Áldozatsegítők számvetése

Hatvani Erzsébet kérdésre válaszolva hozzátette: mintegy kétszer annyi, összesen 7.288 kérelemmel fordultak a szolgálathoz 2007-ben, mint 2006-ban. A főigazgató szerint ennek oka nem az, hogy több lenne az áldozat, hanem az, hogy jobban ismerik az emberek az állam által nyújtható segítségnyújtási formákat. Kiemelte: a rendőrkapitányságoktól a sérelmet szenvedett állampolgárok jobb tájékoztatást kapnak.

Az Áldozatsegítő Szolgálat 2006-ban kezdte meg működését, a kormány az Igazságügyi Hivatal egyik szervezeti ágaként alakította ki. A megyei Igazságügyi Hivatalok keretein belül a megyeszékhelyeken működő területi szolgálatok látják el az áldozatsegítő tevékenységet, szolgálatonként 2-2 fővel.
Az áldozatok számára az állam teljes körű tájékoztatást, kárenyhítést, azonnali pénzügyi segélyt, szakjogászi segítséget nyújthat, illetve elősegítheti az érdekérvényesítést.

Kárenyhítésre tavaly 411 kérelmet nyújtottak be, ebből 384-et bíráltak el. A hatóság 205 esetben megállapította az állami kárenyhítést, a határozatok alapján mintegy 45 millió forintot fizettek ki. A kárenyhítés nem kártérítés, összege még a jogszabály célja szerint sem fedezi az áldozat teljes kárát. Az állam a kárenyhítéssel előleget ad az áldozatnak addig, amíg máshonnan meg nem térül a kára, illetve járadékot biztosít arra az időre, amíg más jogszabályok vagy szerződések alapján igénybe vehető járadékjellegű juttatások folyósítása meg nem kezdődik.

Az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját, ez a nap azóta – az Európai Áldozatvédő Fórum javaslatára – a kontinens számos országában az áldozatok napja.