Arénába vonul az Adagio

Az elmúlt egy év történéseibe, a koncert és a csapat kulisszatitkaiba avatott be Balczó Péter, Homonnay Zsolt és Nagy Sándor, vagyis hazánk egyik legsikeresebb crossover formációja, az Adagio.

Közel egy éve a Művészetek Palotájában, augusztusban a Margitszigeten koncerteztetek, most pedig a Budapest Sportaréna következik. Mennyiben lesz másabb ez a koncert, mint az eddigiek?

Nagy Sándor: Mindenféleképpen más koncert lesz. Az Arénában a műsor gerincét az Érintés című új lemez anyaga adja, de természetesen az előző két albumról is felcsendülnek majd dalok. Elképesztő világítással – mondhatni fényorgiával – és látványelemekkel lepjük meg a közönséget.

Homonnay Zsolt: Így van, ez a koncert az Érintés lemezen alapul. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert ezt az előadást már sportcsarnok adta körülmények közt Szombathelyen és Győrben már bemutattuk. Ezek tapasztalataiból és visszajelzéseiből tudunk javítani, építkezni, vagy változtatni az Arénára.

Balczó Péter: Nyugodtan mondhatjuk, hogy lemezbemutató koncert lesz, annak ellenére, hogy a két vidéki helyszínen már felléptünk egy hasonló műsorral, ám azok számára is tartogatunk meglepetéseket, akik már esetleg látták a koncertjeinket. Izgalmakkal teli időszak ez mindannyiunknak, hiszen az együttes történetének eddigi legfontosabb és legnagyobb szabású eseménye közeleg.

Kell erre külön próbálnotok vagy össze vagytok már annyira szokva, hogy nincs rá szükség?

N. S: A koncertsorozat próbái január elején kezdődtek. Azóta folyamatos mozgáspróbákat és ének korrepetíciókat tartunk, szükség van az állandó hangi és fizikális kondícióra.

H. Zs: Mindig kell próbálni, mert maga az anyag elég nagy. Két óra alatt sok dalt játszunk el és ez bizony maximális felkészültséget kíván. Nem ugyanaz lesz, mint a szombathelyi vagy a győri fellépés. A műsorba rakunk be plusz dalokat, és egy meglepetés dallal is készülünk, amit csak ott fogunk elénekelni és kifejezetten erre különleges alkalomra készült. Harminc tagú zenekar kísér majd minket, aminek van egy szimfonikus része és egy pop-rock (szaxofon, dob, basszusgitár) szekciója. Velük is külön-külön próbálunk. Nincs olyan, hogy ha valamit eljátszottunk háromszor, négyszer, akkor többször már nem is kell. A tökéletesre törekszünk. Ha valamelyikünk éppen fárad, vagy indiszponált, a másik kettő biztos, hogy a lelkesedésével felhúzza, inspirálja. Talán ezért is működünk harmadik éve súrlódások nélkül

A margitszigeti szabadtéri koncertnek – az időjárás ellenére is – különleges hangulatú volt. Vissza tudjátok majd ezt idézni az Arénában?

H. Zs: Nagyon remélem. Annyiban változott a szabadtéri koncerthez képest, hogy bejött pluszban a látványvilág. Sikerült egy olyan produkciót létrehozni, ami talán egészen egyedi az egész országban. A nagyzenekar ott ül fent a színpadon, emellett a LED falakon látványos, ám a figyelmet mégsem elvonó animációk váltakoznak, ez emeli a show jellegét. Hatalmas lámpaparkunk van, a színpad is úgy lett kialakítva, hogy legyen egy kis híd a nézők közé, amivel személyesebb kontaktust tudunk kialakítani. A már jól megszokott öltöny mellett direkt erre a produkcióra új jelmezeink is készültek, melyek őrzik a klasszikus eleganciát, de a mai divattal ötvözik őket. Reméljük, hogy ezek mind azt fogják segíteni, hogy a nyári koncertnél is nagyobb élményben legyen részük a nézőknek.

N. S: Természetesen egy szabadtéri koncertnek speciális hangulata van, de ha egy
előadás jó – a látvány és a hang is – akkor teljesen mindegy, hogy az zárt térben vagy szabadtéren van. Az estnek van rendezője, dramaturgja, jelmeztervezője, koreográfusa, tehát profi team áll a hátunk mögött, nekünk nem kell mással foglalkozni, ”csak„ az énekléssel.

B. P: Egyébként az Arénát különböző méretűvé lehet tenni, így akkora részt nyitnak meg belőle, amekkora indokolt lesz. Remélem, hogy minél többen eljönnek és meghallgatnak majd minket. Az Aréna a magyar zenei élet kiemelt koncert helye, és már ez olyan plusz motivációt fog jelenteni nekünk, és a stábnak is, hogy a hangulatra nem lehet gond.

@@

Januártól új menedzsment van az együttes mellett. Nektek könnyen ment a váltás? A közönség hogy fogadta?

H. Zs: Nagyon nagyot lépet előre az Adagio együttes. Méltóvá váltak a az általunk képviselt zenei világhoz. Ez nem valósulhatott volna meg, ha nincs az új menedzsment, a Za-co Kft. Egy ilyen volumenű show létrejöttéhez komoly anyagi befektetés szükséges. Az hogy ezeket a professzinális high tech felszereléseket utaztatni tudjuk az országban, hogy 4-5 ruhát váltunk egy alkalommal, hogy közel 100 négyzetméteres LED fal áll mögöttünk, az mind ennek köszönhető. A nézők visszajelzései is azt bizonyítják, hogy megéri a befektetés és látványosabb, ezáltal maradandóbb élményt nyújtunk. Sőt, főleg férfiaktól hallottam, hogy eljönnek a fellépésekre, mert a barátnőjük, vagy a feleségük ezt szerette volna, aztán ott a helyszínen meglepődnek, hogy nem három nyálas fiú, romantikus egyvelegét kapják, hanem igazi élményt, színvonalas produkciót. Sokszor sztorikat mesélünk a közönségnek, ez az a pontja az előadásnak, amikor oldani tudjuk a dalok drámaiságát.

