Veszélyes évszakok

1880 óta nem volt olyan meleg, mint a tavalyi év januárjában. A hőmérséklet több mint egy Celsius-fokkal haladta meg a sokévi átlagot a szóban forgó hónapban. A Klímaváltozással Foglalkozó Kormányközi Bizottság (IPCC) az elmúlt fél évszázadot áttekintve a szélsőséges időjárási jelenségek sűrűsödését észlelte, és azt jósolta, hogy a rendszertelen időjárási minták fokozódni fognak a jövőben. A Meteorológiai Világszervezet – amelyben 188 állam képviselteti magát – egy olyan korai előrejelző rendszer kifejlesztésén dolgozik, amely figyelmeztet a szélsőséges időjárási eseményekre.

Justin Mullins, a New Scientist 2002-es tanulmányában öntörvényűnek nevezi az atmoszférát. Szerinte a rendkívüli jelenségek, mint a nagy esőzések, a tengeri és a szárazföldi viharok nehezen magyarázhatók a tudomány jelenlegi eszközeivel. Nagyon messze van azaz idő, amikor mesterséges eszközökkel lehetne befolyásolni az időjárást, és csökkenteni a drámai hatásokat. Legújabban a tenger párolgását próbálják mesterségesen – vékony olajréteg ideiglenes telepítésével – szabályozni, mivel az úgynevezett atmoszferikus anomáliák rendszerint az óceánok felmelegedéséből s váratlan lehűléséből származnak. Az óceáni időjárási jelenségek emberi irányítása azonban csak helyi jelentőségű lehet egyelőre: még nem jött el a globális esőcsinálás időszaka.

A klímaváltozás első jelei

A jelenleg tapasztalható szokatlan időjárás a klímaváltozás során feltételezhetően gyakoribbá váló szélsőséges jellemzők egyik jele lehet. Persze ma is számos érv és ellenérv ütközik abban a kérdésben, hogy zajlik-e most klímaváltozás vagy sem. Számos meteorológus úgy véli: a vizsgált időtartam rövidsége miatt nincs meggyőző érv arra, hogy változás lenne. Az okok között az elsők között szerepel a hőháztartás és az ezt vezérlő egyik tényező, a légköri üveggázok mértékének növekedése.

1860 óta figyelik nagyobb rendszerességgel a Föld időjárását, légkörét. Az azóta eltelt évek alatt érzékelhető természetes változást, vagyis a csökkenő hőmérsékleti trendet fordította meg emelkedőre, a légkör szén-dioxid-szint növekedése. A 60-as, 70-es években felgyorsult CO2-kibocsátás-növekedés következményének első jele lehet a mostani változás. A 90-es években korlátozták az ózonbontó anyagokat tartalmazó termékek gyártását, de az ezeket felváltó úgynevezett hidrogénezett freonokat kibocsátó áruk viszont az üvegházhatást segítik elő.

Az elmúlt 100 évben 0,6-0,8 Celsius-fokos volt a fölmelegedés, és ennek nagy része az utóbbi 30-40 évre vezethető vissza. Az átlaghőmérséklet, vagy az évi csapadék mértéke ugyan nem változott jelentősen, de azok időbeli eltolódása jóval kiszámíthatatlanabbá vált. A nagyon meleget, a hosszú ideig tartó aszályt hirtelen rengeteg csapadék követi.

Nem csak Európában, hanem az egész világon szokatlan időjárási jelenségeknek lehetünk szemtanúi. 18 fokos telek Ausztriában, ami azért nem jellemző, vagy tornádók a Fekete-tenger térségében. A nagy klímamodellek szerint átlagosan a telek enyhülnek, az éjszakai hőmérséklet csökken, a nyarak melegebbek lesznek, és az átlaghőmérséklet is nő.

