Felnőttkorba lépett a nemzetiségi színjátszás

Mint Frigyesi András rendező, az intézet nemzetiségi referense, a Deutsches Theater Budapest igazgatója elmondta, a rendezvény a MMIKL épületében március végén megkezdett színházi műhelybeszélgetés folytatása.

"A tavaszi eszmecserén felvetődött egy olyan lehetőség, hogy valamilyen szervezeti formát találjunk magunknak, amiben a nemzetiségi színházak együtt tudnak dolgozni" – fogalmazott Gergely László rendező.

A szarvasi Cervinus Teátrum művészeti vezetője megállapította: "a hazai nemzetiségi színjátszás felnőttkorba lépett. A probléma ott van, hogy ez túl korán, túl hirtelen történt". 1993-ig csupán egyetlen nemzetiségi színház létezett az országban, az akkor meghozott kisebbségi törvény és az először megtartott kisebbségi színházi találkozó gyorsította fel a folyamatot. Azóta mind a tizenhárom hivatalosan elismert hazai nemzetiség rendelkezik már színházzal – utalt az előzményekre Gergely László.

"A magyar kormányzat mindent elkövet, hogy támogatáshoz jussunk, és részt vehessünk a kulturális életben, de a háttérstruktúra hiánya miatt nehézségekbe ütközünk" – árulta el a színházi szakember, majd hozzátette: a nemzetiségi társulatok az ARCUSFEST Magyarországi Nemzetiségi Színházi Találkozón keresztül kapják az évi egyszeri produkciós támogatást, és ez belehajtja őket önálló színházak létrehozásába. Gergely László szerint erre a korábban amatőr társulatok nem voltak felkészülve: "a professzionális lét kell meghatározó legyen, de ehhez még nem értünk fel".

"A javaslatom az, hogy hozzuk létre a Magyarországi Nemzetiségi Színházak Szövetségét, hiszen a szövetség az egyedüli olyan integrációs forma, amely az intézmények önálló jogi személyiségét megőrzi" – vetette fel. A rendező úgy vélte, a létrehozandó szervezet hatékonyabban tudná ellátni a nemzetiségi társulatok érdekvédelmét, szakmai képviseletét, valamint a hazai intézményekkel és az anyaországokkal való kapcsolattartást biztosítani.

Gergely László megfogalmazta igényét, hogy a születőben lévő előadóművészeti törvény kidolgozásában a nemzetiségi színházak is részt vehessenek: "ez csak akkor megy, ha nemcsak kormányzati, hanem szakmai oldalról is kapunk támogatást". "A Magyar Színházi Társaságban nem nagyon szeretnek bennünket… pedig nagyon jó érdekkapcsolódás lehetne közöttünk" – beszélt a nehézségekről.

Megyeri László, a Thália Színház igazgatója elmondta, hogy az általa vezetett, befogadó intézményként az ARCUSFEST-nek is rendszeresen otthont adó teátrum ott nyújt segítséget, ahol arra szükség és igény van, így a Tháliában egyaránt helyet kaphatnak a vidéki, illetve határon túli magyar színházak, az alternatív társulatok és a nemzetiségi színházak is.

A teátrum igazgatója számokkal igyekezett érzékeltetni a nemzetiségi színjátszás helyzetét: a mostani költségvetésben a színházakra több mint 10 milliárd forintot szántak, ebből 102 milliót a nemzetiségi társulatokra. Ezek nézőszámáról nem állnak rendelkezésre statisztikák, a népszámlálási adatokból azonban kiderül, hogy a magyar állampolgárok közül mintegy 300 ezren vallják magukat valamelyik nemzetiséghez tartozónak, de csak felük használja a nyelvet.

"Valóban felnőtté vált ez a színházi terület, de még nem igazán felnőtt" – reagált Gergely László felszólalására. Megyeri László az ARCUSFEST tapasztalatai alapján úgy vélte, szélsőséges változó a nemzetiségi társulatok színvonala. "Létrehozni egy szövetséget ezzel a fajta heterogenitással, én úgy gondolom, hogy nem lehet" – jelentette ki.

A Thália igazgatója szerint első lépésként a fenntartó kisebbségi önkormányzatoknak kellene felvállalniuk a színházat mint tevékenységet. "Létezik a nemzetiségeknek olyan gyűjtőszervezete, ahonnan el lehet indulni" – utalt a szövetség létrehozásának alternatívájára.