az épületek (meg a lányok), káprázatos az esti Duna part, fenségesek és olcsók a vendéglők, mennyeiek a borok. Viszont nagyon kár a szmogért, a szótlan-sótlan BKV ellenőrökért, és a temérdek mocsokért. Ilyen nyilatkozatok tömeges előfordulása mellett fölmerül a kérdés, éves szinten vajon mennyi idegenforgalmi bevételtől esik el fővárosunk piszkos-poros utcái, illegális szeméttel telepakolt parkjai, plakátokkal kitapétázott falai, kutya – és ember piszokkal elborított járdái miatt?
Ennél is fontosabb azonban, hogy miként ítéli meg a helyzetet a városban nem csak alkalmilag, hanem rendszeresen is megforduló. Márpedig a Budapesten és környékén élő ember többnyire lesújtó véleménnyel van saját lakókörnyezetéről. 2007-ben a Gallup készített egy „összuniós” felmérést az Európai Bizottság számára, amely arra volt kíváncsi, hogy az egyes európai városok lakói mennyire szeretnek saját közegükben lakni. Bár a tanulmány magába foglalt a köztisztasági kérdés mellett sok egyebet is, tény, hogy Budapest szinte minden összevetésben a lista alsó felében végzett.
Egy másik, 2004-ből származó felmérés eredménye pedig azt mutatta, hogy a fiatalok többsége a legégetőbb problémának a város köztisztasági helyzetét látja, emellett sokuk a közterület fenntartási feladatokra fordítaná a legtöbb pénzt. A fővárosi ifjak mintegy 63 százaléka érzi úgy, hogy Budapest tisztasága nem kielégítő.
A véget nem érő panaszáradat élén gyakran különböző városvédő szervezetek állnak, akik szavaikkal nem kímélik sem a város, sem a közterület fenntartó vállalat (FKF Zrt.) vezetését. S miközben a különböző intézmények döntéshozói extrém sportot űznek a felelősség továbbpasszolásából, közterületeink lassan több piszkot és szemetet kénytelenek elviselni, mint korábban bármikor.
A közterület alapvetően „tisztán lát mindent”
Horti Zsófia, a Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat (FKF Zrt) szóvivője készséggel állt a Hírextra rendelkezésére. Mindjárt az elején kijelentette, hogy cégük az összes, közszolgálati szerződésében meghatározott munkáját tökéletesen és kielégítően elvégzi. Ehhez gyorsan hozzátette, hogy persze ők is tudják, mindig lehetne többet tenni. A problémák forrását ennek ellenére az FKF elsősorban az itt élők szemléletében látja. Hangsúlyozza, hogy amíg a fejekben nincs rend, ameddig a lakosság nem érzi át, hogy az utcák, parkok ugyanolyan életterek, mint a nappali vagy a fürdőszoba, esély sincs a szemléletváltásra, a helyzet javulására. Márpedig a köztisztaságnak javulnia kell, nem is egy helyen. A legáldatlanabb állapotok Horti szerint a szelektív hulladékgyűjtő szigetek környékén uralkodnak. Ezek a nemrég telepített konténerek mágnesként vonzzák az illegális szemétlerakókat, az ily módon keletkezett hulladék tavaly a duplájára emelkedett a 2006-ban jegyzett mennyiséghez képest. Igaz, ehhez hozzá kell tenni, hogy 2007-ben a hulladéktárolók száma is jelentősen nőtt.
@@
Ki takarít itt, és ki takarít ott?
A kutyapiszokkal telitűzdelt járdák kapcsán a szóvivő leszögezte: társaságuk is látja a problémát, miként az aluljárók és egyéb „eldugott helyek” sokszor gyomorforgató képével is tisztában vannak. Horti szerint azonban jelentősen nehezíti az FKF mindennapi tevékenységét, hogy a jelenlegi önkormányzati törvény igen zűrös viszonyokat teremt a különböző feladatkörök szempontjából. A szóvivő szerint a főváros közterület kezelése leginkább egy jókora tavaszi vegyes felvágotthoz hasonlítható. Példaként az örök gondot jelentő Moszkva teret említi: ha valaki kilép mondjuk a metróaluljáróból, egy percet sem kell sétálnia ahhoz, hogy legalább három különböző intézmény hatáskörét érintse. A tér zöld felületei a Főkert gondozásában állnak, a nagyobb utak az FKF égisze alá esnek, a vásárosbódék előtti placc rendben tartása a tulajdonos dolga, a teret határoló kisutcák tisztaságáért (?) többnyire az önkormányzatok felelnek és így tovább. Kell-e mondani, hogy az 1994-ben keletkezett jogszabály (is) megérett a felülvizsgálatra?
