Kizárják a Fidesz-ből a párt egyik potentátját?

Ön a közelmúltban sajtótájékoztatót tartott azzal kapcsolatban, hogy a kormányzati negyedre szánt pénzből a kórházakat kellene megmenteni. Ilyen egyszerű a helyzet?

A minisztérium arról beszél, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj tönkreteszi az egészségügyet, miközben a kormányzati negyedre szánt 141 milliárdból pótolni lehetne a kiesést.

Nem érzi úgy, hogy az egészségügyet érintően a közelgő népszavazáson tulajdonképpen olyan kérdések kerülnek az emberek elé, melyek a rendszer egészét nézve csak másodlagosak? Miközben olyan alapvető kérdések, amelyek a biztosítási rendszert, vagy éppen a kórházak privatizációját érintenék, nem szerepelnek.

Azok a kérdések szerepelnek, melyeket az Alkotmánybíróság átengedett a szűrőn. A kórházak privatizációját mi elleneztük, de nem gondoltuk, hogy például a kórházak privatizációját a népszavazás keretében kellene megtárgyalni.

De miért nem? Hiszen ez például jóval hangsúlyosabb kérdés, mint a vizitdíj, vagy a kórházi napidíj kérdése.

Világos, de ez egy kicsit régebbi történet. Másrészt a kórházak többsége megyei kórház és a megyékben mi vagyunk többségben, így fel sem merült a privatizáció. A fővárosban pedig szintén nem hajlandó privatizálni a saját intézményeit, tehát nem állt fenn ennek a veszélye.

Ennek a Heves megyei eset mégis ellentmond.

Igen, mert Heves megyében teljesen furcsa módon az egyik fideszes képviselő, (Ambrus Zoltán – a szerk.) átállt a másik oldalra, így a rendkívül szűk többség megváltozott, és ezzel párhuzamosan megindult a többnyire megyei intézmények privatizálása. Alapos a gyanú, hogy a kilépés nem ideológiai okokból történt, hanem valamilyen más indokból, teret adva így egyfajta felvásárlásnak.

Heves megyében a Markhot Ferenc Kórház privatizációja mellet egy másik privatizációs eset is felkeltette a nyilvánosság érdeklődését. Heves városának fideszes vezetése ugyanis pályázatot írt ki a városi szakrendelő üzemeltetésére, és az az Agria Ügyelet Kft. győzött, amelyiknek az egyik tulajdonosa Magyar István, a Fidesz egri elnöke.

Valóban egy olyan cég vett részt az említett privatizációban, melynek résztulajdonosa egy fideszes politikus. Ez kifejezetten szándékunk ellenére történt, mivel a Fidesznek volt korábban egy választmányi döntése, melyet a szóban forgó politikus ezzel a lépésével megszegett, ezért ennek mindenféleképpen következménye lesz, akár kizárásra is sor kerülhet.

A biztosítási rendszer átalakításának vitája kapcsán az látszik, hogy ez a kérdés a vizitdíjnál és a kórházi napidíjnál is jobban foglalkoztatja az embereket. Ha már népszavazást kezdeményeztek az egészségügy kapcsán, akkor nem lett volna célszerűbb a biztosítási rendszerről megkérdezni az embereket, mert azért régóta lehet tudni, hogy mik a kormány tervei?

Nem ilyen egyszerű a helyzet, mert a kormányzat 2006 decemberében nyújtotta be a struktúraátalakítási törvényt, melyben már voltak olyan kitételek, melyek a több biztosítós modell bevezetéséről árulkodtak, de égre földre esküdöztek, hogy nem akarnak ilyet bevezetni. Ezért akkor még nem számoltunk ezzel a kérdéssel, majd különböző okok miatt szét is csúsztak a kérdéseink, ezért végül ez a három maradt meg. Biztosan jobb lett volna, ha a négy kérdés együtt fogalmazódik meg, tehát a mostaniak kiegészülve az Albert házaspár által feltett, biztosítókra vonatkozó kérdéssel, de ez nem így alakult. Ennek ellenére ugyanolyan lelkesedéssel támogatjuk az Albert házaspár kérdését is, mint a sajátjainkat.
@@
Pártja megerősítő népszavazást fog kezdeményezni az Országgyűlés előtt az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról. Mit várnak ettől?

Azt szeretnénk elérni, hogy a Parlament ne alkosson törvényt a biztosítási rendszerről, addig, amíg ebben a kérdésben nem kerülhet sor népszavazásra. Ehhez egyszerű többségre van szükség, ezért ennek elérésére látunk reális esélyt.

