2024. június 23. - Zoltán

A függetlenség napja – Koszovó térdre kényszeríti Szerbiát?

Egyre több forrásból lehet tudni, hogy Koszovó ma kiáltja ki függetlenségét. Bár konkrét, hivatalos bejelentés nem érkezett, a nemzetközi sajtó, és Szerbia is tényként kezeli a deklarációt. Teljes a bizonytalanság a tartomány jövőjét illetően: a legnagyob
2008. február 17. vasárnap 14:21 - Constantinovits Milán
Thaci taktikázik

A tavalyi népszavazás óta egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a tartomány 2008 elején proklomálja elszakadását Szerbiától. A pontos dátumot illetően sorra merültek fel találgatások, de a legfrissebb információk most vasárnapról szólnak. Hashim Thaci koszovói miniszterelnök szóvivője az ANSA olasz hírügynökségnek szintén ezt a napot nevezte meg, ugyanakkor maga a kormányfő szombatig hallgatott. Pénteki sajtótájékoztatóján is mindössze annyit közölt, hogy megkezdi a jövőbeli koszovói kormány etnikai ügyekkel foglalkozó részlegének felállítását. Bejelentését értelemszerűen nem fogadták kitörő lelkesedéssel, hiszen mindenki a függetlenség pontos datálását várta Thacitól.

Ám nem csupán az időpont kérdéses, hanem a világpolitika, és természetesen Belgrád hozzáállása is. Thaci ugyan hangoztatta, hogy: „Erőteljes és tömeges elismerésre számítunk”, ám az anyaország, Szerbia jelenlegi attitűdje problematikussá teszi az elszakadást. Slobodan Samardzic, a Koszovó ügyeivel foglalkozó szerb miniszter Belgrádban pénteken kiadott közleményében azt írta: „A kormánynak egyre több olyan értesülése van, hogy Hashim Thaci február 17-én, vasárnap törvénytelenül nyilvánítja ki egyoldalúan a függetlenséget.

Tadic dilemmája

Kétségtelen, hogy a frissen megválasztott államfő, az Európa-párti Tadic és koalíciós partnere, a jelenlegi miniszterelnök, Kostunica tisztában vannak vele, hogy a szerb közhangulat Koszovó megtartását követeli. Az ellenzékben maradt Szerb Radikális Párt részéről is nyomás nehezedik rájuk, hiszen a választásokon hajszálnyival veszítő Nikolic kijelentette, hogy mindaddig kívülről támogatni akarja Tadic-ékat, amíg ők a tartomány megmaradásáért küzdenek.

Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy Tadic úgy nyerte meg az államfőválasztást, hogy az uniós csatlakozást tűzte ki célul. Brüsszel azonban egyértelművé tette, Washingtonnal és száz másik országgal együtt, hogy hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét, és erre szólította fel Belgrádot is. Szerbia uniós integrációja pedig nem valósulhat meg úgy, hogy Tadic akadályozza Koszovó önállósodását. Az államfő viszont elkötelezte magát mind a tartomány megtartása, mind az EU-hoz való közeledés mellett. Ezért az elkövetkező hetek vízválasztóak lesznek a szerb külpolitikában, szakértők szerint Tadicnak döntenie kell az européer és a milosevicsi irányvonal között.

Ezt a dilemmát a Demokrata Párt is megfogalmazta az államfőnek, ám ők arra kérték Tadic-ot, hogy inkább az uniós csatlakozási tárgyalásokat szakítsa meg, mintsem Pristina szuverenitásába egyezzen bele. Tadic ugyan még nem adta határozott jelét annak, hogy bármelyik irányba is elkötelezné magát, óvatos lépéseket már tett. Először is nyilvánosságra hozta, hogy bár nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek elismerik Koszovót, de mindenképpen alacsonyabb szintre szállítja az államközi viszonyokat, és a nagyköveteket is visszarendeli.

Vérrel húzzák meg az új határokat?

A szerb egység megőrzése azonban az elemzők szerint nem valószínű, hogy fegyveres konfliktusba torkollna. Még a legmerészebb vélekedések is arról szóltak, hogy amennyiben Nikolic nyer, Szerbia megszállhatná az Ibar folyótól északra fekvő, jórészt szerbek lakta területeket. Fontos tudni ugyanis, hogy a közel kétmilliós Koszovó majdnem teljesen homogén albán lakossággal bír, mindössze az északi részeken él valamivel több mint százezer szerb. Épp emiatt a tartomány megőrzése nem elsősorban etnikai feladat Belgrádnak, hanem presztízskérdés, illetve szimbolikus jelentőségű is, hiszen Koszovót a szerbek őshazájuknak tartják. (Gazdasági szempontból ráadásul még kedvező is lenne Pristina elengedése, hiszen a szerb átlagot jóval alulmúló életszínvonal jellemző rá.)

