Egy nyugtalan lélek vallomásai

Bea az utóbbi években főként saját terveit valósítja meg, rendszeresen koncertezik szólóban és saját együttesével, itthon és külföldön is. 2004-ben énekel az Athéni Kulturális Olimpia nemzetközi csapatában. Első szólólemeze az Ágról-ágra, majd egy meselemezt írt, Álom-álom, kitalálom címmel. Legutóbbi munkája a Weöres Sándor Psyché című versciklusából készült nyolcvan perces lemeze.

Lételeme a zene, a víz, a természet és a boldogság. Békében van önmagával talán, mert azt csinálja, amit szeret. Énekel!

Muszáj személyes élménnyel kezdenem. Láttalak, február végén a Művészetek Palotájában a Táncdalfesztivál koncerten. Lehengerlő volt, amit ott előadtál. A roma zenei stílusban megszólaltatott Késő bánat, utánam a vízözön című Poór Péter sláger alatt tombolt a közönség, és látszott rajtad mennyire élvezed.

Igen, hatalmas élmény volt nekem is. Ezek a dalok főleg a szüleimnek jelentettek sokat, hiszen az ő fiatalságukat idézte. Miközben énekeltem, kerestem anyukámat a sorok között, és tudtam, hogy most nagyon élvezi ő is. Malek Andival nagyon gyorsan összebarátkoztunk, pedig eddig nem is találkoztam vele. A zene közös mindannyiunkban. Nagyon élveztem, jó volt látni és érezni a közönség szeretetét.

Egy Galga menti kis faluból jöttél, és hódítottad meg az emberek szívét. Hogy telt a gyerekkorod?

Makón születtem, aztán költöztünk Bagra. A Gödöllői-dombság gyönyörűséges. Egy erdő mellett laktunk, fák, bokrok, madarak, kis patak. Nagyon szép gyerekorom volt csak sajnos korán, tizennégy évesen eljöttem onnan. A gimnázium miatt Budapestre költöztem.

Mikor derült ki, hogy az éneklésre születtél?

Édesanyám hamar megérezte bennem a zenére való fogékonyságot és hatévesen elvitt a helyi néptánccsoportba. Itt pecsételődött meg a sorsom, megkaptam az alapokat. A zenekarozás már kicsit idősebben, tizenhat éves koromban kezdődött. A Zurgó együtteshez eredetileg táncosnak hívtak, aztán a zenekarvezető meghallott énekelni.

Szüleid nem féltettek, mikor Budapestre kerültél?

Dehogynem, aggódtak nagyon. Jobban örültek volna, ha az ELTE néprajz szak helyett a Közgázt választom, de mostanra megnyugodtak, látják, hogy boldogulok.

Látszik, hogy a népzenétől nem akarsz és nem is tudsz elszakadni, gondolom ezért választottad a néprajz szakot is. Mit jelent neked a népzene?

Az alapnyelvem része. Magyar-, bolgár-, cigány népzenét, de legalább annyi dzsesszt, angolszász és francia zenét hallgatok. Volt idő, mikor a magyar és cigány népzenei gyűjtések mellett csak arab és indiai klasszikus zenét hallgattam. Később rájöttem, hogy nyugaton is van ugyanennyi spiritualitás és jó zene, csak más a kettő.

Nagy utazó vagy és Franciaországban többször is jártál. Honnan a kötődés?

Jól beszélek franciául, amit a gimnáziumi francia tanárnőmnek köszönhetek. Tizenöt éves koromban vele jártam először Nizzában. Egyetemistaként párizsi ösztöndíjjal is kijutottam, és azóta is visszajárok.

Tele vagy energiával, sugárzik belőled a boldogság. Meg vagy elégedve azzal, ahol most tartasz?

Igen! 32 éves vagyok, de jól érzem magam a sikeres nő szerepében. Rengeteget dolgozok, de amit csinálok, azt imádom. Talán ezért boldogulok jól, mert belül szilárdság van. A munka ritmizálását pár éve tanultam meg. Sokáig csak úgy dolgoztam, nem figyeltem magamra. Aztán éreztem, hogy pihennem kell. Kikapcsoltam a telefont két hónapra, és elmentem a tengerpartra. Tavaly megint nagyon sok feladat volt, fellépések, lemezek, médiában való megjelenés. A boldogulásomnak egyik alapfeltétele volt a nyugalom, a nyugalomnak pedig az, hogy ne mindig küzdjek a szakmával. Nekem a víz a lételemem, ahogy jönnek a hullámok ritmusosan, kimossák, ami addig volt. Minden belül zajlik persze, ezek nem látványos dolgok, hanem belső szimbólumok kerülnek a helyükre, belső rend születik. Bennem, legbelül.
@@
Családalapításra gondoltál már?

