Sámuel Balázst az MTI a sajtóban e témában megjelent információk kapcsán kereste meg. A Figyelő című hetilapnak Demján Sándor üzletember úgy nyilatkozott: a filmgyártáshoz adott 20 százalékos adókedvezménynek köszönhetően "óriásira" nőtt a nemzetközi filmes érdeklődés Magyarország iránt, megháromszorozódtak a költségvetés erről a területről származó bevételei, ugyanakkor a magyar államnak a 20 százalékot előbb az unióval el kellett volna fogadtatnia.
Demján Sándor tudomása szerint a határidő tavaly december 31-én járt le, s a kormány most utólag tesz erőfeszítéseket, hogy megvédje ezt a pozíciót. Úgy vélekedett, ha nincs 20 százalék, az ország nem lesz vonzó többé a filmes befektetők számára.

Sámuel Balázs az MTI-nek azt mondta: Brüsszelben "a magyar rendszer egészét vizsgálják, a 20 százalék eltörlése fel sem merült, tehát az adókedvezmény mint intézmény nem veszélyeztetett". Az adókedvezmény feltételeiben várhatók változások, de ez a 2007 decemberéig nyilvántartásba vett filmekre nem fog vonatkozni, kizárólag a 2008. január 1-je után támogatási jogosultságot igénylő munkákra érvényes - mutatott rá.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar filmtámogatási rendszer 2007 decemberében lejárt, a magyar fél már egy évvel korábban jelezte az unió versenypolitikai főigazgatóságának, hogy a rendszert meg szeretnék hosszabbítani. Brüsszelben ezzel az igénnyel kapcsolatban hivatalos álláspontot nem fogalmaztak meg, de kérdéseket tettek fel a rendszer egészét illetően - tette hozzá.
A főosztályvezető-helyettes kiemelte: az Európai Unió azt javasolja, hogy az állami támogatásnyújtás feltételei a jelenleginél "markánsabb kulturális tartalommal bírjanak". Kulturális kritériumként említette az adott film tartalmát, illetve a gyártásban részt vevő személyek közreműködésének, kreativitásának mértékét.

Sámuel Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy egyértelmű és világos szabályozást szeretnének, "változtatni kell a törvényen, de nem mindegy, hogy milyen mértékben".

A tárgyalásokon arra törekednek, hogy a kulturális követelményrendszer az európai mintákkal is összhangban legyen, továbbá a magyar filmszakmai érdekeknek is megfeleljen - jegyezte meg.
Kitért arra, hogy a filmiparnak gazdasági vonatkozásai is vannak, egyebek mellett munkahelyet, szakmai infrastruktúrát teremt, ami "fontos egy egészségesen működő filmipar számára". Magyarországon a bérmunka mintegy egyharmadát - azaz 30 százalékát - teszi ki az összes, az országban elköltött filmgyártási költségnek - mutatott rá.

Arra a felvetésre, hogy Veszprémi István, a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. adótanácsadási igazgatója kedden azt közölte az adókedvezmény kapcsán, hogy Brüsszel vizsgálatot indított, amelynek negatív kimenetele esetén az idei évben kapott kedvezményt a cégeknek utólag vissza kell fizetniük, Sámuel Balázs emlékeztetett arra: Brüsszel nem indított vizsgálatot, hanem a 2007-ben lejáró rendszer meghosszabbításával kapcsolatos magyar kérelem alapján jár el.

Az OKM főosztályvezető-helyettese kiemelte: az adókedvezményt csak akkor kellene visszafizetni az igénybevevőnek, ha az unió úgy találná, azt jogellenesen fizették ki, az állam által nyújtott adókedvezmény torzítja a versenyt. A 2007 decemberéig benyújtott kérelmek alapján történő kifizetések mögött még egy jóváhagyott támogatási program áll, így ezt a veszélyt nem tartja reálisnak - hangsúlyozta.