Kállai hatáskörbővítést szeretne

A kisebbségi biztos hatáskörének bővítése elősegítené a jogok érvényesítését, és a bizottsági meghallgatások során a képviselők is csodálkozva szembesültek a hatásköri hiányosságokkal. Ezt újra kellene gondolni. Szükség lehet kiegészítő, nem hatósági hatáskörökre a hátrányos megkülönböztetés, vagy a képzés, és a mediáció terén – mondta Kállai Ernő.

A tavaly megválasztott kisebbségi biztos szerint új, aktívabb ombudsmani szerepfelfogásra van szükség, ki kell lépni a "Nádor utcai kisebbségvédelem bűvköréből". Ennek jegyében lehetőséget teremtettek arra, hogy minden megyében személyesen is lehessen panaszt tenni, mert a panaszok még mindig jelentős részben a fővárosban koncentrálódnak.

A panaszos ügyek és a hivatalból megkezdett vizsgálatok száma nőtt, az érintett szervek pedig az eddiginél nagyobb, 85 százalékos arányban fogadták el a kisebbségi ombudsman ajánlásait, mint korábban – mondta Kállai Ernő.

A kisebbségi biztos szóvá tette, hogy 18 évvel a rendszerváltás után még mindig nem biztosított a kisebbségek országgyűlési képviselete, holott ezt jogszabályok rögzítik.

A 13 országos kisebbségi szervezetet tömörítő kisebbségi kerekasztal elkészítette a koncepciót, melynek egyik központi elve, hogy mind a 13 kisebbség számára reális esélyt adjon az országgyűlési képviselet megszerzésére. A koncepciót már megkapta az illetékes szakállamtitkár, de válasz még nem jött rá – mondta Kállai Ernő.

A kisebbségi oktatás kérdésköre kapcsán Kállai Ernő felidézte a csörögi esetet, ahol a településnek nem volt saját iskolája, a több tucat csörögi kisdiáknak pedig nem a találtak helyet a környező települések iskoláiban.

Az önkormányzatok egy része nem szívesen társul olyan önkormányzatokkal, ahol sok cigány tanul, vagy tanulna. Itt az önkormányzati autonómia és a gyermekek ingyenes alapfokú oktatáshoz való joga közti ellenmondásra kell valamilyen megoldást találni. Kállai Ernő szerint felmerülhet az is, hogy ha a kiskorú nem tudja teljesíteni oktatási kötelezettségét, akkor a kistérséget szankcionálják, például úgy, hogy a kistérségi támogatás egy részét ennek a problémának a megoldására kelljen fordítani.

A gyűlöletbeszéd problémája kapcsán a kisebbségi biztos szerint szükség van a társadalmi fellépésre és a jogalkotási eszközökre egyaránt.

Kállai Ernő megjegyezte: sajnálatos módon nem tudta kifejteni a polgári törvénykönyvvel, illetve a büntető törvénykönyvvel kapcsolatos gyűlöletbeszéd elleni javaslatait, holott lehettek köztük olyanok, amelyek az eredeti javaslatnál jobban kiállták volna az alkotmányosság próbáját.