Még nem foglalkoztat a fészekrakás gondolata, ahhoz előbb még le kell lassulnom. Nagyon szeretem a gyerekeket, a testvéremnek van három is, imádom őket. De nekem, most még nem az anyaság a feladatom.

A filmezést is kipróbáltad, színészkedésen sosem gondolkoztál?

Igen, a Transsylvania című francia filmben volt pár jelenetem. Egyik este felhívott telefonon egy ismerősöm, hogy éppen Pesten tartózkodik Tony Gatlif, aki a készülő filmjéhez keres énekeseket. Elmentem, énekeltem neki és engem választott ki. Eredetileg több szerepet is szánt nekem, de szervezési problémák miatt ez nem jött össze. Nem is bánom, hogy így alakult. Voltak már leszervezett koncertjeim, amiket nem akartam lemondani, elsősorban énekesnő vagyok, és nem áll hozzám túl közel a filmes világ.

Mit csinálsz olyankor, amikor nem énekelsz? Van egyáltalán ilyen időszak?

Meglehetősen ritka. Sokszor még az utcán is dúdolgatok. Régen az emberek mindent eldaloltak, örömüket, bánatukat. A legények így udvaroltak és mentek a lányok ablaka alá. Mára, úgy látszik csak a szórakoztatás maradt meg a zenéből, de én ennél többet szeretnék. Ha nem énekelek, akkor úszok, jógázok, utazok, búvárkodom. És írni is szoktam.

Miket írsz?

Sokszor csak úgy írok, szinte automatikusan, mikor felébredek reggel, leírom az álmaimat. De nagyon sokszor előfordul, hogy fizikailag megkönnyebbülök attól, ha kiírom magamból, ami bennem van. De ezt az érzést biztos te is ismered.

Ennek tudatában, na és a Weöres Sándor lemez után adódik a kérdés, hogy az irodalom hogyan hat rád?

Az irodalom is csak az élet. Nagyon sokat olvasok, főleg szövegekhez verseket. A Psyché-vel nem volt nehéz dolgom, mert már gimnazista koromban rám talált. Később el tudtam tőle szakadni, de mindig rácsodálkoztam, hogy ezek milyen zseniális szövegek. A Psychét Gryllus Samuval együtt készítettük, kettőnk közös ügye volt. Nagyon sok levelet írnak nekem, amiben elmondják, mit jelentett nekik ez az album. Ez egy kemény élet gyönyörű versekbe foglalt ciklusa. Nem szokás például arról énekelni, hogy egy nő elveszíti a gyermekét. Most, hogy készülünk erre a koncertsorozatra rengeteget próbálunk. Fizikailag és pszichésen is igénybe vesz. Lelkileg fel kell készülni rá, ott kell lenni agyban. Nekem, mint előadónak sem csak annyiból állt a dolog, hogy eléneklem a dalokat.

Említetted a leveleket, gondolom nagyon sok rajongód van, hiszen egyre többen ismernek meg. Fontos számodra a népszerűség?

Nagyon. Megismernek az utcán, autogramot kérnek, érzem az emberek szeretetét, mert az szívből jön. Így érzem azt, hogy amit csinálok, azt mások is szeretik és fontosnak tartják. Próbálok mindig maximálisan válaszolni, mert az én zeném nem popzene, nem adhatok akármit a kezükbe, mert várnak tőlem valamit. Az, hogy az emberekkel folyamatosan kontaktálok, inkább a felelősség részét erősíti bennem. Én csak teszem a dolgomat, az ismertség ennek a következménye. Nyugtalan, kíváncsi lélek vagyok, sokat akarok még tanulni, kihívásoknak nekiugrani.

El tudnád magad képzelni másnak, mint énekesnek?

Ezt a kérdést nagyon köszönöm. Igazából még nem is gondolkoztam rajta, annyira egyértelmű az éneklés. De talán állatokkal, vagy gyerekekkel foglalkoznék. Igen, mondjuk állatorvos szívesen lennék.