Kultúra
Keresztnevének kiejtését a legtöbben nem tudták megtanulni
Keresztnevének kiejtését a legtöbben nem tudták megtanulni azok közül, akikkel Konrád György 1997 és 2003 között Németországban találkozott, azokban az években, amikor a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia elnöke volt. Annál felejthetetlenebbnek bizony
Ezekkel a szavakkal kezdte rendkívül meleg hangú, szerdai méltatását a berlini Der Tagesspiegel című lap abból az alkalomból, hogy a Németországban tiszteletnek és elismertségnek örvendő magyar író ezen a napon töltötte be 75. életévét. A tekintélyes újság emlékeztetett az író elnöki minőségében, "enyhe magyaros akcentussal" elhangzott német nyelvű beszédeire, amelyek – mint írta – okosak voltak, s amelyek a művészet rendkívül finom megközelítéséről tanúskodtak. Berlin "újra- és újjászületését" pedig egy igényes és izgalmas kontextusba helyezték.
A beszédek alapján érezhetővé és egyértelművé vált, hogy a végzett szociológus, a gyakorlott urbánus és regényíró Konrád intellektuális felkészültsége alapján valójában filozófus, aki azonban – mint a Der Tagesspiegel fogalmazott – kinőtt abból a küzdelemből, amelyet a hatvanas és a hetvenes években a kelet-európai értelmiség a létező szocializmussal folytatott.
Ebben az összetűzésben, amely egy-két generációt is érintve a kelet-közép-európai emancipációs folyamat "inkubációs ideje" volt, s az 1989-es rendszerváltás célját tűzte maga elé, Konrád a lap szerint központi szerepet játszott. Konrád György személyével szorosan összekapcsolódik a megújult Közép-Európa, s az ahhoz vezető folyamat két alapgondolata, az öntudatra ébredés és az önfelszabadítás .
A Der Tagesspiegel emlékeztetett arra, hogy Konrád az akkori kor konfliktusaiban való kiállásáért súlyos árat fizetett. Ennek kapcsán az újság megemlítette, hogy 1973-ban elvesztette állását, 1974-ben letartóztatták, s folyamatos publikációs tilalom alatt állt.
Mindennek ellenére Konrád – mint a lap írta – igyekezett "tömbökön átnyúló" életet élni mind Magyarországon – ahonnan nem volt hajlandó emigrálni -, mind pedig Nyugaton, különleges érdeklődést tanúsítva Berlin iránt, ahol 1976-ban járt először. Az értelmiségi, aki a politika mezsgyéjére lépett, mindig megmaradt irodalmárnak is. Ő volt az, aki a német könyves szakma békedíjasaként, majd az akadémia elnökeként, humánus kisugárzásával lehetővé tette a németek számára, hogy ne a múltra gondoljanak – fogalmazott a Der Tagesspiegel, s ezzel összefüggésben emlékeztetett: Konrád legtöbb rokona a holokauszt áldozatává vált, szülei Auschwitz túlélői voltak, s gyermekként ő is csak a körülmények szerencsés alakulásának köszönhette menekülését.
Végezetül az újság 75. születésnapja alkalmából köszöntötte Konrád Györgyöt, aki – mint írta – "a kelet-nyugati terepen valódi tekintéllyé és berlinivé is vált."
Előzőleg levélben fejezte ki jókívánságait Konrád Györgynek Norbert Lammert, a német parlament elnöke is. A konzervatív politikus levelében egyebek között hangsúlyozta: európai rangú irodalmi tekintélyként és politikai íróként Konrád György nem csak az irodalom területén alkotott kimagaslót, hanem határozott európai elkötelezettségével jelentős mértékben járult hozzá a magyar-német kapcsolatok elmélyítéséhez is.
Forrás: MTI