Összehangolt roham– egyelőre kísérleti jelleggel
A sok rossz hír után már-már vigasztalólag hatott, mikor a szóvivő kijelentette: még idén elindul egy nagyszabású akciósorozat, melynek célja az egész főváros tisztába tétele. A kezdeményezés egyelőre csupán a Margitszigeten él, ugyanakkor figyelemreméltó, hogy részt vesz benne az FKF mellett a rendőrség, a közterület felügyelők, az ÁNTSZ is. A vállalkozás lényege, hogy az eddig külön próbálkozó szervek ezúttal együttműködve lépnek fel a szemetelőkkel, tilosban parkolókkal, vagy épp a falfirkáló bandákkal szemben. Ha beválik, később Budapest más részeire is lecsaphat az „elitkommandó”.
Ki váltson itt szemléletet?
Eredménytelenné nyilvánította keddi rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottsága a fővárosi közterület-felügyelet igazgatói posztjára kiírt pályázatot – tudta meg az MTI a zárt ülés részvevőitől.
A politikusok tájékoztatása szerint a bizottság nem döntött új pályázat kiírásáról, így továbbra is a márciusban megbízott igazgatóhelyettes irányítja a szervezetet.
A képviselők elmondták, hogy a pályázatra 11-en jelentkeztek, közülük korábban tizet hallgattak meg. A bizottság által megfelelőnek talált négy pályázót azonban nem elég jónak tartotta a főpolgármester által vezetett kabinet. A kinevezésben véleményezési jogkörrel rendelkező főpolgármester álláspontjára való tekintettel a szakbizottság végül is a döntés másodszori elhalasztása után, kedden eredménytelenné nyilvánította a pályázatot. Tiba Zsolt főjegyző korábban a kabinetülésen jelezte, hogy egy köztisztviselői pályázatot a kiíró bármikor eredménytelenné nyilváníthat.
Az MTI információi szerint a pályázat eredménytelenné nyilvánítását a hét MSZP-SZDSZ bizottsági tag támogatta, az ellenzékiek pedig tartózkodtak vagy nemmel voksoltak.
A posztra az előző igazgató, Barna Sándor év eleji elhalálozása miatt írtak ki pályázatot.
Forrás: MT
A Szeretem Budapestet Mozgalom 2004-es indulása után mára az egyik legmérvadóbb fővárosi civil társulássá nőtte ki magát. Elismertségét mutatja, hogy 2007. május elseje óta Bojár Iván András személyében a Fővárosi Önkormányzatnál Városarculati Tanácsnoka is van. Moravcsik József, az egyesület titkára nagyon határozott véleményt formált mind a budapesti állapotáról, mind pedig a rendért leginkább felelős vállalatról. Szerinte az FKF Zrt. régi típusú, szocialista jelleggel kezeli a fővárost, nem pedig modern, nyugat-európai szellemben. Ez a fajta mentalitás a titkár olvasatában leginkább a vállalkozó kedvben nyilvánul meg: minél kisebb költségek mellett úgy-ahogy megoldani a feladatot, de egy cigarettacsikkel sem többet. Egyetlen pozitívumként Moravcsik a vállalat logisztikai tevékenységét emelte ki, a nyugati szintű lomtalanításra szerinte az FKF járműparkjában és vezetésében is kimondottan alkalmas.
Ezzel azonban véget is vetett a dicséretnek, s a továbbiakban hosszasan sorolta a „narancsmellényesek” hiányosságait. Abban ugyan egyetértett Horti Zsófiával, hogy a szelektív hulladékgyűjtő szigetek jelentik talán a legnagyobb gondot az utcákon, azonban az embereké mellett az FKF felelősségét sem mulasztotta el hangsúlyozni. Szerinte nem a mostani kültéri gyűjtést kéne erőltetni, mivel a társasházakban megoldott, lépcsőházas tárolás nemcsak hatékonyabb, hanem eleve ki is zárja az illegális szemét felhalmozódását. Moravcsik azt mondja, nem véletlen, hogy például az ötödik kerületbe be sem engedték a színes konténertömböket. A jelenlegi rendszer a civil szervezet szerint egyedül az FKF-nek kedvez, mert kényelmes.
Kisebb cég, nagyobb hatékonyság?
A kutyapiszokért Moravcsik csak részben tette felelőssé a közterület fenntartókat, szerinte túlságosan sűrűn lakott a belváros, és túl sokan tartanak állatot. Elmondta azt is, hogy a parkok és kisebb utak nem az FKF hatáskörébe tartoznak, miként a hajléktalanok problémáit sem az ő tisztük megoldani. Horti Zsófiához hasonlóan egyébként ő is úgy látja, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok feleslegesen szedik ízekre a közterület kezelését.
Azonban nagy bajnak tarja, hogy az FKF 10 éven át kapott külön pénzt az illegális plakátok eltávolítására, mégsem tud érdemleges eredményt felmutatni. Szerinte hasznos lenne, ha a vállalat egyes részfeladatokat kiadna kisebb és hatékonyabb cégeknek.