Az MDF azt mondta, hogy a biztosítási kérdésben támogatja a Fidesz kezdeményezését. Vannak-e, és ha nincsenek, akkor miért nincsenek a két párt között egyeztetések az egészségügyi rendszert illetően? Mert kellő politikai akarttal, az MDF és Fidesz képes lehetne egy jelenleg még nem létező alternatívát kidolgozni a kormány javaslatával szemben.

Az MDF szerepe furcsa. A Fidesz, mint ma már talán az egyetlen nemzeti jobboldali párt – az MDF-et nem is tudom hova sorolni – önálló kerek egész programmal rendelkezik arról, hogyan képzeljük el a jövő egészségügyét.

A Fidesznek van konkrét alternatívája a kormány terveivel szemben? Ugyanis ez idáig részletesen kidolgozott elképzelések nem jelentek meg a Fidesz részéről.

2006-ban a választásokra a Fidesz egy koherens programmal jelent meg. Legközelebb ilyen programmal a következő választásokra kell megjelenni. De mivel a jelenlegi belpolitikai helyzet nagy mértékben bizonytalan, Orbán Viktor az elmúlt év őszén bemutatta az Erős Magyarország programot, ennek az egészségügyre vonatkozó részét Navracsics Tiborral éppen én vázoltam Nyíregyházán, tehát elindult egy munka.

Ez a program elvi alapvetéseket tartalmaz, de nem konkrét lépéseket.

Amikor egy programot felvázolunk, akkor fő irányelveket kell felmutatni, nem lehet részletekről beszélni egy program bemutatása kapcsán, mert akkor elveszik a lényeg. Én részt vettem a program kidolgozásában, így nyugodtan mondhatom, hogy a Fidesznek van koherens, részletekbe menő programja, de a részleteket nem szokták sehol bemutatni egy indító program kapcsán.

Miért nem kezdték el a programot 1998 és 2002 között? Mert egy olyan nagy ívű átalakítás, mint amilyet most a kormány tervez, nem indult meg abban az időszakban.

Ez sokszor elhangzik, de ezt korántsem így látom. Aki az egészségügyben dolgozik az látja, hogy 1990 óta egy folyamatos átalakítás történik, európai módon lépésről lépésre. Kezdve a háziorvosi rendszer privatizációjától, a szakrendelők német pontrendszeréig, a kórházak HBCS pontrendszerének bevezetéséig, a teljesítményarányos finanszírozás kiterjesztéséig, az ágyszámkapacitás jelentős csökkentéséig, millió átalakítás történt az évek hosszú során, mert ezek rendkívül kényes, emberéleteket közvetlenül érintő beavatkozások, amiket nem lehet hűbelebalázs módjára meggondolatlanul megtenni. Ami most zajlik az nem átalakítás, nem reform, hanem közönséges pénzkivonás, ilyet mi nem akartunk csinálni! De természetesen voltak nagy elképzeléseink, és haladtunk is efelé. Például az orvosok jogállását, a struktúraátalakítást, és a forrásbevonást illetően, de a szocialista – szabaddemokrata kormányzat nem vitte ezt tovább, várt öt évet most pedig egy ilyen brutális lépéssel beavatkozik a rendszerbe.

Dr. Czeizel Endrével beszélgettem a tervezett reformokról, aki a következőket mondta: „Tudjuk, hogy Magyarországon a lakosságra eső orvos szám nagyon nagy, tudjuk azt, hogy a lakosságra eső kórházi ágy sokszorosa több más országénak, mégis mi élünk a legrövidebb ideig az Európai Unión belül, mégis mi vagyunk a beteg nemzet, tehát ez nem az orvos számon, nem a kórházi ágyon múlik, hanem az ellátás színvonalán. Az ellátás színvonala pedig reformokat igényel.”

Tisztelem Czeizel tanár úr véleményét, de mellé tenném Dr. Kovács József bioetikusét (a Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzora), aki azt mondta, hogy az a kivonás, ami most zajlik közvetlen emberéleteket követelhet. Másrészt az európai egészségügyi fogyasztói index alapján Magyarország a 14. helyről a 21. helyre csúszott vissza. Vagyis a magyar egészségügyi ellátás a saját hibáival együtt az európai rendszerben a középmezőnybe tartozott, és egy év alatt hét helyet veszített ebből a pozíciójából. Ráadásul az unióba való belépéskor készült országjelentések is azt hangsúlyozták, hogy viszonylag kevés pénzét nagyon sokat nyújt.