Ázsiát pedig lassan ellepi a barna köd, vagyis a szmog. A szmog alkotórészeit összefoglaló néven ipari aeroszolnak hívják. A barna ködöt alkotó ipari aeroszol sok kormot és pernyét tartalmaz – ezek nagy részét a fejlett országokban kivonják a füstből. Ezt az emberek, állatok és a növények is belélegzik, mondani sem kell, hogy egyiknek sem tesz jót.
@@
A meteorológus véleménye csak egy a sok közül, de nem hiányozhat innen. Németh Lajost a Tv2 időjósát kérdeztem, ő hogyan látja a kialakult helyzetet.

Most csak a televízió híradásai miatt tűnik úgy, hogy sokkal több a szélsőséges időjárás, vagy régebben is ugyanennyi volt?

Amióta vannak írásos feljegyzések az időjárás alakulásáról, azóta vannak szélsőségek is. Az elmúlt évszázadokban is voltak halálos áldozatokat követelő és nagy anyagi károkkal járó viharok, Földünk számos pontján. A mostaniak, amit napjainkban megélünk, abban különbözik az eddigiektől, hogy sokkal gyakoriabban fordulnak elő.

Sokat hallunk arról, hogy mit tehetünk a globális felmelegedés ellen, ha ezeket betartanánk, akkor változna az időjárási kép is?

Az a baj, hogy ez nagyon lassú folyamat. Tegyük fel, hogy mától, valami sugallattól vezérelve megszűnne mindenféle káros kibocsátási anyag a levegőben. A hat és fél milliárd ember tevékenységének köszönhetően Földünk légköre még akkor is veszélyben lenne. Nem egyik napról a másikra áll meg a folyamat. De ez amúgy is csak egy utópia, mert ilyen biztos nem fog bekövetkezni az következő években. Lehetetlen, hogy semmilyen szennyező anyagot ne bocsássunk ki. Mérések bizonyítják, hogy az elmúlt másfél évtizedben felgyorsultak az események. A XX. század legmelegebb időszaka pont a 90-es évek voltak. Nap mint nap bizonyítják a műholdfelvételek, hogy a gleccserek, a sarki jég milyen gyorsan csökken. Egy olyan folyamatnak vagyunk a részesei, aminek nem tudjuk mi lesz a vége.

Akkor a mi életünkben már ne is számítsunk változásra?

Nincs nyugalom a légkörben. Mint gyakorló előrejelző, és nem mint klímakutató úgy tapasztalom, hogy az időjárási események változékonysága növekedett. Magasabb a hőmérséklet a világ óceánjain, többlet energiához jutott a Föld. Ezek a légköri események nagyobb energiával rendelkeznek, és ez okozza az orkán erejű szelet. A mostani változás hat és fél milliárd embert érint a Földön, ha a népesség így növekszik, akkor néhány évtized múlva kilencmilliárdan leszünk, és ez tovább fokozza a szennyezést. Ugyanilyen felmelegedő szakasza volt már Földünk éghajlatának, évezredekkel ezelőtt, csak akkor sokkal kevesebb embert érintett. Az a szomorú, hogy nem tudjuk hova fejlődik és, hogy mennyire veszélyezteti majd az emberiség életét. Hogy ükunokáinak is élhető legyen ez a Föld, azért valamit tenni is kéne, de sajnos még nagyon kevesekben tudatosult ez a dolog.

Önök mennyire tudják előre jelezni, például egy szélvihar közeledtét?

Erre jó példa a meteorológiai tavasz kezdetén átsöprő vihar. Nem mindennapos széllökések voltak, ami az észak-nyugati országrészről átvonult egészen a dél-keleti országrészig. Ennek a viharnak a közeledtét már 4-5 nappal előre lehetett látni a meteorológiai szolgálat középtávú jelentésében. Ahogy közeledtünk a szombathoz egyre pontosabban tudtuk, hogy mikor lép be Magyarországra. Az élet és vagyonvédelemre kihegyezett veszélyjelző rendszer körülbelül másfél, két órával az esemény bekövetkezése előtt, majdnem kilométer pontossággal meg tudja határozni, hogy hol lesz a legerősebb szél, és mit veszélyeztet.