Madárinfluenza-veszély a rizsföldekről

A térségben nagyjából 140 millió szárnyast kellett leölni az utóbbi években a madárinfluenza-vírus emberre is veszélyes H5N1 típusa miatt. Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a fokozott járványügyi erőfeszítések ellenére miért, milyen tényezők hatására ütötte fel a fejét a vírus újra és újra.
A 2004-ben és 2005-ben Vietnamban és Thaiföldön kitört járványokat elemezték. Öt változót – a népsűrűséget, a tengerszint feletti magasságot, a rizstermelést, valamint a kacsa- illetve a csirkepopuláció nagyságát – figyelték.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányuk szerint azok a régiók válhatnak a legnagyobb valószínűséggel járványgócponttá, ahol intenzív rizstermelés folyik és jelentős a szabad ég alatt nevelt kacsák száma. A csirkék jelenléte viszont a közkeletű feltételezéssel ellentétben nem meghatározó. "A vírus olyan erővel hat a csirkére, hogy elpusztul még mielőtt mást megfertőzne vele" – mondta Marius Gilbert, a brüsszeli Szabadegyetem munkatársa.

A járványok olyan helyekről indultak, ahol nagy területen folyik árasztásos rizstermelés, és évente kétszer vagy háromszor aratnak. "A rizsföld a szabadon nevelt kacsák élőhelye és a vad vízimadarak telelőhelye is egyben, ezért aztán itt a legnagyobb a kockázata annak, hogy a vírus megjelenik, fennmarad és el is terjed" – mondta Gilbert.

A kutatók szerint a járványmegelőzés sokkal hatékonyabb lehet, ha az egész dél-ázsiai régióban felmérnék és számon tartanák a rizstermelésbe bevont területeket, illetve a kacsapopuláció alakulását az érintett vidékeken, és az év bizonyos szakaszaiban nem engednék ki a földekre a szárnyasokat.

A H5N1 madarakkal való kontaktus révén 386 embert fertőzött meg 2003 óta. A halálos áldozatok száma legalább 236. Szakértők régóta figyelmeztetnek, hogyha a kórokozó genetikai mutáción esik át, és képes lesz emberről emberre is terjedni, akkor hatalmas világjárványt okozhat.