Tadic januári, előre be nem jelentett koszovói látogatása során már egyszer világossá tette, hogy nem fog belenyugodni a függetlenedésbe, ugyanakkor mindent meg fog tenni azért, hogy békés, diplomáciai megoldást találjon. Küzdelmében partnerei lehetnek azok az országok, amelyek szintén ellenzik Koszovó kiválását. Nem véletlen, hogy olyan államok támogatják Tadicot a kérdésben, amelyek szintén jelentős nemzeti kisebbségekkel rendelkeznek, mint Kína, Oroszország vagy Románia.

Moszkva egyértelműen jelezte, hogy saját etnikai kisebbségeik esetlegesen fellángoló elszakadási törekvése miatt nézik rossz szemmel a koszovói történéseket. Ahogy új NATO-nagykövetük kifejtette: „Ha Koszovó az orosz és a kínai tiltakozások ellenére, a nemzetközi jog módosításával független lesz, akkor megnő az esélye annak, hogy Oroszország határain, a nemzetközileg el nem ismert köztársaságok is elszakadnak. Ha ezt teszi Abházia vagy Dél-Osszétia, akkor a gúzok csapatokat küldenek ellenük, és akkor mit tesznek a mi kaukázusi forróvérűink? Támogatják a szakadárokat, és akkor kész a háború, oroszok harcolnak majd grúzokkal.

Magyar vélemények

Magyarország azonban kész elismerni az önálló Koszovót. Tabajdi Csaba, a szocialisták EP-képviselője szerint, ha nem is elsőként, ám azért taktikus lenne nekünk is mielőbb csatlakozni a Koszovóval legmagasabb szintű diplomáciai kapcsolatokat felvevő uniós országokhoz. Eörsi Mátyás óvatosabban fogalmazott, szerinte csakis akkor érdemes reagálni a fejleményekre, amikor már látszik, hogy a legtöbb uniós ország miként döntött a kérdésben.

Az erdélyi magyarság ugyanakkor örvendetes lépésnek tartja az önállósodást: „Az idei év legnagyobb kihívása az erdélyi magyarság számára, hogyan használja ki a Koszovó függetlenné válása által előálló helyzetet” - hangsúlyozta Antal Árpád képviselő, aki Sógor Csaba EP-képviselővel Pristinába utazott, hogy jelen legyen a függetlenség kikiáltásán. Antal Árpád tegnap két konkrét javaslatot is megfogalmazott: úgy véli, szükség lenne az összes erdélyi magyar politikai szervezet és az autonómiát zászlajára tűző civil szervezet (Székely Nemzeti Tanács) közös fellépésére.

A várható jövő

Számos kérdésre fognak választ adni az elkövetkező hetek, hónapok. El fog dőlni, hogy Tadic milyen eszközökkel harcol majd Koszovóért, és ezek mellett mennyire tud közelíteni Európához. Világos lesz az is, hogy Pristina meg tudja-e szervezni békésen, kirekesztéstől és pogromoktól mentesen önálló államát, és nem torkollik-e etnikai vérengzésbe a kiválás, mint történt oly sokszor a kilencvenes években. Meg fog mutatkozni továbbá, hogy Koszovó tesz-e közelítő lépéseket egy esetleges Nagy-Albánia irányába, avagy ígéretének megfelelően önálló állam kíván lenni. Végül arra is választ fogunk kapni, hogy a függetlenedéssel vélhetően meginduló szerb menekülthullám nem érinti-e kedvezőtlenül a vajdasági magyarokat, az etnikai arányok és a közbiztonság stabilitását.

Egy azonban biztos, Brüsszel EULEX Koszovó elnevezéssel kétezer fős igazságügyi és rendészeti missziót küld Pristinába, hogy a közel 16 ezres KFOR rendfenntartó erők mellett szavatolják a térség stabilitását. Eben az akcióban egyébként hazai szakemberek is részt vesznek. A KFOR pedig bejelentette, hogy a koszovói rendőrséggel együtt rendkívüli tervet dolgoz ki a függetlenség kikiáltásával megnövő biztonsági kockázat miatt. Elsősorban a határszakaszok védelme, és a helyi szerb enklávék őrzése jelenti a legfontosabb feladatokat, ám emellett a koszovói rendőrség állományának a megerősítése is céljuk.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását