Van elég hitelük?

Kincs, ami nincs… de miért?

Az önkormányzatok eladósodása nem ma kezdődött hazánkban. Azonban, míg az Orbán-kormány idején mindössze néhány település jelentett csődöt, addig most tucatszámra jelzik a fizetésképtelenséget. Szakértők szerint két éven belül általános csődhullám indulhat az országban. A Napi Gazdaság elemzése szerint az 1990-es években a gázközmű-beruházásokra felvett hitelek űztek sok önkormányzatot fizetésképtelenségbe, most ugyanezzel fenyegetnek az uniós fejlesztések; az önkormányzatok kötvénykibocsátásai egyvégtében növekednek, miközben évről évre csökkentik a költségvetési forrásokat. Jelenleg 3400 milliárdból gazdálkodhat az önkormányzati szféra. Emellett csődöt okozhat a nagyberuházások tervezetlensége, a belső ellenőrzés hiánya, és az adórendszer változékonysága is.

A kormányzat azonban nem a szűkre szabott büdzsében látja a gondot, hanem az önkormányzati rendszer rossz hatékonyságában. Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium új államtitkára szerint az önkormányzatiság az 1990-es évek közepéig sikertörténet volt, de az azt követő próbálkozások nem hoztak megfelelő eredményt. Utalt arra, hogy amikor az önkormányzatok több pénzt kaptak, kiderült, ez nem elég, a szerkezeten is változtatni kell. Vagyis az MSZP álláspontja szerint nem a támogatások növelése oldaná meg a jelenlegi krízishelyzetet, hanem Gyenesei István szakminiszter által is beharangozott szerkezeti reform.

Ennek némiképpen ellentmond Vígvári András, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanácsosa, aki úgy vélekedett, a pénzhiány jelenleg a legnagyobb kihívás. Elmondta azt is, hogy a deficittel küzdő települések hitelekkel és kötvénykibocsátásokkal próbálják működési költségeiket fedezni, azonban ez rendkívül kockázatos vállalkozás, hiszen a felvett kölcsönök jó részét nem fejlesztésre, hanem a mindennapi fenntartási kiadásokra fordítják, vagyis könnyen ördögi körbe kerülhetnek az értékeiket zálogba helyező önkormányzatok. Az ÁSZ kimutatása alapján jelenleg több mint 700 milliárd forintot tesz ki a szektor teljes hitelállománya, s ebben nem szerepelnek a részben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek adósságai sem.

Vígvári utalt rá, hogy idei évre a Pénzügyminisztérium az egész államháztartásra vonatkozóan 1087 milliárd forintnyi hiánnyal kalkulált, ám ebben nincsenek benne az önkormányzatok. Ez viszont könnyen a Gyurcsány-féle gazdaságpolitika hangsúlyos elemeként bevezetett konveregenciaprogram végét jelentheti, mert a kötvénykibocsátásokkal időt nyert településeknél ugyanis a csőd csak idő kérdése lehet. Erre reflektálva a május elsejéig önkormányzati és területfejlesztési miniszterként tevékenykedő Bajnai Gordon leszögezte, hogy rossz megoldásnak tartja a kötvénykibocsátást, és a településvezetőkkel szemben határozottan azt állította, hogy a kialakult helyzetért nem a kormány a felelős. Ezt azonban megkérdőjelezi ama tény, hogy a likviditási gondok a legtehetősebbek közé számító Rózsadombtól kezdve egészen a legkisebb faluig minden helyiséget egyformán érintenek.
@@

A Rózsadombon sem rózsás a helyzet

Láng Zsolt, a nem éppen szegény városrészként számon tartott második kerület polgármestere is elkeseredetten nyilatkozott az általa vezetett önkormányzat anyagi helyzetéről: „Kezdenek eladósodni az önkormányzatok, ezt jelzi, hogy sorra bocsátják ki a kötvényeket. Mi ezt az utat nem akarjuk felvállalni, bár van, aki szerint csak így menne, hiszen úgyis lesz majd egy konszolidáció, és addig látványos dolgokat lehet csinálni.(…) Ahhoz, hogy fejleszteni tudjunk, pályáznunk kell. A kormányzati kommunikáció folyamatosan arról beszél hat éve, hogy jönnek az EU-pályázatok. Sajnos nem. Márpedig olyan költségvetés mellett, amelyhez 4 százaléknyi plusz normatív támogatást kapunk, miközben az infláció is nagyobb és az energiaárak is 15 százalékkal magasabbak, szükség lenne pályázatokra. (…) A kormány nem tehetné meg, hogy kényszerpályára állítsa az önkormányzatokat: vagy hitelt vegyenek fel, vagy fejlesszenek, mégis megteszi. (…) A forrásmegosztási rendszer, amely a parlament majd a főváros szűrőjén megy át, olyan, hogy 2005-ben a második kerületi emberek 44 milliárd forintnyi adót fizettek az államkasszába. Tudja mennyi jött ebből vissza? 1 milliárd! A 44-ből 1! Ebből pedig 700 millió forint kötött, és csak 300 millió szabad felhasználású.”

Sok önkormányzat azonban a Láng Zsolt által elvetett utat követi. Ennek okáról az MDF-es Hock Zoltán így vélekedett: „Az önkormányzatoknál nagyon jelentős forráskivonás zajlott le, gyakorlatilag arra sincs pénzük, hogy az európai uniós fejlesztésekhez szükséges önrészt ki tudják fizetni, ezekre is hiteleket vesznek fel. Mostanság divatos pénzszerzési lehetőség, hogy az önkormányzatok kötvényt bocsátanak ki, ami praktikus megoldás, mert nem kell bajlódni a közbeszerzési eljárással, viszonylag egyszerűen lebonyolítható, a bankok pedig szívesen jegyzik ezeket a kötvényeket, mert az önkormányzatok még mindig jó adósnak tekinthetők.”

Mennyi is az annyi?

Tény az, hogy az elmúlt öt évben 60 százalékkal emelkedett az önkormányzatok eladósodottsága, 2008-ban az adósság várhatóan eléri a 800 milliárd forintot. Ezzel összefüggésben megélénkült az önkormányzati kötvénykibocsátás is. A HVG információi szerint a legaktívabb Raiffeisen Bank, ami tavaly tizenkét, összesen 17 milliárd forintos kibocsátásnál segédkezett, míg az Erste Bank öt ízben közel ugyanekkora értékű kötvény értékesítését szervezte meg.

2005-ben egyértelműsítette a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) azokat a feltételeket, amelyekkel a kereskedelmi bankok a közbeszerzési pályázatokon elnyerhették az MFB infrastrukturális hitelének közvetítésére kiírt megbízásokat. A K&H Bank ezt követően több önkormányzat kötvénykiadásánál is segédkezett, amelyek jelentős része információink szerint fideszes vezetésű (Komárom-Esztergom megyei közgyűlés, Esztergom városa). Kérdésünkre azonban a Bank illetékesei nem kívántak konkrétumokba bocsátkozni, és az érintett közgyűléseket megnevezni. Arra viszont választ kaptunk, hogy milyen célból, és mennyiségben vesznek fel hitelt az önkormányzatok az intézetnél:

„Bankunk számos kamattámogatott és egyéb konstrukcióval együttesen a jelenleg banki piacon elérhető valamennyi finanszírozási lehetőséget biztosítja a helyi önkormányzatok, azok társulásai, illetve a velük társberuházói jogviszonyban álló víziközmű-társulatok részére. Ezen túlmenően forgalmazzuk a Magyar Fejlesztési Bank önkormányzati termékeit is. Több megyei önkormányzat és fővárosi kerület mellett számos városi és községi önkormányzat döntött a K&H által szervezett kötvények kibocsátása mellett. Ezek összesített nagyságrendje több tízmilliárd forint. Partnereink jelenlegi, illetve középtávú jövőbeni fejlesztési céljaikhoz, EU források önerejének biztosítására is bocsátanak ki kötvényeket, ezek nagyságrendje igen változó, 2-300 millió forinttól több milliárdig terjed. A megkeresések száma eddig 3-4 tucat.”

Kritikus jövőkép

A válság gyűrűzik tovább, a városok eladósodottsága folyamatosan növekszik. Az még kérdéses viszont, hogy a Láng Zsolt-féle megszorító településpolitika, avagy a kötvényezős-hitelfelvevős válságkezelés hoz-e majd megoldást. Hosszútávon azonban biztos, hogy a központi forráselosztás racionalizálása, és a fogyasztói árindex emelkedésével összhangban álló költségvetési támogatás jelenthet csak kitörést. Az idő pedig fogy, jövőre a büdzsében meghatározott, önkormányzatok által felhasználható keret negyedére(!) rúghat a szféra teljes hitelállománya.