Átment rajta a terepjáró

Pakucza József – akit joggal titulálnak magyar Herkulesnek – a Fővárosi Nagycirkusz porondján szinte naponta önként fekszik egy japán terepjáró útjába, s mindössze egy fémlappal a mellkasán moccanatlanul tűri, hogy a súlyos jármű kerekeivel átgördüljön fekvő testén. Ugyanúgy odaáll az ágyú elé, amelyből egy 30 kilós fémgolyót lőnek a teste felé, s amint az autós gázolás után is sértetlenül tápászkodott fel a porondról, úgy ez esetben is csodát lát a rémült publikum: az óránkénti 120 kilométeres sebességgel közeledő ágyúgolyót a puszta mellkasáról pattintja le, – csupán öt méternyire az ágyúcsőtől.

Jó két évtizeddel ezelőtt dőlt el, hogy Pakucza erőművész lesz.

– Kiírtak egy próbát 1986-ban, az ország legerősebb emberei számára. Úgy gondoltam, megpróbálom felvenni a versenyt, s meg is nyertem az első díjat. Ennek köszönhetően a visegrádi várjátékokon én léphettem Toldi Miklós szerepébe. Ezt követően jelentkeztem a Magyar Cirkusz Vállalatnál, hogy fellépnék erőművészként. Megnézték a produkciómat, ahol a legnagyobb meglepetésemre nem a fővárosi manézs műsorába szerződtettek, hanem Mexikóba. Évek teltek el, amikor itthon először felléphettem. Venezuela, Írország, Anglia, Hollandia, Franciaország, Németország előzte meg a hazai bemutatkozásomat. Most is hat év távollét után szerepelek hazai cirkuszban – árulta el az erőművész.

– Hogyan találta ki ezt az autós számot?

– Egy időben erőemelőként 200 kilós súlyokkal dolgoztam. Egyszer az egyik súlyt a mellemre ejtettem, s magam is elcsodálkoztam rajta, hogy szinte meg sem éreztem. Ekkor jött az ötletem: mellkasomra fektetek egy fémlapot, amelyen áthajtanak egy Trabanttal. Meg sem kottyant. Nehezebb járművekkel sem volt gondom, így jutottam el a terepjáróig.

– Ha – ne adj’ isten! – valóban elütné egy autó az utcán, lehet, hogy meg sem érezné?

– Azért a dolog nem ilyen egyszerű. A cirkuszban mindössze két kilométeres sebességgel hajtanak rám, én pedig felkészülten várom az eseményt. Az utcán húsz-harmincszor nagyobb sebességgel száguldanak az autók, s ez megsokszorozza az ütés erejét. És nyilván teljesen váratlanul történne az egész, még rágondolni is rossz, mi lenne, ha egy ilyen elkapna.

– A hölgyek mennyire respektálják félelmetes erejét?

– Mindig jó kapcsolatom volt a gyengéd nemmel. Persze, akad ellenpélda is. A múltkor Békéscsabán elkapott egy mérges hölgy. "Nagyon pipás vagyok magára! A vőlegényem is megpróbálta utánozni a maga őrült produkcióját. Már a második hete kórházban fekszik."

– Melyikkel próbálkozott az illető?

– Egy Trabantot engedett át a testén, de alaposan ráfizetett.

– Mit szól ahhoz a mondáshoz: többet ésszel, mint erővel?

– Irigylem azokat, akik az eszükkel keresik a kenyerüket. Nekem alaposan meg kell feszülnöm ugyanazért a karéjért.

– Meddig lehet ezt a veszélyes foglalkozást űzni?

– Lehetne még néhány évem, de elhatároztam, hogy az idén befejezem. Külföldön keresett pénzemből egy nagy vállalkozásba fogok. Gyárat építek – avat be terveibe Pakucza József.

– Láthattuk egy olyan produkcióját is, amikor követ törtek a mellén. Önről aztán elmondható, hogy akár fát is vághatnának a hátán!

– Miért is ne? Csak mellé ne üssenek…