B. P: Mindenféle változás az ember életében, kisebb nagyobb nehézségekkel megy, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez esetben zökkenőmentes volt az átállás. Egymáshoz kellett szokni a zenekarnak és a menedzsmentnek is. Ezen az időszakon túl vagyunk, megszoktuk egymás munkamódszerét, hozzáállását, úgyhogy nagyon eredményesnek tartom ezt a kapcsolatot. Szerintem a közönség számára is érzékelhető a változás. Azoknak, akik már látták régebben is az Adagio együttes fellépéseit, ezek elsőre furcsának tűnhettek. De minden az együttes érdekében, és a közönség mind maximálisabb kiszolgálásáért történik. A régi, egyszerű dolgok lecserélődtek, és most egy sokkal komolyabb, összerakottabb előadást tudunk bemutatni. Ez a szó jó értelmében vett show műsor. Nekünk nagyon jó érzés, hogy miattunk épül fel egy színpad, hogy miattunk jönnek el az emberek a sportcsarnokba, nagyon jól esik.

N. S: Valóban, én is úgy érzem, hogy nagyon könnyen ment a váltás. Nagyon sok fellépésünk van, ami komoly koordinációs munkát igényel. A közönség szerintem érzékeli, hogy másfajta – jobb – minőséget kap a koncertjeinken.

Az ország szinten minden pontján jártatok már. Van, ahova nem is egyedül, hanem Zsédával és Polyák Lillával érkeztetek. Az Arénában is ott lesznek? Rajtuk kívül lesz még vendégművész?

N. S.: Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy ez a két nagyszerű művésznő elfogadta a felkérésünket. Mindketten édesanyák, nemrég adtak életet kisfiaiknak és káprázatos formában újra színpadon állnak. Különleges élmény velük énekelni.

H. Zs: A meglepetések inkább a dalokban várhatók. Már a bőség zavarával küszködünk, hiszen annyi dal van, hogy nehéz eldönteni melyik ujjunkba harapjunk bele, mi az, aminek a végén sajnos ki kell maradnia

Egyébként megvan az összhang, hogy minek kell feltétlenül lennie, és mi maradhat ki?

H. Zs: Persze. Az Érintés lemez adja a törzsanyagot, és ehhez jönnek azok, amiket a legjobban szeretünk. Amikor ezeket elpróbáljuk a zenekarral olyan gigantikus hatása van, hogy fáj a szívünk mindegyikért, amit ki kell hagyni. De nem lehet, hogy elkezdünk egy koncertet este nyolckor és éjfél után hagyjuk abba.

Pedig sokan nem bánnák…

N. S: Több, mint húsz dal fog felcsendülni, úgyhogy elég terjedelmes lesz a műsor, így azt gondolom, senki nem távozik majd elégedetlenül, mi legalábbis mindent megteszünk ennek érdekében.

Ha a jövőbe tekintünk, a negyedik lemez ötlete körvonalazódik már bennetek?

H. Zs: Hogyne. Mindenképpen szeretnénk egy olyan albumot készíteni, amin a nagy életöröm, az a bizonyos „Dolce Vita” uralkodik. Amennyire fel mertük vállalni a drámai dalokat, most szeretnénk ezt az arculatát is megmutatni a csapatnak. Szóval egy vidám, de Adagio-s lemezt tervezünk.

B. P: Persze a megjelenés dátumát még nem szeretnénk elárulni.

N. S: Persze, mert még mi sem tudjuk. De időben szólunk mindenkinek.

Mind a hárman a színházi világból jöttetek, Zsolt és Sanyi a musicalek, Péter pedig opera vonalon jeleskedik. A színpadi deszkákon milyen feladatok előtt álltok?

B. P: Nemrég Debrecenben volt premierem: a Csokonai Színházban, Puccini: Manon Lescaut című operáját mutattuk be. Donizetti: Lammermoori Lucia című előadásunk folytatódik, a Miskolci Operafesztiválon is részt veszünk vele, ami számomra nagyon nagy dolog. Még ebben a hónapban egy énekversenyem is lesz, úgyhogy szépen halad az életem.

H. Zs: Szabó Magda Abigéljéből készült musicalben Kalmár tanár urat játszom, amit a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Thália Színház és a Budapesti Operettszínház közös produkciójaként mutattunk be. Most Győrben próbálok, a Marica grófnőben, ennek április 25-én lesz a premierje. Ezzel szinte egyidőben kezdtük el az Operettszínházban is a Szentivánéji álom próbáit. Ennek a darabnak nyáron, a Szegedi Szabadtéri játékokon lesz az ősbemutatója. Szakcsi Lakatos Béla zenéjével születik egy vadonatúj musical, melyben Oberon szerepét játszom, éneklem el.

N. S: Én sem maradok idén premier nélkül: Webber klasszikus művének, a József és a színes szélesvásznú álomkabátnak bemutatóját tartjuk május 30-án a Madách Színházban. Ebben én leszek az egyik címszereplő. Erre próbálok most gőzerővel. De a már jól ismert darabokban is játszom tovább: Az Operaház Fantomjában Raoul-t, a Producerekben pedig Leo Bloom-ot igyekszem minél hitelesebben előadni.